Hóvakság
 |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
| Hóvakság | |
| Latinul | photokeratitis |
| Angolul | snow blindness, arc eye |
| Osztályozás | |
| BNO-10 | H16.1 |
| BNO-9 | 370.24 |
| Epidemiológia | |
| Földrajzi előfordulás | jellemzően Sarkvidékek, Hegységek |
| Halálozási arány | |
| Magyarországon | nem halálos |
| Európában | nem halálos |
| Világszerte | nem halálos |
| Leírás | |
| Érintett szervek | szem |
| Főbb tünetek | szemfájdalom, könnyezés |
| Kezelés | NSAID szemcsepp, hidegvizes borogatás |
| Megelőzés | védőszemüveg viselése |
| Adatbázisok | |
| DiseasesDB | 31147 |
| eMedicine | emerg/759 |
A hóvakság (latinul: photokeratitis; ultraviola keratitis) a szem fájdalmas állapota. Az emberi szem nem megfelelő védelme esetén a nagymértékű természetes vagy mesterséges eredetű ultraibolya (UV) sugárzás idézi elő. A hóvakság a szaruhártya és az érhártya napégéséhez hasonló; általában a sugárzásnak való kitettség után néhány órával jelentkezik.
Tartalomjegyzék |
Előfordulás[szerkesztés]
A photokeratitist bármilyen erősségű UV-sugárzás előidézheti. Gyakori betegség azon hegesztő munkások között, akik nem védik a szemüket megfelelően, azaz nem viselnek megfelelő hegesztőpajzsot, vagy hegesztőszemüveget. Okozhatja a helytelen szemüvegben vagy anélkül történő napozás, szoláriumozás. Előidézheti a hóról és jégről (ritkább esetben homokról, vízfelszínről) visszatükröződő természetes napfény is.[1] Ilyen esetekben hóvakságnak is szokták nevezni. A friss hó a ráeső UV-sugárzás 80%-át; ezzel szemben a homokos part a 15%-át, a tenger habjai a 25%-át veri vissza. A hóvakság különösen az Északi- és Déli-sark közelében, illetve nagy tengerszint feletti magasságokban jelent problémát,[2] mert a sarkok felé haladva a napsugarak egyre laposabb szögben érkeznek; másrészt az UV-sugárzás intenzitása kb. 300 méterenként 4%-al nő.[3]
Tünetek[szerkesztés]
A gyakori tünetek közé tartozik a fájdalom, az erős könnyezés, a szemhéj rángása, a világosság okozta kellemetlen érzés;[4] valamint az összeszűkült pupillák. A tünetek általában a sugárzás után néhány órával jelennek meg, majd a megjelenést követő 36 órán belül maguktól elmúlnak; habár bizonyos esetekben a pupillák regenerációja 96-120 óráig is eltarthat.
Diagnózis[szerkesztés]
Fluoreszcein indikátorral, kék fény alatt kimutatható.
Kezelése[szerkesztés]
A fájdalom átmenetileg enyhíthető nyugtató és érzéstelenítő szemcsepp alkalmazásával, folyamatos kezelésként azonban nem alkalmazzák, mert a szem érzéstelenítése akadályozza a szaruhártya gyógyulását; szaruhártyafekélyt, vagy akár a szem elvesztését is okozhatja. Hűvös nedves borogatással és mesterséges könnyekkel enyhíthetőek a tünetek a fájdalom visszatérésekor. Nem szteroidos gyulladáscsökkentő szemcseppeket (NSAID) széles körben alkalmaznak a gyulladások, és fájdalmak enyhítésére, de ezek hatása még nem bizonyított. Szisztémás gyógyszereket csak súlyos esetekben használnak. Ha a kiváltó hatást megszüntetik, a gyógyulás gyors (24-72 óra), a további károsodást megelőzendő sötét szobás elkülönítést kell alkalmazni. A tünetek javulásáig kontaktlencsét viselni, és a szemet dörzsölni nem szabad.[2]
Megelőzése[szerkesztés]
A photokeratitis megelőzhető napszemüveg viselésével, ha az képes átengedni a látható fény 5-10%-át, de kiszűri az UV sugarakat. Ezeknek a szemüvegeknek lehetőleg nagy lencsékkel és a szórt fény szándékolatlan szembe jutását megakadályozó oldalvédelemmel kell rendelkezniük. A napszemüveget mindig viselni kell, még borús égbolt esetén is, az UV sugarak ugyanis áthatolnak a felhőkön.[5]
Elveszett, vagy sérült napszemüveg esetén sötét szövetből vagy szalagból is készíthető védőszemüveg, ha azt saját magára vastagon felhajtjuk, majd réseket vágunk bele. A SAS túlélési útmutatója a szem alatti bőr faszénnel való befeketítését javasolja (ahogy az ókori egyiptomiak tették), hogy a további tükröződés elkerülhető legyen.[6][7]
Inuit módszer[szerkesztés]
Az eszkimók görbe rénszarvas agancsból készítettek szemüveget, hogy védjék magukat a hóvakság ellen. A szemüveg a görbesége miatt pontosan illeszkedett a használója fejére, valamint volt benne egy barázda az orr számára. Az agancsba egy vékony rést vágtak, amelyen át lehetett még látni, azonban a bejutó UV sugarak mennyiségét jelentősen csökkentette. A szemüveget rénszarvas ín segítségével rögzítették a fejükön.[8]
Lásd még[szerkesztés]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Photokeratitis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
- ↑ Snow blindness. General Practice Notebook. (Hozzáférés: 2008. november 19.)
- ^ a b Brozen, MD, Reed; Christian Fromm, MD: Ultraviolet Keratitis. eMedicine, 2008. február 4. (Hozzáférés: 2008. november 19.)
- ↑ Sun Safety. University of California, Berkeley, 2005. április 1. (Hozzáférés: 2008. november 19.)
- ↑ Arc eye - General Practice Notebook, 2007. március 25. [2007. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 7.)
- ↑ Butler, Jr. MD, Frank: Base Camp MD – Guide to High Altitude Medicine. (Hozzáférés: 2008. november 19.)
- ↑ Wiseman, John. Climate & Terrain, SAS Survival Guide: How to survive in the wild, in any climate on land or at sea. Harper Collins (2004). ISBN 0-00-718330-5. Hozzáférés ideje: 2009. január 13.
- ↑ Egyptian Make Up. King-tut.org.uk, 2007. május 29. (Hozzáférés: 2012. február 7.)
- ↑ Inuit Snow Goggles. Vancouver Maritime Museum. (Hozzáférés: 2008. november 19.)
