Gyök (nyelvészet)
A gyök a szó elsődleges lexikai alapeleme, amely a jelentés tartalom legalapvetőbb rétegeit hordozza, és nem redukálható további alkotórészekre. Majd minden nyelv szótárának szavaiban és kifejezéseiben találunk gyököket, illetve találhatunk kizárólag gyök morfémákból álló szavakat. A gyök nem azonos a szótővel, mivel ez utóbbi esetében nem áll fenn a nemredukálhatóság kritériuma, bár gondolhatunk rá úgy, mint monomorfemikus szótőre.
A gyökök lehetnek kötött vagy szabad morfémák is. A gyök morfémák alapvetőek a toldalékolásban és az összetett szavak képzésében, különös képpen a ragasztó nyelvek esetében.
A szó gyöke (szógyök) egy jelentési egység (morféma), és mint ilyen, egy absztrakció, bár általában írásban reprezentálható, ugyanúgy mint egy szó. Például a keret és a kert szavak gyöke a KER (a magyar nyelvű irodalom nagy betűkkel különbözteti meg a szavaktól) míg a köret és a körte szavak KÖR gyöke önmagában is értelmes szó. Mások ennél egy lépéssel tovább lépnek és mivel a magyar nyelvben is a jelentést főleg a mássalhangzók adják, a fentieket tovább redukálják K_R formára, ahol az aláhúzás tetszőleges magánhangzót jelent. Ez utóbbi formára jelenleg nincs egységes kifejezés, legtöbbször a teremtő gyök, vagy gyökváz illetve angolban a másodlagos gyök (ti. mélyebb) fogalma tűnik ennek megfelelőnek. Jelölésben előfordul a gyökjel vagy a bekarikázott R (illetve a bekarikázott C a teremtő gyökökhöz). Az absztrakció jelenlegi végpontja figyelembe veszi az elágazásokat, azaz a fonetikailag lehetséges változatokat is, vagyis ha lehetségesnek tartjuk a K>H, K>G illetve R>L átmeneteket is, akkor a KHG_RL a K_R, K_L, H_R, H_L, G_R, G_L uniója lesz. Ezen teremtő gyökökből származtatott szavak külső jelentése teljesen különböző lehet, míg ha a gyökeik mögött rejlő ikonikus kép (jelentés) ugyanaz, akkor úgynevezett szóbokorról beszélünk.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Az 1862-ben az MTA kiadásában megjelent ám Czuczor-Fogarasiként (CzFo.) elhíresült „A magyar nyelv szótára” a gyök fogalmát választotta egyik alapelemévé:
- Gyök tulajdonképen a szónak azon egytagú elemi része volna, melynek nincs többé önállósága, köz használatu értelme, milyen pl. dar darab, darabol stb. szókban. Azonban részint mivel az ily szónak ismét lehet társa, mely önálló szó pl. dar-nak tör, részint mivel gyakran számos egytagu szók vagy szórészek egymással ismét megegyeznek valamely közös elemben pl. roz (rozzan gyöke), roh (rohad gyöke), rom (mely ma ugyan önálló szó, de régebben szinte csak elemzett szórész vala), rogy-(ik) , rosz (önálló), stb. beszédrészeknek közös eleme : ro, mely int látjuk, már részint sajátlagos (nem önálló) gyökökből, részint pedig önálló szókból vonatott el, csak gyökelemnek nevezhető. Innen a „gyök” nevezet alatt a magyar nyelvtudományban ennek két faját értjük, mely is: önálló (vagy élő) gyök; és elvont (régiesen holt) gyök. Amaz másképpen gyökszó, pl. az, ez, él, hal, rosz, tör stb. emez csak egyszerűen gyök pl. am, em (amaz, emez szókban) hal („halad, halaszt” szókban) , roz, dar stb. S ha két rendbeliek némelyikének találjuk még egy közös elemét, melyet a magyar nyelvérzés még mindig ért, vagy érteni látszik pl. föntebb ro, ennek gyökelem, némelyek szerént csira (szócsira) a neve. Továbbá azon szó vagy szórész, mely már mint gyök módosulaton ment által és szinte mind önálló szó mind csak elvont szórész lehet , pl. romol (önálló) és roml (mint romlik alapja), továbbá romlad (mint romladék alapja), rombol (önálló, honnan rombolok, rombolás, romboló stb.), törzs-nek vagy különösen ragozásnál tőszó-nak neveztetik. Révaynál még mind a törzs, mind a gyök radix.
Mivel a CzFo. finnugor dogmát áthágó kereszthasonlításokat tartalmazott, így „elavultnak” minősítették, és a gyök fogalma is így szerepel az értelmező szótárban. (Meglepő módon A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára mégis átvett a CzFo-ból – hivatkozás nélkül – több szófejtést.) Ennek ellenére a közelmúlttól több magyar kutató és nyelvész használja ismét a fogalmat, és nincs nyoma, hogy a külföldi tudomány valaha is elavultnak tartotta volna.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Referenciák
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Czuczor-Fogarasi szótár I. kötet letöltése
- Marácz László: A finnugor elmélet tarthatatlansága nyelvészeti szempontból
- Marácz László: Nyelvi és képi gyökök – a magyar kultúra megtartói
- Csaba Varga: The organically built language and the root-system
- Virtual Salt Root words and prefixes
- American Heritage Dictionary list of Indo-European roots
- Kwiznet - Greek and Latin Root Words
- Espindle - Greek and Latin Root Words
