Gánti-barlang

Gánti-barlang
Hossz	149 m
Mélység	14 m
Magasság	0,6 m
Függőleges kiterjedés	14,6 m
Tengerszint feletti magasság	255 m
Ország	Magyarország
Település	Gánt
Földrajzi táj	Vértes hegység
Típus	inaktív forrásbarlang
Barlangkataszteri szám	4521-16
Lelőhely-azonosító	82639
Elhelyezkedése
Gánti-barlang Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 23′ 27″, k. h. 18° 22′ 01″47.390916666667, 18.367033333333

A Gánti-barlang a Vértes hegység 2. leghosszabb barlangja. Megkülönböztetetten védett barlang, amelyből régészeti leletek kerültek elő. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban található.

Leírás

A Vértes hegység 2. leghosszabb barlangja az Alba Regia Barlangkutató Csoport által feltárt Gánti-barlang, amelynek hossza 149 méter. A leghosszabb a Vértessomlói-barlang.

Inaktív kétszintes forrásbarlang. Alapkőzete felső triász dolomit, de végponti részén megjelenik mészkő is. A barlang megtekintéséhez a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélye szükséges. Bejárásának megkönnyítésére létrákat helyeztek el benne. A második kis létránál körtúra tehető. Kb. 2 óra alatt bejárható, ha minden járatba benéz a látogató. Cseppkőképződmények találhatóak benne. Érdekessége a finom sárgás por, ami a kőzeten található.

Kutatástörténet

1975-ben jelent meg először nyomtatásban neve és leírása A Vértes-hegység barlangjai című kiadványban, amelyet Kocsis Antal írt. A leírás szerint kb. 40 m hosszú és nem lett nyilvánosságra hozva földrajzi helyzete, mert nagyon omlásveszélyes és balesetveszélyes, valamint a további barlangtani kutatás miatt meg kellett óvni eredeti állapotát a látogatóktól.

1979-ben az Alba Regia Barlangkutató Csoport vizsgálta, valamint szerkesztette és rajzolta meg a 106 m hosszúnak leírt barlang alaprajz térképét keresztmetszetekkel. A térkép elkészítéséhez a barlangot Gönczöl Imre, Gyebnár János és Kárpát József mérték fel 1979. február 16-án. A térképet Kárpát József szerkesztette. 1979-ben izometrikus térképet szerkesztett Kárpát József. 1979-ben a fő ágból állatcsontokat, például sertés, mezei nyúl és vadmacska csontokat gyűjtött az Alba Regia Barlangkutató Csoport, amelyeket Kordos László határozott meg, valamint ugyanekkor durva, korongozatlan rézkori–vaskori cserepek is előkerültek belőle.

Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Gánti-barlang néven és térképen van helye feltüntetve. 1997-ben a csoport feltáró munkát végzett benne, amelynek során sikerült feltárni 11 m hosszan a Galéria nevű részt és erről a részről önálló térkép készült, amelyet Szarka Gyula szerkesztett. Ekkor Szarka Gyula újrarajzolta a teljes térképet is az aktuális állapotnak megfelelően. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található és Vértes hegységben lévő Gánti-barlang az igazgatóság engedélyével látogatható.

2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Vértes hegységben lévő Gánti-barlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, Vértes hegységben elhelyezkedő, 4521/16 kataszteri számú Gánti-barlang. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és Vértes hegységben elhelyezkedő Gánti-barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. A barlangot Piri Attila és Csermák Zsolt mérték fel és 2008. szeptember 30-án a felmérés alapján alaprajz térképet rajzoltak.

2012. február 25-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 4521-16 kataszteri számú Gánti-barlang. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Gánti-barlang (Vértes hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2013. augusztus 12-től a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint a Fejér megyei, gánti, 4521-16 barlangkataszteri számú és 82639 lelőhely-azonosítójú Gánti-barlang régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Gánti-barlang (Vértes hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Irodalom

• Alba Regia Barlangkutató Csoport: Gánti-barlang állapotfelvétel. Kézirat. 2002. szeptember. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Baja Ferenc: A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete. Magyar Közlöny, 1998. május 6. (37. sz.) 2979. old.
• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.) (Nincs benne említve a barlang.)
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Hivatalos Értesítő. A Magyar Közlöny melléklete. 2012. február 24. (10. sz.) 1438. old.
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64209. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6370. old.
• Horváth János: Vértes-hegység. In: Vidics Zoltánné szerk.: Az FTSK Barlangkutató Szakosztály 1980 évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1980. 97. old.
• Juhász Márton – Takácsné Bolner Katalin: Barlangkutató csoportjaink életéből. Karszt és Barlang, 1991. 1–2. félév. 95. old.
• Juhász Márton – Nyerges Attila – Takácsné Bolner Katalin: Barlangkutató csoportjaink életéből. Karszt és Barlang, 1997. 1–2. félév. 84. old.
• Kocsis Antal: A Vértes-hegység barlangjai. Magánkiadás, 1975. 16. old.
• Kocsis Antal: A Vértes-hegység üregei, barlangképző hatások. MKBT Beszámoló, 1975 második félév. 156. old.
• Kordos László: Barlangi gerinces őslénytani ásatások és gyűjtések 1979-ben. MKBT Beszámoló, 1979. 14. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984. 277., 299. old.
• Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2340. old.
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítő, 2006. március 31. (3. évf. 3. sz.) 741. old.
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 213. old.
• Pintér Sándor: A belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete a régészeti szempontból jelentős barlangok köréről. Magyar Közlöny, 2013. 133. sz. (2013. augusztus 9.) 65483. old.
• –: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1979. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1979. 17., 30–31. old.

További információk

• A gánti barlang titka
• Országos Barlangnyilvántartás