Győri Balett

balra Markó Iván, szemben az újonnan alakult Győri Balett tagjai 1979-ben: Greiner Éva, Krámer György, Demcsák Ottó, Németh István, Bombicz Barbara, Tárnoki Tamás, Szekeres Lajos, Horváth Gizella, Kiss János, Horváth Erika, Szigeti Gábor, Ócsag Anna

A társulatnak a győri színház 1978-ban felavatott új épülete adott helyet, amelynek díszítésére nemzetközi elismertségű művészek vállalkoztak, mint Victor Vasarely és Szász Endre. A környezet méltónak bizonyult a Győri Balett sikereihez.

Egy együttes, amely örömöt ad, megrendít, elkápráztat, megnevettet. Az együttesnek jól cseng a neve Strassburgtól, Csíkszeredáig, Münchentől Isztambulig. A győri közönség nagyon szereti.

Története

A társulat első évtizedét Markó Iván szellemisége határozta meg. Koreográfiái – abban az időben, a teljes repertoárt alkották – az emberiség nagy kérdéseit vetették fel, erőteljes érzelmi, indulati töltéssel, s a látványszínház gazdag eszköztárának bevetésével. Az indulásuk is legendás volt. Kilenc év alatt összekovácsolódtak az iskolapad, és a balettkorlát mellett. Az Állami Balettintézettől átvett diploma után, úgy döntöttek, hogy nem szélednek szét, hanem együtt építik a karrierjüket. Ügyüknek megnyerték Markó Ivánt, aki búcsút mondott a Maurice Bejárt világhírű együttesének Brüsszelben. Győrbe jött, s az együttes vezetője lett.

Az alapító táncosok:

• Kiss János,
• Bombicz Barbara,
• Tárnoki Tamás,
• Dombrovszky Éva,
• Krámer György,
• Horváth Erika,
• Demcsák Ottó,
• Király Melinda,
• Szabó Elemér,
• Szigeti Gábor,
• Greiner Éva,
• Németh István,
• Horváth Gizella,
• Szekeres Lajos.

A közönség szeretetével és hűségével fizetett a művészi élményekért és nem fordult el a társulattól , amikor 1991-ben az együttes mélypontra került. Markó Iván váratlan távozása után, a város vezetése is kitartott mellettük. Újjáépítették repertoárjukat, s az egyik alapító tag Kiss János Liszt Ferenc-díjas, igazgató vezetésével újabb megmérettetésre készültek és készülnek. A klasszikus és a modern táncműfajban is otthon vannak. Premierjeik társasági eseményszámba mennek.

A balett tagjai maguk is vállalkoznak koreográfiák készítésére. Wiliam Fomin: Embert virágzik a Föld, Demcsák Ottó: Hazug színek drogellenes kompozíciója, Bombicz Barbara: Párkák című víziója sikeres itthon és külföldön is.

Kiss János méltán büszke rá, hogy meg tudott nyerni, külföldi koreográfusokat, az együttmunkálkodásra. Libor Vaculik a prágai Balett igazgatója készítette Az Operaház Fantomja librettóját és koreográfiáját Gaston Lerouxe regénye nyomán. Ez világpremier volt, hisz elsőnek vitték a romantikus szerelmi történetet balettszínpadra.Ugyancsak visszatérő sztárkoreográfus az amerikai Robert North. Fanfár című kompozícióját vitték színre. Az irodalmon kívül más társművészet is inspirálólag hatnak a társulatra. A Carmina Burana a német Günther Pick koreográfiájának 1995 színrevitele, tisztelgés volt a zeneszerző Karl Orff születésének 100. évfordulójára. Ez a nagyszerű előadás Nyugat Európa szerte újabb szimpatizánsokat szerzett.

A Győri Balett magas művészeti szinten megvalósított produkciói mellett iskolát is működtet. A balettképzés már az óvodában elkezdődik, s felvételivel kerülhetnek a Tánctagozatos Általános Iskolába. Sikeres felvételi vizsga után, a Győri Balett Tánc és Vizuális Művészeti Középiskolában folytathatják a tanulmányaikat. A sikeres érettségi után a balettmester tanári szakot szintén Győrben a Magyar Táncművészeti Főiskola kihelyezett tagozatán szerezhetik meg a hallgatók. Az iskolában külföldi növendékek is tanulnak.

Igazgatói

• Markó Iván (1979–1991)
• Kiss János (1991–2020)
• Velekei László (2020–)

Források

• Győri Balett (Kisfaludy színház alkalmi kiadványa)
• dr. Fekete Mátyás: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szekszárd 1998) ISBN 963-9089-00-1 Ö; ISBN 963-9089-07-9
• CEBA (főszerkesztő: dr. Kasza Sándor) Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Kaposvár, 2004) ISBN 963-9089-94-X