Ugrás a tartalomhoz

Hárpia (madár)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hárpia
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Hárpiaformák (Harpiinae)
Nem: Harpia
Vieillot, 1816
Faj: H. harpyja
Tudományos név
Harpia harpyja
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hárpia témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hárpia témájú médiaállományokat és Hárpia témájú kategóriát.

A hárpia (Harpia harpyja) a madarak (Aves) osztályának és a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó Harpia nem egyetlen faja.

Panama hivatalos madara.[1]

Előfordulása

[szerkesztés]

Mexikó déli részétől Brazílián keresztül Argentínáig megtalálható. A trópusi őserdőkben él.

Megjelenése

[szerkesztés]

A világ második legnagyobb termetű sasfaja. Testhossza 89–102 centiméter, szárnyfesztávolsága 176–224 centiméter. A tojó jóval nagyobb, mint a hím, testtömege 6–9 kilogramm, a hímé 4–4,8 kilogramm. Felborzolható tollbóbitája van. Csőre és karmai roppant erősek. Feje és hasi része piszkosfehér, nyaka és szárnyai kékesfeketék. Hosszú, keresztcsíkos farktollai a repülés közbeni gyors irányváltást teszik lehetővé.

Életmódja

[szerkesztés]

Nagy testéhez képest nagyon jól repül és navigál az erdő sűrű fái között. Majmokra és lajhárokra vadászik, a kisebb emlősöket és madarakat is megfogja.

Szaporodása

[szerkesztés]

Magas fákra rakja fészkét. A fészek vastagabb gallyakból épül, középen kehely alakú mélyedéssel. A hárpia csak minden második-harmadik évben költ. Fészekalja két tojásból áll, amelyen ötven napig kotlik. Többnyire csak az egyik fiókát sikerül a szülőknek felnevelniük.

Védettsége

[szerkesztés]

Az őserdők pusztítása és kisebb mértékben, de a vadászat is veszélyezteti a faj fennmaradását. Egyedszáma az utóbbi időkben drasztikusan csökkent.

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Basic Facts//National Symbols. Embassy of Panama in Japan. [2007. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 9.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]