Főtéri ortodox templom (Brassó)
| Főtéri ortodox templom | |
| műemlék | |
 | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | görögkeleti |
| Építési adatok | |
| Építése | 1895–1896 |
| Stílus | neobizánci építészet |
| Felszentelés | 1899 |
| LMI-kód | BV-II-a-B-11562 |
| Elérhetőség | |
| Település | Brassó |
| Hely | Piața Sfatului 3. |
| Elhelyezkedése | |
 Főtéri ortodox templom
Pozíció Brassó belváros térképén
| |
 é. sz. 45° 38′ 35″, k. h. 25° 35′ 22″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 35″, k. h. 25° 35′ 22″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Főtéri ortodox templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A brassói főtéri ortodox templom („katedrális”), dedikációja szerint Istenszülő elszenderedése-templom (Biserica Adormirea Maicii Domnului) a tér északkeleti oldalán, az úgynevezett Búzasoron (Kornzeile, Șirul Grâului) áll. A lópiaci görög templomból kiszorított belvárosi ortodox románok 1833-ban emeltek kápolnát ezen a helyen, Constantin Boghici kereskedő kertjében, amelynek a város határozata értelmében nem nyílhatott bejárata a Főtérről. A mai templom Brus szász építész tervei szerint épült fel 1895 és 1896 között. A tulajdonképpeni templomba az utcafronti épületen átvezető folyosón keresztül nyílik bejárás.
Története[szerkesztés]
Az 1781-es türelmi rendelet életbelépésével a görögkeleti (ortodox) vallású belvárosi polgárok engedélyt kaptak egy templom létesítésére a várfalakon belül. Az úgynevezett Szentháromság görög templom 1787–1788 között épült fel a Lópiac utcában a görög kompánia számára, mely egy heterogén etnikai hátterű kereskedőtársulat volt (görögökön kívül románok, macedónok, bolgárok, arománok is tagjai voltak). Ekkor 245 ortodox hívő lakott a belvárosban. A templomot egy ideig együtt használták a kompanisták és a nem-kompanista ortodox románok, a miséket mindkét nyelven tartották. A kompanisták azonban maguknak akarták a templomot, és többször kérvényekkel fordultak a Guberniumhoz, a két közösség között pedig folyamatosak voltak a súrlódások. Az 1821-es Ipszilanti-lázadás után a görögök tömegesen menekültek Brassóba, így a kompánia megerősödött, és 1828-ban teljesen kiszorították a nem-kompanista románokat a Szentháromság-templomból.[1][2]
A románok már két hónappal később, 1828 júliusában kérelmezték egy ortodox kápolna engedélyezését a főtéri Búzasoron (ekkor 62 román család lakott a várban), majd gyűjtést rendeztek és 1832-ben telket is vásároltak Constantin Boghici kereskedőtől, ahol 1833-ban felépítették az Istenszülő elszenderedésének dedikált kis kápolnát.[3][4] Mivel az akkori határozatok szerint csak katolikus templomok bejárata nyílhatott a főutcákra és főterekre, a kápolnát csak hátulról, a Rózsapiac (a mai George Enescu tér) felől lehetett megközelíteni.[5] A mellette 1835-ben létesített iskolában tanított 1836 és 1845 között George Bariț.[3]
1866-ban az ortodoxok közötti ellentét enyhült, így Bartolomeu Baiulescu esperes közbenjárására a románok ismét a Szentháromság görög templomot használták, azonban 1887-ben a görög kompánia ismét kiüldözte őket, így a románok visszatértek az akkor már romossá vált búzasori kápolnába, majd az alsóbolgárszegi temetőkápolnába költöztek.[6] 1894-ben a tanács jóváhagyta egy ortodox templom építését a Főtéren, a korábbi kápolna helyén, a következő évben pedig meg is kezdték az építkezést Gustav Brus szász építész tervei alapján, aki a bécsi görög Szentháromság-templomot használta modellként. Az építkezéssel 1896 őszén készültek el, a templomot 1899-ben szentelte fel Ioan Mețianu esperes.[5] A templom előtt, a búzasori utcafronton épült fel a bizánci stílusú parókia, melynek földszintjén üzletek kaptak helyet (korábban itt állt Brassó legelső, 1786-ban épített háromszintes lakóépülete).[7]
Első parókusa Bartolomeu Baiulescu esperes, első főgondnoka Gheorghe Nica kereskedő volt.[8] Az 1940-es földrengés megrongálta az utcafronti parókiát, tornyát 1973-ban építették újjá.[9]
Leírása[szerkesztés]
A bizánci stílusú templom a házsor mögötti udvaron áll, alapterülete 27 × 12,5 méter. Három harangját a soproni Seltenhofer cég öntötte; az első Szűz Máriának, a második Aranyszájú Szent Jánosnak, a harmadik Nagy Szent Vazulnak van dedikálva. Az ikonosztázt, a szószéket, a püspöki széket, és a beltér egyéb díszítőelemeit Kupcsay János hosszúfalusi fafaragó készítette, az ikonosztáz képeit és a falfestményeket pedig Hans Bulhardt és Alexandru Vemian.[5][9] A romániai műemlékek jegyzékében BV-II-a-B-11562 kód alatt szerepel.[10]
A zsúfolt belváros közepén nyilván nem lehetett sírkertet létesíteni, a hívők ezért a várfalakon kívül, Alsóbolgárszegen (Groaveri) vásároltak egy 695 négyszögöles kertet, amelyet temetőnek neveztek ki, és a brassói románok számos nagyja nyugszik benne. Az 1876-ban épült temetőkápolnát 1954-ben parókiatemplomnak nevezték ki; ez ma a Groaveri-i ortodox templom.[11]
Képek[szerkesztés]
-
Az utcafronti épület... -
...az átjáró... -
...és a templom -
Beltere -
Ikonosztáza
.jpg)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Baiulescu 7–19. o.
- ↑ Oltean 247–256. o.
- ↑ a b Baiulescu 21–22. o.
- ↑ Jekelius, Erich. Das Burzenland III/1 (német nyelven). Brassó: Verlag Burzenlander Sachsischen Museum, 160. o. (1928)
- ↑ a b c Oltean 312–317. o.
- ↑ Baiulescu 47–49. o.
- ↑ Roth, Harald. Kronstadt in Siebenbürgen – Eine kleine Stadtgeschichte (német nyelven). Köln: Böhlau Verlag, 194. o. (2010). ISBN 9783412206024
- ↑ Pușcariu, Sextil. Brașovul de altădată (román nyelven). Kolozsvár: Dacia, 111. o. (1977)
- ↑ a b Aldea, Vasile. Crâmpeie din Brașovul de ieri și azi (román nyelven). Vidombák: Haco International, 382–385. o. (2016). ISBN 9789737706416
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.).
- ↑ Oltean 318. o.
Források[szerkesztés]
- ↑ Baiulescu: Baiulescu, Bartolomeiu. Monografia comunei bisericești Sfânta Adormire din cetatea Brașovului. Brassó: Ciurcu (1898)
- ↑ Oltean: Oltean, Vasile. Configurația istorică și bisericească a Brașovului (román nyelven). Nagyszeben: Andreiana (2010). ISBN 9786068106199
Brassó vallási épületei | ||
|---|---|---|
| Evangélikus templomok |  | |
| Római katolikus templomok | ||
| Görögkeleti templomok | Angyali üdvözlet · Bolonyai · Derestyei · Főtéri · Görög · Groaveri-i · Méhkerteki · Óbrassói · Pe Tocile-i · Szent Miklós | |
| Más protestáns templomok | ||
| Egyéb vallások | ||
| Temetők, temetőkápolnák | ||
.svg){kind=small}