Farkas János (főjegyző)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Farkasven (vitalap | szerkesztései) 2021. február 22., 14:57-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Ez a szócikk a Zala vármegye főjegyzőjéről szól. Hasonló címmel lásd még: Farkas János (egyértelműsítő lap).
boldogfai Farkas János
Boldogfai Farkas János főjegyző címeres viaszpecsétje
Boldogfai Farkas János főjegyző címeres viaszpecsétje
Született1741. november 17.
Boldogfa, Zala vármegye
Elhunyt1788. november 12. (46 évesen)
Zalaegerszeg, Zala vármegye
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársalovászi és szentmargitai Sümeghy Judit (1754–1820)
GyermekeiFarkas Ferenc
Szüleiboldogfai Farkas Ferenc (1713–1770)
barkóczi Rosty Anna (1722–1784)
Foglalkozásavármegyei ügyvéd, Zala vármegye főjegyzője.
Sablon • Wikidata • Segítség

Boldogfai Farkas János (Boldogfa, Zala vármegye, 1741. november 17. - Zalaegerszeg, Zala vármegye, 1788. november 12.), jogász, Zala vármegye főjegyzője, Zala vármegyei Ítélőszék elnöke ("Inclyti Sedis Iudiciaria Comitatus Szaladiensis Praeses") 1787 és 1788 között, a királyság hites ügyvédje ("Advocatus per regnum Hungariae juratus causarum fori utriusque"), táblabíró, földbirtokos, ideiglenesen Zala vármegyei másodalispán 1783-ban.

Élete

A tekintélyes zalai nemesi boldogfai Farkas család sarja. Boldogfai Farkas Ferenc (1713–1770), Zala megyei alispán, táblabíró, jómódú földbirtokos, és a barkóczi Rosty családból származó barkóczi Rosty Anna (1722–1784) másodszülött fiúgyermeke; keresztszülei szalapatakai Nagy György (†1748), zalai főjegyző, helytartótanácsi ítélőmester, földbirtokos és neje nemes Lada Zsófia (1714–1767) voltak. Az apai nagyszülei boldogfai Farkas János (†1724), Zala vármegye helyettes főszolgabírája, földbirtokos, és a sidi Sidy család sarja sidi Sidy Dorottya (1693–1775) úrnő voltak; az anyai nagyszülei barkóczi Rosty László (fl. 1710-1730) vasi főszolgabíró, földbirtokos és a zalalövői Csapody családból való zalalövői Csapody Mária (fl. 1710-1714) asszony voltak. Anyai nagybátyjai szalapatakai Nagy Mihály (1706–1756), királyi tanácsos, zalai alispán, földbirtokos, akinek a neje Rosty Katalin volt, valamint barkóczi Rosty Ferenc (1718–1790), királyi tanácsos, Vas vármegye alispánja, földbirtokos.[1] Farkas János zalai főjegyzőnek a bátyja boldogfai Farkas András (1740–1782), a zalalövői járás első főszolgabírája volt; két fivére papi pályát választott: az egyik, boldogfai Farkas Ferenc (1742–1807) jezsuita szerzetes, veszprémi kanonok, és a másik boldogfai Farkas József (1752–1809) piarista pap, a Kolozsvári egyetem rektora volt.

A tudományosan kiválóan képzett, valamint nagy műveltséggel rendelkező Farkas János 30 évesen 1771. május 1.-én lett a vármegye első aljegyzője; ezt a tisztséget 1773. április 14.-e-ig töltötte be,[2] amikor Zala vármegye főjegyzője lett egészen 1786. július 14.-éig.[3] Ideiglenesen rövid ideg helyettesítő vármegyei másodalispán 1783-ban,[4] majd szintén 1783-ban felesküdt rendes jegyzőként szerepelt a helytartótanácsnál.[5] Farkas János és felesége közeli barátai között, a zsitkóci származású Deák családbeli nemes Deák László (1744-1783) vármegyei számvevő és húga, nemes Deák Franciska, sidi Sidy Pál (1723–1779), táblabíró, alszolgabíró, nemes Mlinarics Lajos (1743-1802),[6] zalai alispán és neje, rákosi Boros Terézia (1747–1817),[7] valamint gróf galánthai Balogh László helytartótanácsi taná­csos, királyi biztos voltak, akik egyben a gyermekeinek a keresztszülei is. Farkas János és felesége Sümeghy Judit pedig keresztszülőséget vállaltak kedves barátainak, Oszterhueber Antalnak és Jagasics Zsófiának egyik gyermeke számára, Oszterhueber Imre földbirtokos számára.

A jozefinizmus alatt a közigazgatás és az igazságszolgáltatás elkülönöltek; addig a vármegye alispánja elnökölt a sedrián, azonban a császár két újabb 1786 november 30. és 1787. július 19.-ei rendeleteivel következett be a változás. Első rendelete 38 új bíróság felállítását mondta ki másik rendelet kinevezte az új bíróságok személyzetét kijelölte székhelyüket és működésük megkezdésének időpontjául 1787. szeptember 1.-ét tűzte ki. Ezzel a "Novus Ordo" kibontakozásának tetőpontját érte el. Ezzel tehát beteljesedett közigazgatás és a jogszolgáltatás szétválasztása. Zalában boldogfai Farkas Jánost, az addigi vármegyei főjegyzőt, a Zala vármegyei Ítélőszék elnökévé nevezték ki ("Inclyti Sedis Iudiciaria Comitatus Szaladiensis Praeses"), és ezzel a vármegye legmagasabb igazságügyi hivatalt ő töltötte be. 1788. november 14.-én temették el Boldogfán a családi kriptában.

Házassága és gyermekei

Farkas János 1772. április 26.-án Alsóbagodban feleségül vette a lovászi és szentmargithai Sümeghy család sarját, lovászi és szentmargithai Sümeghy Judit (*Alsóbagod, 1754. február 28.–†Alsóbagod, 1820. február 15.) úrhölgyet, nemes Sümeghy Ferenc (1723–c.1766) alsó- és felsőbagodi földbirtokos és pókafalvi Póka Marianna (1728–1797) lányát. A házasságkötésnél a násznagyok tekintetes sidi Sidy Pál (1723-1779) alszolgabíró, birtokos, és tekintetes Kovács Boldizsár (1731-1773), boldogfai birtokos voltak. Felesége révén Farkas János sógora lovászi és szentmargitai Sümeghy József (1757-1832), királyi tanácsos, Zala vármegye alispánja, földbirtokos volt. Sümeghy Judit anyai dédanyja, szenttamási Bertalan Ádámné nemes nádasdi Nádasdy Mária volt, nemes nádasdi Nádasdy Tamás és meszléni Meszlényi Éva lánya. A Sümeghy család több földbirtokhoz jutott, amely egykor a nádasdi Nádasdy család köznemesi ágának az állományához tartozott. Az alsóbagodi földbirtok viszont a Foky család révén szerezték meg amikor Sümeghy Mihály zalai főjegyző elvette Foky Juditot (akik Farkas Jánosné Sümeghy Judit nagyszülei voltak). Farkas Jánosné Sümeghy Judit nem sűrűn indított önállóan pereskedéseket; édesanyját, özvegy Sümeghy Ferencné Póka Mariannát, képviselte mint gyámja és felügyelője (tutrix et curatrix) amikor a szenttamási Bertalan családdal pereskedtek birtok örökösödésekben. Emellett az ügy mellett Farkas Jánosné Sümeghy Juditot a házassága alatt, férje, boldogfai Farkas János képviselte, majd 1788-tól, özvegysége alatt, az öccse, Sümeghy József lett a jogi képviselője, a teljhatalmú megbízottja. Sümeghy Judit és Sümeghy József jó viszonyt ápoltak, 1806. május 12.-én osztályos megállapodást kötöttek a söjtöri erdő egyenlő részekre osztásával kapcsolatban. Miután özvegységre jutott boldogfai Farkas Jánosné Sümeghy Judit, két pártában maradt leányával, Farkas Judittal (1776-1839) és Farkas Erzsébettel (1785–1857), valamint saját anyjával, özvegy nemes Sümeghy Ferencné pókafalvi Póka Marianna (1728-1797) asszonnyal, ennek a húgával, özvegy nemesságodi Szvetics Mihályné pókafalvi Póka Klára (1734–1811) asszonnyal, és a nőtlen öccsével, ifjabb Sümeghy Ferenccel (1761–1805), az alsóbagodi Sümeghy-kastélyban lakott; Sümeghy József pedig véglegesen Söjtörön telepedett le. A Sümeghy kastély később a leányági örökösödés alapján a Csertán család kezébe jutott.[8] Farkas János és Sümeghy Judit házasságából született:

Jegyzetek

  1. ↑ ZML. XII. Farkas család. 3. doboz 1759-1799 130-159. 29
  2. ↑ Molnár András. (2000) Zala megye archontológiája 1338-2000. Zalaegerszeg (256. o.)
  3. ↑ Molnár András. (2000) Zala megye archontológiája 1338-2000. Zalaegerszeg (255. o.)
  4. ↑ [https://web.archive.org/web/20131029190604/http://www.zml.hu/nyilvantartasok/earchivum/segedletek/lajstrom/xiii.10.farkas.csalad.iratai.1328.-.1869.pdf ZML. Lajstrom. IV.17. Alispánok és szolgabírák előtti perek 1761-1848]. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 3.)
  5. ↑ Dunántúli Protestáns Lap – 7. évfolyam – 1896.I. Vezérczikkek és értekezések
  6. ↑ familysearch.org Mlinarits Lajos halála - Nagygörbő (In: Kisgörbő) - boldogfai Farkas Ákos András adattárából
  7. ↑ familysearch.org Mlinarits Lajosné rákosi Boros Terézia halála halála - Nagygörbő (In: Kisgörbő) - boldogfai Farkas Ákos András adattárából
  8. ↑ ZML. XIII. 10. Farkas család iratai. 4. doboz. 221.p
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Farkas_János_(főjegyző)&oldid=23615240”