Hősök kapuja (Szeged)

Hősök kapuja
Település	Szeged
Építési stílus	neoklasszicista építészet
Tervező	Pogány Móric
Hasznosítása
Felhasználási terület	kapu
Elhelyezkedése
Hősök kapuja Pozíció Szeged belvárosa térképén
é. sz. 46° 14′ 50″, k. h. 20° 08′ 48″46.2472269, 20.1466547
A Wikimédia Commons tartalmaz Hősök kapuja témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az élő katona: Lőte Éva munkája

Szeged, Boldogasszony sgt. 2-4.

A szegedi Hősök kapuja (latinul: Porta Heroum 1936-1937) neoklasszicista művészeti alkotás az I. világháború elesett hősei, a 12 000 szegedi katona emlékére készült.

Jelentősége

Szegeden jelentős szerepe volt az egykori Gizella tér, a mai Aradi vértanúk terének. Története úgy alakult, hogy ez lett a város történelmi emlékhelye. Itt zajlanak nemzeti ünnepeken, emlékezetes történelmi évfordulókon a városi megemlékezések, főhajtások, koszorúzások. A tér maga több mint kétszáz éve a város legfontosabb emlékműveinek a helye, nevét pedig az 1849-ben Aradon kivégzett hősökről kapta. Itt állt a Rozália kápolna, melyet a 18. században építettek a pestis áldozatainak emlékére, később 1896-ban itt emelt a város emlékoszlopot az 1848-49-es szabadságharc szőregi csatájának tiszteletére. Az első világháború után egy másik emlékoszlopot emeltek a térre az elesett 46. gyalogezred szegedi áldozataira emlékezve. Itt látható a kolozsvári testvérek Sárkányölő Szent György szobrának másolata, és ide került Melocco Miklós 1997-ben leleplezett 1956-os emlékműve. A történelmi emlékhelyek e különös láncolata tette még inkább indokolttá a Hősök kapuja helyének kijelölését.

Az épület története

Az első világháborút követően az emlékmű gondolata még Klebelsberg Kuno kultuszminisztertől a Dóm tér együttesének megálmodójától származik: „Nem palotakaput akarok építeni, hanem városkaput, amely lezárja a Gizella (ma Aradi vértanúk tere) tér nyugtalanságát… Kicsiny pénzzel, szűkös eszközökkel kell most szép dolgokat alkotni. Ezt a kaput úgy kell megcsinálni, hogy szimbóluma legyen a városnak, akár belülről az itthoniak, akár kívülről, a vasúton jövő idegenek számára…”

A kapu létesítésének ötlete tehát eredendően Klebelsberg Kunó elgondolása volt, aki Pogány Móric neves építőművész számára adta a megbízást a tanítói internátus épületegyüttesének megtervezésére, még 1930-ban. A feladat megfogalmazása szerint az épületegyüttes feladata volt, hogy az épület egyik szárnya zárja le a Boldogasszony-sugárút Gizella térre nyíló torkolatát, úgy, hogy annak forgalma azért zavarmentesen lebonyolódhasson a három boltívhajtás alatt. A terv elkészült még 1930-ban, ám a kivitelezésre csak 1935-ben kezdhettek hozzá. Az építkezés megkezdésekor vetette fel dr. Pálfy József Szeged akkori polgármestere, hogy ez a különleges épület legyen a Hősök kapuja formájában Szeged város hősi halottainak emlékműve is egyben. Pogány Móric készséggel áttervezte az épületet ennek az új funkciónak is helyt adva, s amikor az akkori kultuszminiszter, Hóman Bálint hozzájárulását adta a változások költségeire, akkor a város művészeti zsűrije hosszas tanácskozást követően Aba-Novák Vilmos festőművészt bízta meg a freskók elkészítésére, míg Lőte Éva szobrászművész a szobrok megtervezésére, és kifaragtatására kapott megbízást. A Hősök Kapuja még 1936 őszén elkészült, de ünnepélyes felavatására 1937. május 30-án, a Hősök Vasárnapján került sor, többek között Horthy Miklós kormányzó jelenlétében.

Az épület leírása

A Boldogasszony sugárút fölött négy pillére támaszkodó, három ívnyílásos kapuépítmény ível át. A középső ív fölött félköríves záródású franciaablakok láthatóak, kovácsoltvas kardokból készült mellvéd díszítéssel. Ezekkel egyvonalban, díszbeszédre is szolgáló tömörfalazatú erkély, melynek szalagdíszén „Porta Heroum 1914-1918” felirat olvasható. A főhomlokzat túlsó oldalán a sugárút felől a középső ívet a „Haladás Útja Dicső Múltból Diadalmas Jövőbe Vezet” fölirat szegélyezte. A kapu jobb és bal oldalán pillérekre állított nagyméretű zászlótartók vannak. A főhomlokzaton hasonló pilléreken állnak az élő és halott katona monumentális kőszobrai. A kapuépítmény lapos tetős, tetején zászlótartóval. A bolthajtások alatt valaha nagyméretű antik bronz örökmécsesek voltak.

Az 1936-ban épült kapu Pogány Móric munkája. A kapun elhelyezett, az első világháború áldozataira emlékeztető honvédszobrok (az élő és a halott katona) Lőte Éva szobrászművész munkája (1937). Az emlékmű a Boldogasszony sugárút eleje fölött átívelő, hatalmas kapuépítmény megépítése, a sugárút 1. szám alatt – az akkoriban - újonnan épült, háromemeletes tanítói internátus, s a 2-4. szám alatti DMKE-palota (Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület) homlokzatainak jellegét megbontó, eltorzító átalakításával járt. A kivitelezési munkák az Erdélyi András és Fiai cég, valamint Ottovay István szegedi építész nevéhez fűződik. A leleplezési ünnepségen díszvendégként Horthy Miklós kormányzó volt jelen.

A freskó

A boltív freskóit (az ország akkoriban legnagyobb freskóját) Aba-Novák Vilmos készítette. A freskón 1945-ben előbb csak Horthy alakját fedték be, majd 1949-ben az egészet bevakolták cementes vakolattal és lemeszelték, mivel a volt a kommunista rendszer nem tűrte. A képek szinte teljesen elpusztultak, mert a cement tönkretette a freskók felső festékrétegét, s emiatt 60-70%-ban újra kellett festeni a restaurátoroknak.

• 
  Szeged, Hősök Kapuja
• 
  Freskórészlet
• 
  Freskórészlet
• 
  Montelló-i fa
• 
  Szent István
• 
  Szent László
• 
  Szent György
• 
  Szent Borbála

A művész három témát jelenített meg: a háborús emlékezést, a hősi halottak dicsőítését és Horthy Miklós elindulását Szegedről. Középen, fejjel a tér felé az ítélkező Krisztus mintegy 8 méteres alakját ábrázolta, lábainál a harsonás, ítélkező angyalok csoportjával. Jobbja felől a „Hit” allegóriáját festette meg, a szalagot tartó főangyalok hatalmas alakjaival, lejjebb az elesettekért gyertyát égető barátok csoportját, mellettük fiaikat sirató anyákat, akiknek fülébe örökké konduló lélekharang jajgat. Lejjebb katonasírok kerültek, és az ismeretlen hőst jelképező rohamsisakos mementó. A másik oldalon özvegyek és árvák csoportját az eskütevőkkel ábrázolta a művész. A dongaboltozat város felőli oldalának témája a „Tett” allegóriája, két főangyallal, a kormányzó lovas alakjával és a parancsra rohamra induló katonák zárt csoportjával.

Erre az oldalra került, a keresztboltozaton a „montellói fa” képe, a tövében rémülten összebújó katonákkal. Vele szemben üveges szemű, halott katonák zárt rendben menetelnek a fakeresztes sírok felé. A Hit oldalán levő keresztboltozaton a „huszárroham” jelenete és a háború keresztjét vivő katonák megrázó víziója kapott helyet.

Az 1990-es években Aba-Novák Judit, a művész lánya és Kováts Kristóf, a művész unokája több mint 20 millió forintos adományával létrejött az Aba-Novák alapítvány, amely más adományokat és támogatásokat is összegyűjtve lépésről lépésre felújíttatta a freskó együttest. Forrai Kornélia restaurátor az első feltárásokat még 1986-ban végezte a Tisza felőli kisboltíven, majd 1989-ben újabb részleteket vizsgált meg. Az Aba-Novák alapítványtól 1995-ben kapott megbízást az egyik kisboltív képeinek restaurálására. Az 1996-ban elkészült munka folytatását jelentette a nagy ív restaurálása, amelyre 1999–2000-ben került sor. A millenniumi pályázatok évében ehhez az összeghez adott 15 milliót a Millennium Kormánybiztos Hivatal és további jelentős támogatást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Nem sokáig maradt vakolat alatt a város felőli kis ív freskója sem, a már elkezdett munka az NKÖM újabb ötmillió forintos támogatásával folytatódott. A freskó újra régi pompájában született újjá kényszerű vakolatkoporsójából. A helyreállításban kiemelkedő szerepe volt dr. Berekné Petri Ildikónak, az Aba-Novák Alapítvány kuratóriumi elnökének és Forrai Kornélia restaurátornak.

Források

• Apró Ferenc: Az első világháború hősi emlékei Szegeden, 1985. Szeged
• Csongrád megye építészeti emlékei. Szerk. Tóth Ferenc dr. Szeged: Csongrád Megyei Önkormányzat. 2000. ISBN 963 7193 28 6  

Irodalom

• Magyar László-Klamár Gyula: Szeged, a szabadtéri játékok városa - 1938. Szegedi Délmagyarország kiadása / Építészeti nevezetességek: Hősök kapuja
• Dr. Mandula Aladár: A szegedi Hősök kapujának freskói. Endrényi Lajos Nyomda és Lapkiadó Vállalat R.T., Szeged, 1941
• Tóth Attila: Mit rejt a vakolat? A Hősök kapuja freskóiról. Szeged, 1993. március
• Trogmayer Ottó: Megcselekedtük amit megkövetelt a haza. Szeged folyóirat, 2000 október 27-28. p.
• Tóth Attila: A Hősök kapuja építészet és helytörténeti jelentősége. Szeged folyóirat, 2000 október 18-22. p.
• Forrai Kornélia: A Hősök kapuja falképeinek restaurálása. Szeged folyóirat, 2000. október 23. p.
• Tóth Attila - Forrai Kornélia: A szegedi Hősök kapuja és az Aba-Novák freskók restaurálásának története. Bába Kiadó, Szeged, 2001
• Ozsváthné Csegezi Mónika: Hősök kapuja, Szeged folyóirat 2003. május 49. p.

Cikkek, tanulmányok

• Cikkek

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Hősök kapuja témájú médiaállományokat.

• Hősök a kapu alatt
• Freskók
• Aba-Novák Vilmos: Hősök kapuja
• A hősök kapuja építészeti és helytörténeti jelentősége
• A volt császári és királyi 46. gyalogezred Archiválva 2005. február 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Bencze László: A Piave - Front
• SZTE Klebelsberg Könyvtár Hadtörténeti Gyűjtemény