Vita:Gyök (nyelvészet)

Ez nem komplett marhaság véletlenül???OsvátA. 2005. március 6., 18:25 (CET)

DE. Vegytiszta!!! A felsorolt szavak hol egymásból képzettek, elvontak... hol pedig semmi közük egymáshoz!!! Egyetlen pozitívuma a cikknek, hogy "a nyúl egy nyúlánk állat"-on negyed órát röhögtem. :))) Megjegyzem a macska is nyúlánk állat!!! Emeld fel a hátsó lábánál fogva!!! :))) (Ekkora baromságot!!!)

értelmesnek tűnik, de én ezeket inkább szótőnek hívnám, a gyökről a matematika jut az átlagember eszébe... Alensha 2005. március 6., 18:38 (CET)

amúgy nekem tetszik, szóval ha mégis marhaság és törlik, akkor szóljatok, mert előbb lementem. az azonban túlzás, hogy ez a fajta szóképzés egyedül a magyar nyelv sajátossága, ha jól tudom, pl. az arabban és más ókori keleti eredetű nyelvekben is megvan. Alensha 2005. március 6., 18:41 (CET)

Mellesleg az elda nyelvben is megvan, egyébként. Tolkien mindenesetre használta ezt a fogalmat, hasonló értelemben, mint itt; s tekintve, hogy kiváló nyelvészprofesszor volt, nem hiszem, hogy nagy hülyeséget mondott.

Hát nem értelmes. Csak annak látszik. A helyesírása mintha szándékosan viharos lenne. Ami pedig pl. a nyelvek (angol-magyar) közötti értékítéletet illeti..., hát..., ... Én seccpecc törölném. OsvátA. 2005. március 6., 18:44 (CET)

Pedig hidd el, teljesen értelmes. Mielőtt seccpec törölni akarsz valamit, kérlek nézz utána. Nemcsak az világ, amit te annak hiszel. Gubb 2005. március 6., 18:55 (CET)

Hát nem azt csinálom? Óvatosan kérdezek. Megkérdezem mégegyszer: hát a helyesírása (annak, aki - anonym - nyelvészeti szócikket ír? Hát a fogyatékos angol nyelv?). Ajánlott irodalom: Bárczy Géza: Magyar szófejtő szótár. Bp. 1941.; Bárczy Géza: A magyar szókincs eredete 2. kiadás, Budapest, 1958.

Nem értem a kérdésedet. Én komoly helyesírási hibát a szövegben első ránlézésre nem találtam (egyetlen kivétel, ami nyilvánvaló elgépelés, billyentyűösszeakadás), mire gondolsz? Az angol nyelv fogyatékosságáról egy szó sincs benne, csak arról, hogy az angol nyelv eredeti formája már teljesen átalakult. Gubb

akármilyen érdekes cikk, azért ez talán egy picit túlzás: „a nyúl egy nyulánk állat, nézzük csak meg futás közben, vagy emeljük föl a fülinél fogva és nyújtsuk ki a lábát” :) Alensha 2005. március 6., 19:10 (CET)

??? mi baj vele?

Baj nincs, csak humoros :) Alensha 2005. március 6., 19:16 (CET)

?? Gubb

Ismeretlen nyelvész barátunk beindult. Már szóbokra is van. Most csak annyit kérdezek: a főcímei miért zsírosabbak a sokévi átlagnál?

Innen üzenem: rajtam kívül is van világ. Csak nemigen érdekel. OsvátA. 2005. március 6., 19:18 (CET)

Jellemző. Nem is gondoltam másképp. Gubb

Itt hagyom abba. OsvátA. 2005. március 6., 19:21 (CET)

Mellesleg, ahogy nézem, a sajátos helyesírás valószínűleg az OCR áldásainak eredménye. Gubb

á, akkor sokkal rosszabb lenne a helyzet... :-) Alensha 2005. március 6., 19:29 (CET)

Valószínűleg már javítva volt előtte, csak nem vett észre minden hibát. Én is kb. 80-szor néztem át a Katégoriák szövegét a Wikisourceban, és mégh mindig volt benne hiba. Mellesleg átmozgattam - a szerző utólagos, és szeretném remélni, valós engedélyével a lapot a (nyelvészet) témakörbe, mivel gyöke testrészeknek, egyenleteknek és valós/komplex számoknak is van (sőt emlékeim szerint ideáloknak is, de azt radikálnak nevezik, úgyhogy itt nem számítanak! :-) . Gubb

AFU, te vagy az?

User:Antifinnugor vagy elfelejtett bejelentkezni, vagy valahogy a németországi diaszpórában nagyon népszerűek lettek az alternatív nyelvészeti elméletek. AF, nem te vagy az véletlenül? nyenyec ☎ 2005. március 6., 19:47 (CET)

Személyes üzeneteket a User vita:Nyenyec lapra másoltam, ott is válaszolok rájuk. nyenyec ☎ 2005. március 6., 20:19 (CET)

Semlegesség?

Úgy látom a cikk egy meg nem nevezett elmélet alapján íródott, ezt feltétlenül fel kell tüntetni az elején!

--Rodrigó 2005. március 6., 22:19 (CET)

Tüntessük fel. Bár igazából akkor a magyar nyelv eredete és hasonló szócikkek elején is ildomos lenne feltüntetni, ha még nem tettük volna, hogy egy adott elmélet alapján íródtak. Mellesleg ez amúgy is szokásos tudományos körökben (ld. Organon#A Jaeger-paradigma). Gubb 2005. március 6., 22:25 (CET)

___

Értelmezni kellene a "szavak nyelvtani alapegysége" kifejezést. Nyelvtani alapegységnek maga a szó, illetve szófaj és a mondatrész számít. A legkisebb jelentéssel bíró egység neve a morféma és a lexéma szokott lenni. Vannak ezután olyan eljárások, amelyek a szavakat megfosztják az elő- és utótagjaiktól, így jön létre a szótő, amelyhez társulnak ragok és képzők, stb.

Vannak olyan nézetek, melyek szerint "kezdetben volt az ige", azaz a szavaknak először idei alakja volt. Mások szerint minden a megnevezéssel kezdődőtt, és a szavak ősalakja a névszó volt.

Kísérletként egy társaság gyűjteni kezdte azokat a szavakat, amelyek igei jellegét megszűntetve a kapott "gyök" nem volt értelmes, jelentéssel bíró névszó, azaz feltehető volt, hogy az igei alak volt az elsődleges. Vagy két tucat ilyen magyar szó akadt ebben a szórakoztató versenyben.

Erre emlékeztet engem ez a fenti elképzelés is, mivel nagyon valószínűtlennek tűnik, hogy csupán formai hasonlóság alapján hasonló jelentésű szavak csoportjai - szabályként - megalkotóak lehetnének.

Éppenséggel az az elmélet, hogy mégis így van, és hogy a magyar nyelv és a hasonló nyelvek (pl. egyes inkorporáló nyelvek) épp ettől egyedülállók. További részleteket azonban én sem tudok (az elmélet nevét sem). Az elmélet alapgondolata annak a valóban megkérdőjelezhető és tudományos ténynek nem tekinthető nyelvészeti (?) axiómának a megkérdőjelezése, hogy egy nyelvi jel alakja és jelentése teljesen független egymástól (ezt ahogy tudom, Platón, a filozófus hatására fogadta el az európai civilizáció, noha maga a filozófus sem volt benne biztos teljesen). A hátteréről Dr. Végvári József és Marácz László írásaiban lehet olvasni (pl. Ragozó-rügyező magyar nyelvünk, amit valahol a Wikisourceban is láttam feltéve). Gubb 2005. március 6., 22:49 (CET)

Márpedig ez tényleg így van, bárminek is tekinted, s ez alól csak a hangutánzó-hangulatfestő (idegen szóval onomatopoetikus) szavak képeznek kivételt. Vegyünk egy sima, hétköznapi szót: a papír oroszul бумага [bumágá], franciául papier [papié]. Félreértés ne essék: nem a félfamentes, durva papír a bumágá és a zizegő selyempapír a papié, hanem mindkettő ugyanarra a sima, normál papírra vonatkozik. Ha a hangalak és a jelentés tényleg összefügg, akkor valamelyik nyelv hazudik, vagy az összes beszélője téved. Kérdezem én, a franciák vagy az oroszok vannak tévedésben? Melyiküket kéne ráébreszteni, hogy rossz néven hívják a papírt? Egyáltalán bumágá-szerű vagy papié-szerű inkább a papír? És miféle tulajdonképpen a bumágaság és a papiéség? Először ugyebár ezt kéne tisztázni. – Na jó, ne folytassuk, mert a Lipótmezőn kötünk ki. :) Gubb, kár lenne egy szimpatikus politikai hátterű (?) elmélet miatt túlzottan diszkreditálni magad… Adam78 ^üzenet 2005. október 19., 12:17 (CEST)

Nem tudom, szándékosan (politikai okokból) írsz ilyen butaságot, azaz engem nézel hülyének (amit nem szeretek, és szerintem ismersz annyira, hogy tudd, erre annyira allergiás vagyok, hogy dupla adag antihisztimint szedek rá), vagy pedig nem aludtál túl sokat az éjjel, és fáradt vagy, vagy pedig nem értetted meg az egészet (mivel tájékozatlannak hiszlek Végvári írásai kérdésében, ahogy tkp. magam is csak ailg vagyok ebben olvasottabb nálad, erre tippelek). Tehát: az egyes alapjelek (gyökök) természetesen lehetnek önkényesek. Viszont nem önkényes az, ahogyan összekapcsolódnak szavakká, hanem szervezetten, SzeRrvesen teszik ezt. Tehát nagy vonalakban - az én értelmezésemben - arról van szó, hogy nemcsak a mondatnak van szavakból álló szemantikai struktúrája, más néven (intenzionális) logikája; hanem már maguknak a szavaknak, szótöveknek is. Ezek a szemantikai szabályok a modern nyelvekben elmosódtak, a magyar azonban egyedülálló(?) abban, hogy benne még föltárhatóak. A magyar tehát ennyiben logikusabb más nyelveknél. Gubb ✍ 2005. október 19., 12:46 (CEST)

Bocs, nem állt szándékomban hülyének nézni téged vagy ezt sugallni, csak ezen akadtam ki: "Az elmélet alapgondolata annak a valóban megkérdőjelezhető és tudományos ténynek nem tekinthető nyelvészeti (?) axiómának a megkérdőjelezése, hogy egy nyelvi jel alakja és jelentése teljesen független egymástól". Nota bene: nem Végvárira vagy egyebekre, hanem erre a hozzáállásra kaptam fel a vizet. Lehet, hogy te tudtad, mit akarsz mondani, és annak van értelme; amit leírtál, annak viszont – így, ebben a formában – nem sok.

A Ragozó-rügyező magyar nyelvünket annak idején átfutottam, és mint tudományos munka, elszomorító. (Ha nem annak szánta volna, még jópofa is lehetne.) Látható, hogy szerzője úgy irtózott a komoly, tisztességesen alátámasztott etimológiától, mint ördög a szenteltvíztől. Ha nem irtózott volna tőlük ilyen babonás félelemmel, megtudhatta volna pl., hogy a rag szó nyelvújítási szóalkotás (tehát a XVIII–XIX. sz. előtt híre-hamva sem volt), a ruha pedig szláv jövevényszó, tehát megint nem tudom, mennyit mondhatna a magyar nyelv ősi természetéről. Komolyan nem értem, hogy van képe ilyen szavakkal operálni. Tegyük fel bár, hogy a magyar nem finnugor nyelv, de azért kétszáz évnél csak öregebb, azt tudhatjuk egy s másból…

Téged tényleg nem zavar, hogy a szerző nagyon-nagyon hülyére veszi az olvasóit? Ha eleve játéknak vagy költészetnek nevezné, az mindjárt más lenne. – Tudod, a farkas és a bárány meséje jut eszembe róla, mikor a patak felső részén álló farkas arra panaszkodik, hogy a lent álló bárány összezavarja a vizét. Kb. ennyi alapja van annak, ha a szerző hasonló "ősi" szavakból vezeti le a magyar nyelv mélyrétegeit. – Az ember azt hinné, kommunizmusellenességed már eléggé felnyitotta a szemed ahhoz, hogy felismerd a koholás (szelídebben szólva: szabad asszociáció) műfaját. A tudomány sajnos olyan undok tud lenni néha, hogy gátat kell szabni benne a messzire szárnyaló fantáziának. Természetesen nem muszáj ezeket a gátakat elfogadni, csak azt már másképp nevezik. -- Adam78 ^üzenet 2005. október 19., 23:47 (CEST)

Kezdetben a relativitáselmélet is náci áltudomány volt (a nácik meg zsidó áltudománynak nevezték). Nem lehet egy friss paradigmáról eldönteni, hogy tudományos-e vagy nem: aki ilyesmire vállalkozik, az saját elfogulatlanságát, tudományos hitelét kérdőjelezi meg. Hogy a magyar nyelvben milyen szavak szláv eredetűek, abba inkább ne menjünk bele (ez az egyik "legforróbb" vitatéma, és bizony ebben a kérdésben egyáltalán nem vagyok benne bizonyos, nem-e a hivatalos nyelvészet van-e átpolitizálva, és átitatva hazugságokkal). A Nádasdy-klikk szerint a nyelvművelés sem tudományos ... hát kinek mi a tudományos. Annyiban, hogy az Akadémia nem tudott eddig erről a paradigmáról, tényleg nem tudományos, de hát ilyen értelemben semmilyen friss elmélet sem tudományos. A koholást nehéz felismerni, hiszen a hivatalos nyelvészek számára - sajnos - minden alternatív elmélet koholás (épp ez tesz gyanakvóvá velük szemben), míg az "alternatív" nyelvészek számára a hivatalos nyelvészet van tele koholmányokkal. Én nem döntenék egyelőre e kérdésben. Sajnálom, hogy te nem tudsz kilépni az évek alatt - nem tudom, milyen oktatási intézményben - beléd nevelt, politikailag túlfűtött paradigmákból. Én viszont csak azért sem szeretem, ha a tudományban valamiből dogmát csinálnak és egyetlen, hivatalos, isteni igazságként hirdetik: ezt a fajta hozzáállást meg kellene hagyni a papoknak. És igenis, ezek az alternatív elméleteknek, ha elegendően publikáltak, feltüntete a szerzőt, az elfogadottságot stb., a megfelelő óvintézkedések mellett, igenis itt a helyük a Wikipédiában. További vitát gyökkérdésben csak matematikai alapon szeretnék folytatni. Gubb ✍ 2005. október 20., 07:55 (CEST)

Röviden azért válaszolnék. A "hivatalos" tudománynak szerinted nincsenek érvei arra, amit állít? Már a konkrétumokra, pl. hogy melyik szó melyik nyelvből jön. A komolyabb szótárak ezeknél megadják a forrást, annak idejét, hogy melyik év, valamint a szó alakját, ahogy abban a forrásban felbukkant. Aztán ha valamit nem hiszel, annak utánanézhetsz a Széchényi Könyvtárban. Kérdezem én: mitől lesz ez koholás, politika, elfogultság? Hol fér be ide bármelyik? – Végvári dolgozata olyan, mintha Einstein abból indult volna ki, hogy nem volt Newton, Kepler, Galilei. Minden más tudományban vannak közös források és közös módszerek, amelyekről a nemzetközi tudósközösség elfogadta, hogy jelen tudásunk szerint megfelelő, és azok alapján halad tovább. Megkérdőjelezni mindent lehet, de az a meglévő dolgok konkrét, tételes cáfolatával kezdődik, nem pedig azok semmibe vételével. A nyelvészet miért lenne kivétel? Adam78 ^üzenet 2005. október 20., 14:31 (CEST)

Biztos vannak érvei, ahogyan a nemhivatalos tudománynak is. Koholás, politika sok mindenbe belefér. Pl. el lehet hallgatni dolgokat. Végvári dolgozata mitől olyan? Egyébként dolgozata nem tudományos szak-dolgozat, hanem egy népszerűsítő esszé, olyan, mint Nádasdy Mancs-cikkei (Nádasdy sem lesz kevésbé tudós pusztán attól, hogy a Mancs-ba ír, hanem attól, ha hazugágokat ír); másrészt pedig nem valami szűkebb területet boncolgató nyelvészeti cikk, hanem inkább a nyelvészet metaproblémáit boncolgatja. Nem értem, mit értesz az alatt, hogy "konkrét, tételes cáfolat". Szerintem a dolgozat elég konkrét is, meg tételes is (ha jól emlékszem, pontokba van szedve), sőt mint publicisztikai mű, még konkrétabb is és tételesebb is, mint szokásos. Sejtet, megláttat bizonyos problémákat, szemet és értelmet nyitogat de ennél többet ne várj tőle, mivel nem olyan céllal készült, mint egy szakmunka (pl. egy doktori értekezés). Gubb ✍ 2005. október 20., 18:10 (CEST)

Nem azt mondtam, hogy nincsenek érvei, hanem azt mondtam, hogy úgy "reflektál" az eddigi elfogadott álláspontra, hogy semmibe veszi, figyelmen kívül hagyja. A korrekt út az lenne, ha azt írja, hogy "a ruha szót X forrás alapján Y eredetűnek tartja a nyelvtudomány, márpedig azzal a forrással P a probléma, én pedig Q forrást találtam, ami kielégítően alátámasztja, hogy a szó R eredetű". Ilyenféle "konkrét, tételes" cáfolatra lenne szükség, ha valamit tagad (márpedig implicite tagad, ha ütközik az elmélete az eddigiekkel). Mit csinál ehelyett? Mindezekről hallgat, mint sz*r a fűben. Érthető is, hiszen az egész spontán asszociációkon alapul. Fogadok, hogy két tetszőleges szó közt szabad asszociációval fel tudok állítani fogalmi kapcsolatot egy-két lépésben – bármihez, amit csak "bizonyítani" szeretnék.

Ilyen kapcsolatok persze csakugyan léteznek (pl. kerül, kerget, kerge (!) stb.), ennyiben tehát igaza van Végvárinak, de egy akármilyen dolgozat megírásához is utána kell járni a konkrét szavaknak, amiket példaként felhoz (pl. ruha, rag, amelyeknek speciel pont nincs közük egymáshoz), tényleg van-e köztük kapcsolat, vagy csak véletlenül hangzanak hasonlóan, valamint hogy tényleg olyan kapcsolat van-e, mint ami látszik. Ehhez vissza kéne nyúlni az eredetükhöz: etimológiai szótárak, vagy ha kell, eredeti nyelvemlékek, források stb. révén, ugyanis lehet, hogy két szó félezer éve másképp hangzott, így nem lehettek olyan kapcsolatban egymással, mint ahogy ma tűnnek; másfelől az is lehet, hogy két szó ma már meglehetősen eltérően hangzik, mégis kapcsolatban vannak, mivel félezer vagy még több éve egyik a másikból jött létre, csak időközben mindkettő megváltozott. Ha csak a mai alakokat nézi, akkor ezek mind rejtve maradnak előtte. Nyelvtörténet nélkül nem lehet a nyelv ősi vonásaival foglalkozni – hülye dolog, hogy ilyen közhelyeket kell leírnom, de úgy látszik, Végvárinál teljesen csődöt mond a logika.

A legkönnyebb (!) módszer azt mondani (amit újra és újra sejtetsz a mondataidban), hogy a világ (értsd: a bevett tudomány) hazudik, ármánykodik körülöttünk, és amire én rájövök (vagy éppen Végvári), az lesz a Nagy, Mélységes Igazság. Weöres Sándor így írja: „KARESZ HÜJE GYÖNGYI HÜJE csak én vagyok okos énnekem a segembe is felyem van.” Ez gyerekeknél jópofa lehet, de egy felnőttnél némi elmaradottságot tükröz. Ezért kell egy felnőttnek megmondania, mi a gond azzal, amit a körülötte lévő világ gondolkodásában tapasztal, ha valamit egészen másképp gondol.

Nem a népszerűsítéssel van baj, ha a népszerűsítendő dolgokat már megírták tudományos formában is, ami legalább valahogyan reflektál a tudomány meglévő álláspontjára: akár épít rá, akár cáfolja. A metaproblémák szintjével sincs gond, de azokat is valami meglévő alapra szokás építeni; vagy ha ezeket tagadjuk, azt nyilván indokolni kell. – A XX–XXI. században már nemigen lehet tudományról úgy írni, hogy az ember az addigi eredményeket szó nélkül sutba vágja. Az ókori görögök még megtehették, mi már nem tehetjük meg. Bárminek neki lehet állni cáfolni, de úgy tagadni, hogy meg se mukkanunk az indokairól, komolytalan dolog. Márpedig ez az esszé nem ad magyarázatot arra, milyen alapon veti el az elfogadott dolgokat. Adam78 ^üzenet 2005. október 20., 19:47 (CEST)

A wikipédia a legminimálisabb igényesség mellett sem engedheti meg a szándékos csúsztatásokat, pedig ezen az oldalon van belôlük néhány.

Nyelvészeink elôszeretettel származtatják idegenbôl a magyar alapszókincset. Ebben a „tudományos” öncsonkításban nincs rendszer, nincs módszer, csak hatalmi érdekeket kiszolgáló „tudományos érvek”. Bach Sándor idejében a legnyomósabb „tudományos érv” a Citadella volt, azt nyomósította a Szabadság téri szovjet emlékmû, amit most mégtovább nyomósít a Tubes.

A ruha ma még szláv eredetû szó, de holnap már angol eredetû lesz, valahogy így indokolva: RuHa < RonGy = RaG (vagy RuCHe) > RuG (=szônyeg; test köré csavart, nem szabott ruha) – A mûvelt Nyugaton mesztelenül portyázó ôseinket a jószívû angolok megsajnálták és RonGyoskába (=RuHa-csíkokból szôtt RonGy-szônyeg), angolul: RuG woven from RaG or RuCHe (= ruha-csík, fûzô) bugyolálva küldték ôket haza azzal az útravalóval, hogy otthon RáZzák a RonGyot. Azóta is ezt teszi minden Nyugatot megjárt hazánkfia ... Úgylátszik, mintha az angolok sem tudnák, hogy „ruha, rag (szavaknak) speciel pont nincs közük egymáshoz”: RiG = ruha, öltöztetni; RoBe = díszruha, öltözni; (R>L) LuG = kidudorodás, toldalék (mint például a rag); RaG tükörszava GaR: GaRb = ruházat; GaRment = ruhaféleség; GeaR = ruházat, öltözködni; GeRund = az –ing raggal képzett igenév; stb.

Komolyabban: a kabát, gatya, stb sumér szavak, ötezer éve agyagcserépbe róva, mégis mi, a Magyar Értelmezô Kéziszótár (MÉKSz) szerint legalábbis, azoktól a szlávoktól vettük át, akik a IX. században tanultak meg írni/olvasni. Az írást elôször fehér papíron látták és az a hóban való pisálásra emlékeztette ôket (lásd: pisáti – piszáti). Mi ismerjük az írás kezdeteit: a kôbe/fába Ro-vást/íR-ást és földbe/agyagba vetést, a betûvetést.

A magyar nyelv ôrzi, hogy a kabát, gatya stb valamikor öltéssel készült és felvételük is ugyanilyen öltô mozdulattal történik, vagyis mi öltözünk. A szerbek beborítják magukat (oblacsiti sze – oblozsiti), ahogy szabatlan/varratlan dolgokkal tesszük, például a tunikával, nagykendôvel vagy a szemfedôvel. Utánna néztem: a MÉKSz szerint az ölt török, az öl finnugor eredetû. Ez furcsa, mivel az ölés fôleg szúrással történt/történik, az öltést úgy csináljuk, hogy lukat szúrunk az anyagba ... öl > öl-t, a –t itt igeképzô, példák: ár-t, árral lyukat fúr, megsérti az anyagot, sér-t (megvalósulás), ugyanez a gyök az -l igeképzôvel: sér-ül (valamilyenné válás). Akkor most mi a török az ölt-ben, a „-t” vagy az „igeképzés” folyamata?

Adam78 „komoly, tisztességesen alátámasztott etimológiája” szerint „a rag szó nyelvújítási szóalkotás”. Érdekes, hogy a ragacs, ragad, ragaszték stb ragozott, képzett szavak finnugor tôrôl erednek, a MÉKSz szerint: ragad [?fgr tôbôl], vagyis így valahogy: rag(ad). Azért ez a nyakatekerés, a „rag [fgr]” helyett, mert a háztetôt „leragasztó” rag szláv eredetû kell, hogy legyen, a magyar ugyanis a szlávoktól kell, hogy ellopja a házépítés titkait, a szláv „mûszaki” nyelvvel együtt. (lásd az érvet a „rag” és a „rag” közötti különbségre a Szabadság(?) téren). Kezdetben a ragasztót nem üzletben vették, hanem az emberek maguk állították elô, például összeRáGva a meggyfa enyvét vagy valamilyen fehérje tartalmú magot, rág finnugor szó. Melyik „rag” szó a nyelvújítási szóalkotás?

„Végvári dolgozata olyan, mintha Einstein abból indult volna ki, hogy nem volt Newton, Kepler, Galilei.” Mennyire igaz! Végvári nem Einstein, de Bárczy sem egy Newton-szintû tudós. Einstein csak egy kis, a klasszikus fizika segítségével megmagyarázhatatlan dologból indult el és átértelmezte az egész addigi fizikát. Természetes, hogy megtartotta a Newtoni fizika valóságban gyökerezett tételeit. A magyar(talan) nyelvészetben kevés ilyen dolog van, csak hittételek (dogmák) vannak, melyekben egyre kevesebben hisznek. A MÉKSz-ban egyetlen magyar szó sincs! A szavak vagy „?”, vagy fgr, vagy más, fôleg szláv, eredetûek. A fgr ugyanolyan nem létezô mint a „?”, hiszen fgr szavakat soha, sehol, senki nem jegyzett le. Néhány mai nyelvbôl, leginkább a magyarból „következtették” vissza, hogy hogyan is hangozhatott a fgr szó, majd a váltót elôretolva, a feltételezett, maiból visszakövetkeztett „fgr” szóból levezetik a mai magyar szót. Cirkuszi mutatványnak is gyenge – tudománynak gyatra, ál és fölöttébb ártalmas. Mit lehet, mit érdemes ebbôl a magyartalanító, a Bach-korszakból ránk maradt dinoszaurusz „tudományból” megôrizni? Talán „tudományos” módszerét: megsemmisíteni (rovásírásos emlékek), letiltani (gyökök nincsenek) mindent ami a finnugrizmusnak ellent mond? Ez a „tudomány” csak a mindenkori hatalom eszközeként tud létezni. Azért a sok nemtelen jelzô Végvári bemocskolására, mert ô magyarnak mondja a magyar szavakat. Visszaadná a népnek a szóalkotás jogát. Megbocsájthatatlan bûn!

Az Adam78-féle „nyelvtörténet” és más „közhelyekre” álljon itt néhány dolog, ami tényleg közhely kellene, hogy legyen, de magyartalan nyelvtanunk miatt mégsem az. Míg a szabályosan képzett magyar szavakat nem kell szótárilag meghatározni, mélyszinti tartalmuk következményeként meghatározás nélkül is érthetôk, addig az angol szavak leginkább kifejezésekben, szótárakban válnak csak érthetôvé. Példa: Magyartalanítás folyik évtizedek, évszázadok óta határainkon innen és túl, a MÉKSz-ban mégsincs benne ez a szó. Azért mindenki érti, igaz? Bárczy vagy Bárki etimológiájától függetlenül ez a szó létezik, s minden magyarul beszélô számára érthetô, mivel egy szóbokor eleme. A jegyzés dátuma semmit sem számít, hiszen bárki használhatta tíz, harminc, száz vagy akár ezer évvel ezelôtt is – a magyar nyelv közkíncs, mindenki szabadon alkothat új szavakat a meglévô gyökökbôl. (Ezt akarja eltagadni tôlünk a mindenkori hatalom és talpnyalói.) Az angolban így nem lehet szót alkotni, náluk valóban számit, hogy ki, mikor, milyen értelemmel jegyezte le a szót; meg kell határozni a szó írását, kiejtését és értelmét: debunk (di:bank) expose falseness by ridicule. (A bunkum=nonsense és bunk egyik értelme sem meghatározó a debunk értelmezésében.)

Fejezzük be vidámabban ezt a hózzászólást. Mivel a nyúl olyan nevetségesnek találtatott, itt van egy hasonlóan nevetséges dolog. A bölény szó, a Bárczy-féle módszerrel, könnyen levezethetô lenne a bisonból és elôkelô, angol származást adna a szónak, ehelyett a MÉKSz török eredetûnek mondja. A bô (=tág, terjedelmes [török, - úgylátszik Mohácsnál tanitottak meg bennünket bôgni, addig legfeljebb csak pityeregni volt okunk]), a lény [fgr] eredetû. A bölény bô-dületes, bô-gô hangot hallat, bô-re nyitott szájjal bô tüdôvel, vagyis a bölény, a farkashoz hasonlón, egy leíró név! Értik,ugye? Törökül?! Bruhaha! Miért nem cincogónak hívjuk a bölönbikát? Aki hallotta az „énekét” az tudja, hogy a bölényt utánzó bô hangja miatt kapta nevét.

A papírral kapcsolatos eszmefuttatás óríási böszmeség. A papier szó nem fejezhet ki papír-szerûséget mivel a papiruszból, a papír eredeti alapanyagának nevébôl képzett szó és a papírusznád névadója nem tudhatta elôre, hogy az majd a papier alapanyaga lesz. Van egy olyan sejtésem, hogy a bumágá pedig a bambuszból képzett és így mindkét nyelvben nemcsak hasonló módon, hanem ugyanarról a tôrôl képzett szóról beszélünk: PaP(irusz) > BamB(usz). Sajnos, a Lipótot közben elLipták … azért még ideírom, hogy a papírusz SáS–szerû növény, amely a szélben SuSog ezért az Egyiptomiak rajzát a SÚ, vagy IS hieroglifájaként használták. Ha gyorsan lapozod a papiert/bumágát valamit hallani fogsz ebbôl az SSS-szerûségbôl.Mmellar 2007. április 26., 08:26 (CEST)

Bizonyíték tokon elméletek létezésére? - Anttól

Van viszont egy angol szó (és egy gyűjtemény) arra a jelenségre, hogy maga a szóalak utal a jelentésre valamiképpen. Most időt kérek, hogy emlékezni próbáljak, mert az nehezen megy.

Ant 2005. március 6., 22:41 (CET)

cognate words vagy paronymy az angol nevük, szerintem már le is fordította őket valaki, majd ellenőrzöm.

Cognates are words that have a common origin.

Examples of cognates are the words night (English), nacht (German), noc (Czech), and nox (Latin), all meaning night and all deriving from a common Indo-European origin. Hebrew shalom and Arabic salaam are also cognates deriving from a common Semitic root.

Cognates need not come from different languages. For example, English ward and guard are cognate.

Cognates may often be less easily recognised than the above examples and authorities sometimes differ in their interpretations of the evidence. The English word milk is clearly a cognate of German Milch and of Russian moloko. On the other hand, French lait, Spanish leche (both meaning "milk") are less obviously cognates of Greek galaktos (genitive form of gala, milk).

Cognates dish (English) and Tisch (table, German), or starve (English) and sterben (die, German), or head (English) and chef (chief, head, French) serve as examples as to how words may diverge in meaning as languages develop separately.

One may also find cognates that mean similar things, but through processes of linguistic change no longer resemble each other phonetically: cow and beef both derive from the same Indo-European root, cow having developed through the Germanic language family while beef has arrived in English from the Italo-Romance family descent.

Cognates may thus also arise through borrowings into languages. So the resemblance between English to pay and French payer originates through English borrowing to pay from Norman which, like French, had derived its word from Gallo-Romance.

Another example is French venir and Latin venire (both meaning "to come"). These words are cognates since French venir evolved from Vulgar Latin.

False cognates

ide tartoznak a téves népi etimológiák

Adalék a gyök fogalmához az angol nyelv vonatkozásában

A sememe lenne az angolban a legkisebb jelentéssel bíró (nyelvtani? Mi az?) egység

A Sememe is a proposed unit of transmitted or intended meaning; it is atomic or indivisible. A sememe can be the meaning expressed by a morpheme, such as the English pluralizing morpheme -s, which carries the sememic feature [+ plural]. Alternately, a single sememe (for example [go] or [move]) can be conceived as the abstract representation of such verbs as skate, roll, jump, slide, turn, or boogie.

Cf. Gesamtbedeutung

Ant 2005. március 6., 23:15 (CET)

Gyökcsalád

A törölt gyökcsalád szócikkből idementve. nyenyec ☎ 2005. június 17., 19:10 (CEST)

A gyökcsaládok a teremtő gyökök köré szerveződő gyökök teszik ki. Minden teremtő gyöknek megvan a maga gyökcsaládja. A gyökök jelentés és hangalakbeli hasonlóságuk, kapcsolatuk alapján sorolható egy családba.

Gyök, re.

Remélem még időben szólok a cikkhez, pusztán 3-4 évet késtem:))).

Szóval. A „gyök” egy elemi nyelvészeti fogalom - de a sémi nyelvészetben. A sémi nyelveket ugyanis kizárólag a szógyökök alapján lehet a) megérteni, b) megtanulni, c) szótárazni - enélkül egyáltalán nem megy - maguk a szótárak is un. gyökszótárak. Ezért a cikk kell.

- Azt, hogy honnan került ez a kategória a magyar nyelvbe, nem tudom - ezt érdemes lenne feltárni. A sémiben ugyanis mindig 3betűs gyökökről van szó. Vannak ugyan 2 gyökbetűre visszavezethető szavak is, de ezek mindig kibővíthetőek reális, tehát valóságosan is létező 3betűsekre.

- Ugyanakkor minden egyes 3betűs gyököt le lehet redukálni 2betűsre (erre az általam még sosem hallott „teremtő” gyökre vagymire:)), ebben az esetben azonban az egész rendszer használhatatlan. (Ahogyan sztem a magyarban is az, de ez csak szvsz.)

Újra kellene kezdeni a cikket, immár azokkal a nyelvekkel, melyekben ez a kategória fontos szerepet játszik, majd a magyarra való vonatkozásokat a végére tenni. – eLVe ^hablaty 2009. április 1., 14:41 (CEST)

Nem kezdtem újra, de megtettem, amit lehetett. Részletesen le van hivatkozva minden, amit megtaláltam, formailag kifogástalan, és ha jól írtam át a forrásokat, akkor nyelvészetileg is pontos. A sémi nyelvészetet is megemlítettem, ahogy kérted, de erről lehetne egy új szakaszt nyitni, részletesebben. 157.181.100.63 (vita) 2012. június 19., 22:13 (CEST)