Ugrás a tartalomhoz

Gömöry Vilma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Farkasven (vitalap | szerkesztései) 2020. december 7., 15:39-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. december 7.) ezen a változaton alapul.
Gömöry Vilma
Aczél Ilona, Bajor Gizi, és Gömöry Vilma
Aczél Ilona, Bajor Gizi, és Gömöry Vilma
SzületettGömöry Anna Emília Vilma
1885. szeptember 17.
Hatvan
Elhunyt1962. augusztus 1. (76 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Házastársa
GyermekeiKörmendy László
Foglalkozásaszínész
A Wikimédia Commons tartalmaz Gömöry Vilma témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gömöry Vilma (Hatvan, 1885. szeptember 17. – Budapest, 1962. augusztus 1.)[2] színésznő.

Életútja

Régi dobsinai ágostai hitvallású polgári család sarja, amely 1326 óta szabadon űzte a bányászatot. Apja, Gömöry József (1844–†?), dobsinai születésű mozdonyvezető, anyja, a vágbesztercei születésű római katolikus Politzer Mária Jozefina (1864–†?) volt.[3] Apai nagyszülei Gömöry Simon (1813–1879), dobsinai vasgyári tiszt,[4] és Eltscher Zsuzsanna (1817–1887),[5] dobsinai lakosok voltak. Gömöry Vilmát édesanyja vallásában keresztelték meg Hatvanban. Anyja, Politzer Mária 1922-ben vezetéknevét "Nagyra" magyarosította meg. Gömöry Vilma fivére, vitéz Gömöry Árpád (1882–1943), magyar királyi tábornok (vezérőrnagy), az Osztrák Császári Vaskorona-rend lovagja, Borsod-Gömör vármegye-, majd Északpest vármegye testnevelési felügyelője, a "Dobsinai Társaskör" tagja volt.[6]

A Weninger-féle iskolát látogatta és 1901-ben ott végezvén, a vidék egyik legkiválóbb társulatának lett tagja. Ez év szeptemberében jelent meg ugyanis először Andorffy Péter pozsonyi társulatával a régi koronázóváros nagyigényű közönsége előtt, mely hamarosan kedencévé fogadta a pompás megjelenésű fiatal színésznőt. Később aztán megfordult a vidék több előkelő színpadján. 1901-1904-ben Földesi Sándor és Balatoni Antal társulatában lépett fel, ezután Kolozsvárott és Nagyváradon játszott. 1908–1909-ben Szatmárt, 1909–1910-ben Pécsett, 1910–1911-ben Ungvárott szerepelt. 1912-ben elszerződött Szegedre, ahol tehetsége kibontakozván, a modern drámák hősnőit, de különösen a nagy dinamikájú tragikus hősnőket játszotta. Kiváló intelligenciája, pompás hangja, jellemző ereje, megjelenésének impozáns szépsége a vidék legkiválóbb tragikái közé emelték. 1919-ben a Muskátli Kabaré, 1920-ban a Bonbonnière tagja volt, ezután 1921-ben a budapesti Nemzeti Színház kötelékébe jutott, ahol a komoly és csendesen derűs jellemszerepekben lépett fel. Első fellépése itt a Macbethben volt. 1935-ben vonult nyugdíjba. 1947-ben szerepelt még a Művész Színházban.

Magánélete

Első férje a fiatalon elhunyt Körmendy Kálmán színművész volt, akitől fia Körmendy László született. Második férje: dr. Gallina Frigyes (Császártöltés, 1879. február 24. – Budapest, 1933. március 4.), Budapest székesfőváros tanácsnoka, főjegyzője, az elnöki ügyosztály vezetője, akivel 1927. augusztus 29-én kötött házasságot Budapesten. 1953-ban Ocskay Kornél operaénekes felesége lett.

Fontosabb színházi szerepei

  • Melinda (Katona József: Bánk bán)
  • Reagan (Shakespeare: Lear király)
  • Pepi néni (Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül)
  • Monna Vanna (címszerep)
  • Cárnő (címszerep)
  • Bátki Tercsi (Falu rossza)
  • Gyurkovicsné (Gyurkovics lányok)
  • Kossuthné (Kossuth)
  • Regan (Lear király)
  • Erzsébet királyné (III. Richárd)
  • Emilia (Othello)

Filmszerepei

  • Éjféli találkozás (1915)
  • A szív rejtelmei (1922) – az Éjszaka
  • Az őrszem (1924)
  • Az orvos titka (1930)
  • Az új rokon (1934) – nagynéni
  • Te csak pipálj, Ladányi! (1938) – Linka, Ladányi Mihály földbirtokos felesége

Jegyzetek

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gömöry_Vilma&oldid=23328604”