Gundobad burgund király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gundobad
Burgund király
Uralkodási ideje
473 – 516
Elődje I. Chilperich
Utódja Szent Sigismund
Életrajzi adatok
Született
kb. 452
Elhunyt
516
Házastársa Karistina
Gyermekei III. Gundomar burgund király
Zsigmond burgund király
Édesapja Gunderich burgund király

Gundobad (452 körül[1]516) a burgundok királya 473-tól haláláig. Gunderich legidősebb fia[1]. Lyonban nevelkedett[1] és nagybátyja, Chilperich után lett király[1].

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itáliában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

472-ben Ricimer mellett a burgund csapatokat vezette Itáliában[1], ezért Olybius császár patríciussá és nagybátyja helyettesévé tette[1]. egy rövid interregnum alatt Gundobad volt a Nyugatrómai Birodalom ura[1], és barátját, Glyceriust kiáltatta ki császárnak[2].

Szerződés Theuderichel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Többéves itáliai tartózkodás után tért vissza Burgundiába, de amikor Theuderich Odoaker ellen vezette a seregét, újra visszatért[3]. Ekkor Theoderich ajándékokkal, ígérettel valamint egy házassági szerződéssel a maga oldalára állította Gundobadot és leányát Ostrogothát el is jegyezte Gundobad fiával Sigismunddal[3]. Mivel házasság egyre késett, ezért a burgundok kirabolták Liguriát, Aemiliát és sok foglyot ejtettek[3].

Theuderich ekkor Epiphanus páviai püspököt küldtek követségbe, aki arra hivatkozott, hogy öregsége ellenére átkelt télen az Alpokon, majd felidézte azokat a szolgálatokat, amiket Gundobad tett Itáliában és amelyekért elismerést is kapott[3]. Ezután kérte a foglyok váltságdíj nélküli hazabocsátását[3]. Gundobad megígérte a foglyok ingyenes hazaengedését, kivéve azokat, akiket fegyverrel fogtak el, őértük egy csekély váltságdíjat kért, amit a lyoni Syagrii család vállalt[3]. Egyetlen napon 400 hadifogoly hagyta el a várost, és összesen mintegy hatezret engedtek el[3]. Gundobad kompenzálásként egy olyan napórát kért, amilyet Rómában látott[3]. Theuderich Boethiust bízta meg az óra elkészítésével, és Cassiodorussal szállíttatta el[3].

Törvényhozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gondobad legfontosabb uralkodói tette törvényhozói munkássága[3]. A Lex Burgundionum vagy Lex Gundobada, amelyik "Gambetta törvényeként" vált ismertté több kodifikálási periódust fog át[3]. Az első törvénykönyv, mely a szóbeli hagyományban állt szokásjog írásba foglalása, még Chilperich király idejében készült[3]. Az Új Törványkönyvében Gundobad összegyűjtötte az összes törvényt és rendelkezést[3].[a 1]

Vádak Gundobad ellen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gundobadot testvéreinek meggyilkolásával is megvádolták[4]. Tours-i Szent Gergely ezt írja róla A frankok történetében:

"Gundiok, aki Athanarik, a keresztényeket üldöző király véréből származott, lett a burgundok királya. Négy fia volt: Gundobad, Godegisel, Hilperik és Godomar. Gundobad öccsét, Hilperiket kardjával átszúrta, feleségét pedig, nyakára követ kötve, vízbe fojtatta, két leányát száműzte, közülük az idősebb Mukruna apáca lett, a fiatalabb, Klotild a frank király felesége."[4]

Gergely azt is elmondja, hogy miután Godegisel elárulta fivérét és csatlakozott a frankokhoz, Vienne-be zárkózott[4]. Gundobad megostromolta a várost, lemészároltatta a lakosságot és az eretnekek templomába menekült Godegiselt megölték, egy ariánus püspökkel együtt[4]. Godomarról Gergely nem mond semmit, de ő egy darab együtt uralkodott Gundobaddal, udvarát Genfben tartotta[4]. Mivel Godomar fiatalon halt meg, ezért az ő halálával is Gundibadot vádolták meg[4].

Valójában nem lehet tudni, mennyire voltak igazak a vádak[4]. Mindenesetre azzal számolni kell, hogy a barbár királyságokban a családi gyilkosságok meglehetősen sokszor fordultak elő anélkül, hogy ez a korabeli emberekben túl nagy megbotránkozást keltett volna[4].

Vallás és kultúra Gundobad udvarában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gundobad magát a római császár megbízottjának tekintette, országát pedig a Római Birodalom részének[4]. Genfben két felirattöredék is utal az építkezéseire[4] Lyonban a császári palotában lakott, ahol a provincia fő kormányzójának volt a hivatala. Udvarában megfordultak a galloromán arisztokrácia és a szenátori rend tagjai is[4]. Udvarához tartozott Heraclius, a költő, Pantagatos questor és vienne-i rétor, és sok prudentes, akik a törvényhozásban segítettek. Ennodius dicsérte Gundobad ügyességét a beszédben[4].

Dél-Galliában az iskolák egészen 6. század végéig fennmaradtak[4], de ez inkább a helyiek érdeme volt, köztük Vienne püspökéé, Szent Avitusé[5]. A püspök levelezése más főpapokkal alkotják a korabeli kulturális élet legjelentősebb forrását[6]. Egyik fő célkitűzése volt az ariánus burgundok megtérítése[6].

Gundobad azért érdeklődött a vallás kérdései iránt, mert meg akarta érteni a katolicizmus és az arianizmus közti különbségeket[6]. Főleg a Szentháromság és a Biblia egyes szövegeinek a kifejtését kérte Avitustól és Heracliustól, akik a király megtérésén fáradoztak, azonban ő élete végéig ingadozott a katolikus és az ariánus hit között[6]. Avitus egy levelében írja, hogy Gundobad titokban hajlandó lett volna áttérni katolikus hitre, de ezt Avitus nem fogadta el[6].[a 2]

Gundobad király 516-ban halt meg, sírjának nem maradt nyoma[6].

Karistina királyné[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felesége, Karistina katolikus volt[6]. Sírfelirata jámbor és kegyes királynőnek mondja, aki a szegények anyja, a trónon erényekkel teljes, és bíbor ruhája, mosolygó arca mögé rejtette böjttel és sanyargatással gyötört testét[6]. Osztozott a király gondjaiban, tanácsaival segítette őt, és kegyelmet kért a bűnösöknek[6]. Igaz hitben nevelte gyermekeit és unokáit[6]. Halálakor, 506-ban az általa alapított Szent Mihály-bazilikában temették el[6].

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. a) A többi barbár joghoz képest a burgund jog erős római befolyás alatt állt. A törvény részletesen felsorolja a bűnesetekért fizetendő büntetéspénzeket. Ezek összege lopás esetén az ellopott dolog értéke szerint változott, míg halálbüntetést csak nagyobb haszonállat vagy rabszolga megölésért róttak ki. Testi fenyítést csak rabszolgák esetén alkalmaztak. A vérbosszúval szemben a gyilkost vérdíj fizetésére kötelezték, az összeg a sértett társadalmi státuszától függött. A törvénykönyv apróra részletezi a kisebb testi sértésekért fizetendő büntetéseket is. Később a vérdíjak összegét minden kategóriában a felére csökkentették.
    b) Az Új Törvénykönyvben Gundobad összegyűjtötte az összes törvényt és rendelkezést. A mű előszavában a király az alattvalóihoz így szól: "Miután nagyjainkkal megtanácskoztuk mindazt, ami szükséges népünk hasznára és nyugalmához, hogy őseink és saját törvényeink megőriztessék, elhatároztuk, hogy kiválasztjuk azokat, amelyek elődeink és a mi véleményünk szerint a leginkább látszanak megfelelni a becsületnek, a rendnek, az ésszerűségnek és az igazságosságnak, s ezekből törvényt alkottunk, hogy az örökké megmaradjon." Az új törvénykönyv szigorú szankciókat írt elő a korrupció ellen is, és Gundobad arra is törekedett, hogy a római és a burgund lakosság egyforma elbírálás alá essen ["Minden hivatalnok és bíró egyenlően és igazságosan ítéljen úgy a burgundok, mint a rómaiak ügyében, megfelelően a törvényeknek."], ezért minden városban egy római és egy burgund gróf együtt ülésezett. A törvény szabályozta továbbá a földek felosztását, a birtoklást és rendelkezett a politikai szervezetekről is. (48–49. oldal)
  2. "Írva van: »Aki megtagad engem az emberek előtt, azt én is megtagadom az Atya előtt...« – kezdte válaszlevelét a szent püspök, majd így folytatta: "Ami téged illet, aki király vagy, nem kell tartanod senki szemrehányásától és te mégis félsz néped lázadásától... Te vagy a nép vezére és feje, s nem a nép a tiéd. Amikor háborúba mész, te vezeted a sereget, és az követ téged, ahová indulsz. Tehát inkább megfelel, hogy te haladj a nép előtt hirdetve az igazságot, mintsem hogy az megmaradjon a tévedések mocsarában."

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g Sz. Jónás Ilona: Barbár királyok, Kossuth Könyvkiadó, 1994, ISBN 963-09-3695-X, 47. oldal
  2. Barbár királyok, 47–48. oldal
  3. ^ a b c d e f g h i j k l m Barbár királyok, 48. oldal
  4. ^ a b c d e f g h i j k l m Barbár királyok, 49. oldal
  5. Barbár királyok, 49–50. oldal
  6. ^ a b c d e f g h i j k Barbár királyok, 50. oldal


Előző uralkodó:
Gunderich
Burgund király
473516
Következő uralkodó:
Zsigmond