George Bariț

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
George Bariț
ASTRA Sibiu Gh Garitiu.jpg
George Bariț szobra Nagyszebenben
Született 1812. június 4.
Zsuk
Elhunyt 1893. május 2. (80 évesen)
Nagyszeben
Nemzetisége román
Foglalkozása történész, újságíró
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz George Bariț témájú médiaállományokat.

George Bariț (korabeli magyar forrásokban: Báricz György) (Zsuk, 1812. június 4.Nagyszeben, 1893. május 2.) román történész, újságíró, az első erdélyi román újság megalapítója, az ASTRA kulturális egyesület megalapítója.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alsóbb iskolákat Brassóban végezte, aztán Balázsfalvára ment tanulmányait folytatni s ott teológiát is hallgatott. Kilépett a papnevelőből és 1835-ben a balázsfalvi líceumnál a természettan tanárává nevezték ki. 1836-ban a brassói román egyházközség elemi iskola szervezésére szólította föl. 1838-ban Gazeta Transilvaniei címmel politikai lapot indított, amely a legelső román lap volt Erdélyben. Ugyanebben az évben indította Balázsfalván a Foaie pentru minte, inimă și literatură (Lap az észnek, szívnek és irodalomnak) című kiadványát, amely a legelső román irodalmi lap volt.

Az 1848-as mozgalmak alatt Bariț a románok néhány gyűlésén szónokolt. 1849-ben néhány szásszal összeütközésbe került, ezért az oroszok elfogták, de Hurmuzaki tekintélyes bukovinai birtokos közbenjárására szabadon bocsátották. Alig érkezett haza, újra bezáratták izgatás miatt. Mikor kiszabadult, vagyona már tönkre jutott. A lap szerkesztésétől eltiltották; ezután évről évre népszerű naptárt adott ki: Kalendariu pentru poporul românescu (Brassó, 1851–55) címmel.

1860 körül a zernyesti papirgyár igazgatója lett és beutazta Belgiumot, Franciaországot és Svájcot. Az alkotmányos mozgalmak megkezdésével lépett ismét a nyilvános küzdtérre és mint a Gazeta Transilvaniei főmunkatársa működött.

1861-ben többek között az ő kezdeményezésére jött létre az ASTRA irodalmi egyesület, ennek titkára, majd elnöke lett. Ez az egyesület adta ki 1868-tól kezdődően a Transilvania című lapot, melyben Bariț számos történelmi cikket közölt. A lap munkatársai szerkesztették az első román nyelvű enciklopédiát, amelynek három kötete Nagyszebenben jelent meg 1898 és 1904 között. 1878-ban alapította az Observatorul című lapot. Bariț alapító tagja volt a Román Irodalmi Társaságnak (1866), amely a Román Akadémia elődje volt. 1893-ban a Román Akadémia elnökévé választották.

Fordított William Shakespeare illetve Friedrich Schiller műveiből; két saját színdarabja kéziratban maradt.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Cuventare scolastică. Brassó, 1837. (Iskolai beszédek Baricz George névvel.)
  • Dicționariu germano-românu. Deutsch-romänisches Wörterbuch. U. ott, 1853. Két kötet. (Munteanu Gáborral.)
  • Dicționariu ungurescu-românescu. Magyar-román szótár. U. ott, 1869.
  • Părți alese din Istoria Transilvaniei. Vol. 1. Szeben, 1889. (Erdély történelmének másik része.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  Online hozzáférés
  • Dim. Păcurariu (szerk.). Dicționar de litaratura română (román nyelven). București: Editura Univers, 47-48. o (1979) 

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]