Girk György

Girk György
Pécs püspöke
Született	1793. április 22. Baja
Elhunyt	1868. november 24. Buda
Nemzetiség	magyar
Felekezet	római katolikus egyház
Püspökségi ideje 1852. szeptember 4. – 1868. november 24.
Előző püspök Következő püspök Scitovszky János Kovács Zsigmond
Girk György a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Girk György témájú médiaállományokat.

Girk György (Baja, 1793. április 22. – Buda, 1868. november 24.) teológiai doktor és pécsi püspök.

Életrajza

Girk Márton halászmester és Pintér Anna fia. Baján, Bács megyében született, ahol a gimnázium négy osztályát elvégezvén, Katona István kanonok és történetíró pártfogásával Kalocsán járta az V. és VI. osztályt 1807-ben, mire Győrbe ment a bölcselet hallgatására. 1809-ben a kalocsai papnevelő intézetbe lépett. Onnan 1811-ben a pesti szemináriumba küldték; az egyetemen 1815. augusztus 21-én teológiai doktorrá avatták és október 29-én misés pappá szentelték föl. Segédlelkész volt Bikityen (Bácsbokodon), és Ókanizsán Magyarkanizsán, 1816 áprilisában a püspöki székhelyre Kalocsára hivatott, ahol előbb a növendékpapok felügyelője és teológiai helyettestanár, 1819-ben pedig a történelem és egyházi jog rendes tanára lett. 1827. december 7-én kanonokká, 1829. október 23-án tiszai főesperessé nevezték ki. Az egyházi hivatalokban fokonként emelkedve, 1838. február 15-én adrasi fölszentelt püspök és 1839-ben érsekhelyettes lett; végre 1852. szeptember 4-én pécsi püspökké nevezték ki, majd a következő évben be is iktatták. Itt gyermek-szemináriumot alapított és a Szent Vincéről nevezett szürke nénéket is meghonosította. Érdemei elismeréséül a pápa főpapjává, a király 1863-ban valóságos belső titkos tanácsossá és a Vaskorona-rend I. osztályú lovagjává, IX. Piusz pápa pedig püspök-trónállóvá és római gróffá nevezte ki. Ebben az évben egyházmegyei zsinatot hívott össze. Betegeskedése miatt utolsó éveiben a budai Ferenc-rendiek kolostorában tartózkodott, ahol 1868. november 24-én meghalt.

Munkái

• Egyházi beszéd, melyet Girk György... püspöki székének elfoglalásakor... mondott jún. 1. 1853. Pécs, 1853. (Ugyanez latinúl, magyarúl, németűl és horvátúl. Buda, 1853.)
• Manuale sacerdotum. Quinque-Ecclesiae, 1863.
• Szent beszédek, melyeket a pécsi székesegyházban Isten dicsőségére és a hivek lelki épülésére mondott. Kiadta Troll Ferencz. Quinque-Ecclesiae, 1869.
• Sermones latini. Edidit: Franciscus de Paula Troll, abbas et canonicus Quinque-Ecclesiensis. Quinque-Ecclesiae, 1875.

Levele Horvát Istvánhoz. Kalocsa, 1825. nov. 6. (a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárában).

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  

További információk

• Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok. Sajtó alá rend. Karlovitz Margit, Kőhegyi Mihály, Merk Zsuzsa. Baja, Türr István Múzeum, 1996.
• Balogh Margit-Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Bp., História - MTA Történettudományi Intézete, 1996.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010.
• ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Pozsony, Schmidt Antal, 1846.

Előde: Scitovszky János

Pécsi püspök 1852–1868

Utóda: Kovács Zsigmond