Hóbatla
|
|
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Eudocimus albus (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Hóbatla témájú médiaállományokat. |
A hóbatla (Eudocimus albus) a madarak osztályának gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe és az íbiszfélék (Threskiornithidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Észak-Amerika, Közép-Amerika és Dél-Amerika északi részen, folyótorkolatok, lapályok, mangrove mocsaraknál él.
Egykor ez volt az egyik leggyakoribb gázlómadár Észak-Amerikában.
Megjelenése [szerkesztés]
Magassága 65 centiméter,szárnyfesztávolsága 94 centiméter, testtömege 650 gramm. Közvetlen rokonától, a skarlátbatlától eltérően a tolla hófehér. A sötét színű külső evezőtollai repülés közben jól látszanak. Arca, csőre és lába piros. Nászidőben arcrésze és felfújt torokzacskója élénkpiros. A fiatal madarak szárnya és háta barna színű. Fejük és nyakuk barna fehér bemosásokkal.
Életmódja [szerkesztés]
Rákokat, puhatestűeket és kis halakat keres a sekélyebb vizekben.
A tengerpartokon fő tápláléka az integetőrák.
Szaporodása [szerkesztés]
Egyéb vízimadarakkal vegyesen, nagy kolóniákban költ. Fészkét fákra vagy bokrokra építi. Párválasztás idején a hímek fő kellékei a vörös torokzacskók. Fészekalja 2-5 tojásból áll.
Ahol együtt fordulnak elő (például Venezuela északi részén), ott kereszteződik közeli rokonával a skarlát íbisz (Eudocimus ruber), ami azt sugallja, hogy eltérő színezetük ellenére lehet, hogy azonos fajokról van szó.
Képek [szerkesztés]
Forrás [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 26.)
- Birding.hu - magyar neve
Külső hivatkozás [szerkesztés]

