Felsőszépfalu
| Felsőszépfalu | |
| Közigazgatás | |
| Település | Szépfalu |
| Városhoz csatolás | 1974 |
| Korábbi rangja | község |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Felsőszépfalu
Pozíció Szlovákia térképén
| |
 é. sz. 49° 01′ 49″, k. h. 20° 04′ 57″Koordináták: é. sz. 49° 01′ 49″, k. h. 20° 04′ 57″ | |
Felsőszépfalu (1899-ig Felső-Sunyava, szlovákul: Vyšná Šuňava, németül: Ober-Schönau) Szépfalu településrésze, 1974-ig önálló falu Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban.
Fekvése
Poprádtól 17 km-re nyugatra fekszik.
Története
Területét 1269-ben kapta adományba a liptói Bogomir comes. 1298-ban "villa Sonav" néven említik. 1321. szeptember 22-én Bogomír fia Dénes örökségét a mai Felsőszépfalut a karthauzi rendnek adta. Előbb a létánfalvi, majd a lehnici karthauzi kolostor birtoka volt. 1398 előtt a selmeci kolostor kapta meg a birtokot. Ekkor említik Szent Simon és Júdás apostolok tiszteletére szentelt templomát. A birtok közvetlen szomszédságába Alsószépfaluba a 15. században a német jog alapján új telepesek érkeztek. 1646-ban a falu birtoka a jezsuitáké lett, akik 1765-ben kis templomot is építettek ide. A 17.–18. században a környező hegyekben betyárok tanyáztak, akik sokszor megtámadták az arra utazókat. Leghíresebb közülük Juraj Jánošík volt, akinek alakja ma is él a nép elbeszéléseiben. 1787-ben 43 házában 376 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak. 1831-ben kolerajárvány pusztított. 1848-ban a falu lakói kiálltak a szlovák nemzeti eszmék mellett.
Vályi András szerint "Alsó, Felső Sunyava. Tót faluk Szepes Várm. földes Urok a’ Tudományi Kintstár, és a’ Szepesi Püspök, lakosai katolikusok, fekszik a’ Felső Alsó Sunyavához közel, mellynek filiája; Lucsivnához fél mértföldnyire; határjai meglehetősek néhol, de nagyobb része sovány."[1]
Fényes Elek szerint "Alsó- és Felső-Sunyava, 2 tót falu, Szepes vgyében, Liptó vmegye szélén, igen erdős, hegyes vidéken. Az elsőben lakik 607, a másodikban 492 katholikus. Vizimalma mind a két helységnek van; határuk sovány; erdejök sok. F. u. a szepesi püspök, Felsőnek az alapitványi kincstár. Ut. p. Horka."[2]
1910-ben 668, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.
Nevezetességei
- Szent Miklós temploma 1832-ben épült barokk stílusban.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.