Hóvakság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hóvakság
Latinul photokeratitis
Angolul snow blindness,
arc eye
Osztályozás
BNO-10 H16.1
BNO-9 370.24
Epidemiológia
Földrajzi előfordulás jellemzően
Sarkvidékek, Hegységek
Halálozási arány
Magyarországon nem halálos
Európában nem halálos
Világszerte nem halálos
Leírás
Érintett szervek szem
Főbb tünetek szemfájdalom, könnyezés
Kezelés NSAID szemcsepp,
hidegvizes borogatás
Megelőzés védőszemüveg viselése
Adatbázisok
DiseasesDB 31147
eMedicine emerg/759 

A hóvakság (latinul: photokeratitis; ultraviola keratitis) a szem fájdalmas állapota. Az emberi szem nem megfelelő védelme esetén a nagymértékű természetes vagy mesterséges eredetű ultraibolya (UV) sugárzás idézi elő. A hóvakság a szaruhártya és az érhártya napégéséhez hasonló; általában a sugárzásnak való kitettség után néhány órával jelentkezik.

Előfordulás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A photokeratitist bármilyen erősségű UV-sugárzás előidézheti. Gyakori betegség azon hegesztő munkások között, akik nem védik a szemüket megfelelően, azaz nem viselnek megfelelő hegesztőpajzsot, vagy hegesztőszemüveget. Okozhatja a helytelen szemüvegben vagy anélkül történő napozás, szoláriumozás. Előidézheti a hóról és jégről (ritkább esetben homokról, vízfelszínről) visszatükröződő természetes napfény is.[1] A friss hó a ráeső UV-sugárzás 80%-át; ezzel szemben a homokos part a 15%-át, a tenger habjai a 25%-át veri vissza. A hóvakság különösen az Északi- és Déli-sark közelében, illetve nagy tengerszint feletti magasságokban jelent problémát,[2] mert a sarkok felé haladva a napsugarak egyre laposabb szögben érkeznek; másrészt az UV-sugárzás intenzitása kb. 300 méterenként 4%-al nő.[3]

Tünetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyakori tünetek közé tartozik a fájdalom, az erős könnyezés, a szemhéj rángása, a világosság okozta kellemetlen érzés;[4] valamint az összeszűkült pupillák. A tünetek általában a sugárzás után néhány órával jelennek meg, majd a megjelenést követő 36 órán belül maguktól elmúlnak; habár bizonyos esetekben a pupillák regenerációja 96-120 óráig is eltarthat.

Diagnózis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fluoreszcein indikátorral, kék fény alatt kimutatható.

Kezelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fájdalom átmenetileg enyhíthető nyugtató és érzéstelenítő szemcsepp alkalmazásával, folyamatos kezelésként azonban nem alkalmazzák, mert a szem érzéstelenítése akadályozza a szaruhártya gyógyulását; szaruhártyafekélyt, vagy akár a szem elvesztését is okozhatja. Hűvös nedves borogatással és mesterséges könnyekkel enyhíthetőek a tünetek a fájdalom visszatérésekor. Nem szteroidos gyulladáscsökkentő szemcseppeket (NSAID) széles körben alkalmaznak a gyulladások, és fájdalmak enyhítésére, de ezek hatása még nem bizonyított. Szisztémás gyógyszereket csak súlyos esetekben használnak. Ha a kiváltó hatást megszüntetik, a gyógyulás gyors (24-72 óra), a további károsodást megelőzendő sötét szobás elkülönítést kell alkalmazni. A tünetek javulásáig kontaktlencsét viselni, és a szemet dörzsölni nem szabad.[2]

Megelőzése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A photokeratitis megelőzhető napszemüveg viselésével, ha az képes átengedni a látható fény 5-10%-át, de kiszűri az UV sugarakat. Ezeknek a szemüvegeknek lehetőleg nagy lencsékkel és a szórt fény szándékolatlan szembe jutását megakadályozó oldalvédelemmel kell rendelkezniük. A napszemüveget mindig viselni kell, még borús égbolt esetén is, az UV sugarak ugyanis áthatolnak a felhőkön.[5]

Elveszett, vagy sérült napszemüveg esetén sötét szövetből vagy szalagból is készíthető védőszemüveg, ha azt saját magára vastagon felhajtjuk, majd réseket vágunk bele. A SAS túlélési útmutatója a szem alatti bőr faszénnel való befeketítését javasolja (ahogy az ókori egyiptomiak tették), hogy a további tükröződés elkerülhető legyen.[6][7]

Inuit módszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományos Inuit szemüveg, a hóvakság ellen.

Az eszkimók görbe rénszarvas agancsból készítettek szemüveget, hogy védjék magukat a hóvakság ellen. A szemüveg a görbesége miatt pontosan illeszkedett a használója fejére, valamint volt benne egy barázda az orr számára. Az agancsba egy vékony rést vágtak, amelyen át lehetett még látni, azonban a bejutó UV sugarak mennyiségét jelentősen csökkentette. A szemüveget rénszarvas ín segítségével rögzítették a fejükön.[8]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Photokeratitis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Snow blindness. General Practice Notebook. (Hozzáférés: 2008. november 19.)
  2. ^ a b Brozen, MD, Reed; Christian Fromm, MD: Ultraviolet Keratitis. eMedicine, 2008. február 4. (Hozzáférés: 2008. november 19.)
  3. Sun Safety. University of California, Berkeley, 2005. április 1. (Hozzáférés: 2008. november 19.)
  4. Arc eye - General Practice Notebook, 2007. március 25. [2007. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 7.)
  5. Butler, Jr. MD, Frank: Base Camp MD – Guide to High Altitude Medicine. (Hozzáférés: 2008. november 19.)
  6. Wiseman, John. Climate & Terrain, SAS Survival Guide: How to survive in the wild, in any climate on land or at sea. Harper Collins (2004). ISBN 0-00-718330-5. Hozzáférés ideje: 2009. január 13. 
  7. Egyptian Make Up. King-tut.org.uk, 2007. május 29. (Hozzáférés: 2012. február 7.)
  8. Inuit Snow Goggles. Vancouver Maritime Museum. (Hozzáférés: 2008. november 19.)