George O'Brien

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
George O'Brien
George O'Brien in She Wore a Yellow Ribbon (1949) trailer.jpg
O'Brien az 1949-es Sárga szalagot viseltben
Életrajzi adatok
Született 1899. április 19.
San Francisco, California USA
Elhunyt 1985. szeptember 4. (86 évesen)
Broken Arrow, Oklahoma USA
Házastársa Marguerite Churchill (1933–1948)
Pályafutása
Aktív évek 19221964

George O'Brien az IMDb-n

George O'Brien (1899. április 19.1985. szeptember 4.) amerikai színész.

O'Brien a némafilm korszak legfelkapottabb színészei közé tartozott, de a '30-as évektől főleg westernekben szerzett magának hírnevevet. John Ford is többször dolgozott vele együtt.

Fiatalkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

San Franciscoban született Daniel J. és Margaret (Donahue) O'Brien ír származású szülők legidősebb fiaként. Édesapja rendőrtiszt volt, majd később San Francisco rendőrkapitánya lett. Nyugállományba vonulása után a Californiai Kriminológiai Intézet igazgatójakánént dolgozott tovább.

1917-ben O'Brient besorozták a Haditengerészethez, és egy tengeralattjárón szolgált az első világháborúban, ahol bátorságáért kitüntetésben részesült. Emellett ökölvívásban a csendes-óceáni flotta félnehézsúlyú bajnoka is lett.

Karrier[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

O'Brien a '20-as évek elején érkezett Hollywoodba, hogy operatőrként dolgozzon, de csak rövid ideig volt segédkamerás. Színészi karrierjét kaszkadőrként kezdte. Egyik első szerepét a Moran of the Lady Letty című Rudolph Valentino főszereplésével készült filmben kapta. Az áttörést az 1924-es A vasparipa című John Ford történelmi westernje jelentette O'Brien számára. A film hatalmas kasszasiker lett. Forddal annyira jól kijött a forgatás során, hogy a rendezőóriás kilenc további filmjében is szerepelt a jövőben. 1927-ben talán legemlékezetesebb alakítását nyújtotta a német Friedrich Wilhelm Murnau Virradat című drámájában Janet Gaynor partnereként.

O'Brien (balra) az 1936-os Daniel Booneban

A '20-as évek második felében O'Brien a némafilmek legnagyobb sztárjai közé emelkedett, és Hollywood legfelkapottabb színésznőivel dolgozhatott együtt, mint Alma Rubens, Anita Stewart, Dolores Costello, Olive Borden (akihez szerelmi szálak is fűzték egy darabig) vagy Janet Gaynor. A 30-as években, ahogy beköszöntött a hangosfilmek korszaka, főleg westernfilmekben szerzett magának hírnevet.

A második világháború alatt ismét bevonult a Haditengerészethez, és fedélzetmesterként teljesített szolgálatot a Csendes-Óceánon. A háború után a tartalékos szolgálathoz is csatlakozott, ahonnan századosként szerelt le 1962-ben. Mialatt tartalékos tengerésztiszt volt, részt vett a Dwight D. Eisenhower elnöksége ideje alatt a Védelmi Minisztérium által meghirdetett People to People programban. O'Brien volt a felelőse annak a projectnek, minek keretében filmet készítettek három ázsiai országról. A Koreáról szóló produkciót régi barátja, John Ford rendezte. A másik két ország Tajvan és Fülöp-szigetek volt.

Karrierje végéhez közeledvén leginkább Ford westernjeiben bukkant fel. Utolsó filmjét, az 1964-es Cheyenne őszt is vele forgatta.

Magánélet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

O'Brien Olive Bordennel volt kapcsolatban 1926. és 1930. között. 1933. július 15-én feleségül vette a színésznő Marguerite Churchillt. A pár Darcy nevű fia sikeres íróvá vált, lányuk Orin pedig a New Yorki Filharmónikusok nagybőgőse lett. Harmadik gyermekük Brian csecsemőkorában meghalt. O'Brien és Churchill 1948-ban vált el.

Halál[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1982-ben agyvérzést kapott, aminek következményében ágyhozkötött volt egészen 1985-ös haláláig.

Fontosabb filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a George_O'Brien (actor) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.