George Bariț

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
George Bariț
ASTRA Sibiu Gh Garitiu.jpg
George Bariț szobra Nagyszebenben
Született 1812. június 4.
Zsuk
Elhunyt 1893. május 2. (80 évesen)
Nagyszeben
Nemzetisége román
Foglalkozása történész, újságíró

George Bariț (korabeli magyar forrásokban: Báricz György) (Zsuk, 1812. június 4.Nagyszeben, 1893. május 2.) román történész, újságíró, az első erdélyi román újság megalapítója, az ASTRA kulturális egyesület megalapítója.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alsóbb iskolákat Brassóban végezte, aztán Balázsfalvára ment tanulmányait folytatni s ott teológiát is hallgatott. Kilépett a papnevelőből és 1835-ben a balázsfalvi líceumnál a természettan tanárává nevezték ki. 1836-ban a brassói román egyházközség elemi iskola szervezésére szólította föl. 1838-ban Gazeta Transilvaniei címmel politikai lapot indított, amely a legelső román lap volt Erdélyben. Ugyanebben az évben indította Balázsfalván a Foaie pentru minte, inimă și literatură (Lap az észnek, szívnek és irodalomnak) című kiadványát, amely a legelső román irodalmi lap volt.

Az 1848-as mozgalmak alatt Bariț a románok néhány gyűlésén szónokolt. 1849-ben néhány szásszal összeütközésbe került, ezért az oroszok elfogták, de Hurmuzaki tekintélyes bukovinai birtokos közbenjárására szabadon bocsátották. Alig érkezett haza, újra bezáratták izgatás miatt. Mikor kiszabadult, vagyona már tönkre jutott. A lap szerkesztésétől eltiltották; ezután évről évre népszerű naptárt adott ki: Kalendariu pentru poporul românescu (Brassó, 1851–55) címmel.

1860 körül a zernyesti papirgyár igazgatója lett és beutazta Belgiumot, Franciaországot és Svájcot. Az alkotmányos mozgalmak megkezdésével lépett ismét a nyilvános küzdtérre és mint a Gazeta Transilvaniei főmunkatársa működött.

1861-ben többek között az ő kezdeményezésére jött létre az ASTRA irodalmi egyesület, ennek titkára, majd elnöke lett. Ez az egyesület adta ki 1868-tól kezdődően a Transilvania című lapot, melyben Bariț számos történelmi cikket közölt. A lap munkatársai szerkesztették az első román nyelvű enciklopédiát, amelynek három kötete Nagyszebenben jelent meg 1898 és 1904 között. 1878-ban alapította az Observatorul című lapot. Bariț alapító tagja volt a Román Irodalmi Társaságnak (1866), amely a Román Akadémia elődje volt. 1893-ban a Román Akadémia elnökévé választották.

Fordított William Shakespeare illetve Friedrich Schiller műveiből; két saját színdarabja kéziratban maradt.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Cuventare scolastică. Brassó, 1837. (Iskolai beszédek Baricz George névvel.)
  • Dicționariu germano-românu. Deutsch-romänisches Wörterbuch. U. ott, 1853. Két kötet. (Munteanu Gáborral.)
  • Dicționariu ungurescu-românescu. Magyar-román szótár. U. ott, 1869.
  • Părți alese din Istoria Transilvaniei. Vol. 1. Szeben, 1889. (Erdély történelmének másik része.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  Online hozzáférés
  • Dim. Păcurariu (szerk.). Dicționar de litaratura română (román nyelven). București: Editura Univers, 47-48. o (1979) 

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]