Halmi Ferenc

Halmi Ferenc
Halmi Ferenc körülbelül 25 éves korában
Életrajzi adatok
Születési név	Starill Ferenc
Született	1850. április 5. Mezőberény
Elhunyt	1883. június 2. (33 évesen) Budapest
Házastársa	Mindszenty Kornélia
Gyermekei	Halmi Margit
A Wikimédia Commons tartalmaz Halmi Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Halmi Ferenc, születési nevén Starill Ferenc (Mezőberény, 1850. április 5. – Budapest, 1883. június 2.) magyar színész, a Nemzeti Színház tagja.

Élete

Halmi Ferenc mellszobra, Szász Gyula alkotása

Starill Vince békésmegyei számvivő és Dank Franciska fia. Tanult 1859-től Szarvason. 1861-ben, midőn atyját Budára helyezték át, a fővárosban járt az iskolába. Atyja 1863 áprilisában meghalt és ő Aradra ment; 1864-ben Wasmer Adolf csanádmegyei házánál nevelő volt. 1865 márciusában színész lett Szilágyi Béla színtársulatánál Aradon. 1873. január 27-én vendégszerepelt a Nemzeti Színháznál és azonnal szerződtették. A Nemzeti Színház egyik legtehetségesebb és legkedveltebb tagja volt. A francia vígjáték kedélyes ifjait, szívtelen uracsait és cinikus rouéit kitűnően ábrázolta; majd Molière alakjait, Szigligeti Ede Liliomfiát, Beaumarchais Figaróját, vagy a Csiky Stomfay családjában a félénk Barnabást jelesen személyesítette. Mester volt a realisztikus, borzalmas ábrázolásban is; példa rá a Pálinka hőse, Coupeau. Azonban három évig küzdött a testét emésztő sorvadással. Utolsó nagy szerepe Feuillet Párisi regény című színdarabjában a báró volt. Olaszországba ment, de hiába, gyógyulást többé nem talált. Felesége Mindszenty Kornélia, leánya Halmi Margit volt.

Fontosabb szerepei

• Clarin (Calderón: Az élet álom);
• Horace (Molière: A nők iskolája);
• Hlesztakov (Gogol: A revizor);
• Leopold (Augier: Fourchambault család);
• Bence (Csiky Gergely: Proletárok);
• Figaro (Beaumarchais: A szevillai borbély);
• Keszeg (Shakespeare: Vízkereszt);
• Raymond (Pailleron: Ahol unatkoznak);
• Chevrial (Feuillet: Egy párizsi regény);
• Coupeau (Zola: Pálinka).

Munkái

• Caverletné, színmű 4 felvonásban. Émile Augier után fordította. Bpest, 1876. (Nemzeti Színház Könyvtára 109. Először adatott a Nemzeti Színházban 1877. január 19.)
• Két apa, színmű 4 felvonásban, Alexandre Dumas után fordította. Bpest, 1878. (Nemzeti Színház Könyvtára 117.)

Kéziratban

• A fal tövében, vígjáték 1 felvonásban. Émile de Najac után (először a Nemzeti Színházban 1878. szeptember 2.)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.   Elektronikus elérhetősége
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4