Festetics György (politikus)
Festetics György | |
![]() | |
Magyarország király személye körüli minisztere | |
Hivatali idő 1867. február 20. – 1871. május 19. | |
Előd | Esterházy Pál Antal |
Utód | Wenckheim Béla |
Született | 1815. április 23.[1] Bécs |
Elhunyt | 1883. február 12. (67 évesen)[1] Bécs |
Sírhely | Püspökmolnári |
Szülei | Princess Josephine of Hohenzollern-Hechingen Festetics László |
Házastársa | Erdődy Eugénia |
Gyermekei |
|
Foglalkozás |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Festetics György témájú médiaállományokat. |
Gróf tolnai Festetics György (Bécs, 1815. április 23. – Bécs, 1883. február 12.) Vas és Zala vármegye főispánja, a király személye körüli miniszter, belső titkos tanácsos, koronaőr, királyi főudvarmester.
Élete
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3d/Festetics_Gy%C3%B6rgy_Rusz.jpg/220px-Festetics_Gy%C3%B6rgy_Rusz.jpg)
A gróf tolnai Festetics család sarja. Gróf tolnai Festetics László (1785–1846) és herceg Josefine von Hohenzollern-Hechingen (1790–1856) harmadik gyermeke. Tanulmányait magánúton végezte, de jogi vizsgáit Pozsonyban, a királyi akadémián tette le, majd néhány esztendőt a katonaságnál töltött, a pályát mint alezredes hagyta el 1849-ben. Nagy szenvedéllyel gazdaságainak és birtokainak észszerű rendezésének látott neki, s így csakhamar a legvirágzóbb gazdaságok egyike lett az övé. Saját gazdasági ügyei mellett jótékony adakozások és alapítványok által a felebaráti szeretetet is gyakorolta. 1856-ban hathatósan közreműködött a sopron-kanizsai vasút létesítésében, melynek tervét a minisztériumhoz ő nyújtotta be. 1860-ban az akkori magyar kormány kijelölte Vas vármegye főispánjává. 1861-ben bekerült a felsőházba, de nem sokáig tartott ez az állapot, s újból a magánéletbe vonult vissza. Amikor Mailáth György lett a kancellár, 1865-ben, az országgyűlés összehívása előtt kinevezték Zala vármegye főispánjává és szeptember 17-én foglalta el hivatalát. A Magyar Tudományos Akadémia 1866. január 21-én igazgató-tanácsa tagjává választotta. 1867-ben a király személye körüli miniszter lett, aki a bécsi udvar és a magyar országgyűlés közötti összeköttetésért és kapcsolatokért felelt. Ebben a pozícióban volt egészen 1871. május 19-ig, amikor is leköszönt és molnári Vas megyei birtokára vonult vissza. Később koronaőr és főudvarmester lett.
Házassága
Sopronban 1849. február 17-én feleségül vette Erdődy Eugénia grófnőt (1826–1894), gróf Erdődy Kajetán (1795–1856) és Lerchenfeldi Ernestine Johanna Baptista grófnő (1798–1863) leányát. A házasságból három fiú- és egy leánygyermek született:
- Tasziló (Bécs, 1850. május 5. – Keszthely, 1933. május 4.) felsőházi tag, kamarás, díszpolgár.
- Jenő (Bécs, 1852. június 13. – München, 1933. október 5.) főrendiház örökös jogú tagja, csáktornyai földbirtokos, légrádi kapitány.[2]
- Georgina Ernesztina Mária Eugénia (Sopron, 1856. december 1. – Abbázia, Horvátország, 1934. november 30.) wchynici és tettau gróf Kinsky Zdenkóné
- Pál (Bécs, 1858. június 13. – Sopron, 1930. március 8.)
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
Külső hivatkozások
- Festetics család
- Festetics György életrajza
- Festetics György miniszteri tevékenysége
- 130 éve halt meg Festetics György
- A haldokló Festetics György
- Festetics György halála és temetése
További információ
Gr. Festetics György. Az ország tükre 1865. 271-272. old. Online
Jegyzetek
- ↑ a b Magyar főnemességi adattár. (Hozzáférés: 2023. július 23.)
- ↑ familysearch.org Festetics Jenő gyászjelentése
Elődje: Skublics Gyula |
|
Utódja: gr. Szapáry Géza |