Halmi Ferenc

Halmi Ferenc kb. 25 éves korában

Halmi Ferenc (Mezőberény, Békés megye, 1850. április 5. – Budapest, 1883. június 2.) színész, a Nemzeti Színház tagja.

Élete

Halmi Ferencz mellszobra, Szász Gyula alkotása

Starill Vince békésmegyei számvivő és Dank Franciska fia. Tanult 1859-től Szarvason; 1861-ben, midőn atyját Budára helyezték át, a fővárosban járt az iskolába. Atyja 1863 áprilisában elhalt és ő Aradra ment; 1864-ben Wasmer Adolf csanádmegyei házánál nevelő volt. 1865 márciusában szinésszé lett a Szilágyi Béla színtársulatánál Aradon. 1873. január 27-én vendégszerepelt a Nemzeti Színháznál és azonnal szerződtették. A Nemzeti Színház egyik legtehetségesebb és legkedveltebb tagja volt. A francia vígjáték kedélyes ifjait, szívtelen uracsait és cinikus rouéit kitűnően ábrázolta; majd Molière alakjait, Szigligeti Ede Liliomfiát, Beaumarchais Figaróját, vagy a Csiky Stomfay családjában a félénk Barnabást jelesen személyesítette. Mester volt a realisztikus, borzalmas ábrázolásban is; példa rá a Pálinka hőse, Coupeau. Felesége: Mindszenty Kornélia, leánya Halmi Margit volt. Azonban három évig küzdött a testét emésztő sorvadással. Utolsó nagy szerepe Feuillet Párisi regény c. színdarabjában a báró volt. Olaszországba ment, de hiába, gyógyulást többé nem talált.

Munkái

• Caverletné, színmű 4 felvonásban. Émile Augier után fordította. Bpest, 1876. (Nemzeti Színház Könyvtára 109. Előszőr adatott a Nemzeti Színházban 1877. január 19.)
• Két apa, színmű 4 felvonásban, Ifj. Alexandre Dumas után fordította. Bpest, 1878. (Nemzeti Színház Könyvtára 117.)

Kéziratban

• A fal tövében, vígjáték 1 felvonásban. Émile de Najac után (először a Nemzeti Színházban 1878. szeptember 2.)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. elektronikus elérhetősége