Félelem a város felett

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Félelem a város felett
(Peur sur la ville)
Rendező Henri Verneuil
Műfaj bűnügyi film
Forgatókönyvíró Jean Laborde
Francis Veber
Henri Verneuil
Főszerepben Jean-Paul Belmondo
Charles Denner
Adalberto Maria Merli
Zene Ennio Morricone
Operatőr Jean Penzer
Vágó Pierre Gillette
Henri Lanoë
Jelmeztervező Francesco Smalto
Gyártás
Gyártó Cerito Films
Mondial Televisione Film
Ország Franciaország
Nyelv francia, olasz
Időtartam 125 perc
Forgalmazás
Forgalmazó magyar MOKÉP (mozi)
magyar Fantasy Film (DVD)
Bemutató francia 1975. április 9.
magyar 1978. szeptember 7. (mozi)
Korhatár magyar 16 év
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap

A Félelem a város felett 1975-ben bemutatott színes, olasz–francia bűnügyi film. Eredeti címe: Peur sur la ville / Il Poliziotto della brigata criminale. Henri Verneuil rendezőnek ez volt az ötödik filmje Jean-Paul Belmondo főszereplésével. (Összesen hét filmben dolgoztak együtt.) A népszerű sztár a Félelem a város felettben játszott először rendőrt.

A cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kétségbeesett Nora Elmer (Lea Massari)

Késő este van. Nora Elmer a telefon csörgésére ébred. Rettegve veszi fel a kagylót, tudja, mire számíthat. S valóban, az az ismeretlen férfi van a vonal túlsó végén, aki rendszeresen zaklatja őt telefonon keresztül, és erkölcstelenséggel vádolja. A férfi most még merészebb: azzal fenyegetőzik, hogy rövidesen személyesen fog megjelenni a nő lakásán. A rémült Nora azonnal felhívja a portást. Megkéri, hogy ne engedjen fel senkit. A portás ezt meg is ígéri, bár emlékezteti az asszonyt arra, hogy a parkolóból bárki felmehet a házba anélkül, hogy ő látná. Nora ezután a rendőrséget tárcsázza, de a hívott számon senki nem jelentkezik. A halálosan rettegő nő végül az ajtó kulcslyukán keresztül kémleli a folyosót. Rövidesen megáll a lift az emeleten. Egy középkorú, nem túl rokonszenves külsejű férfi lép ki belőle, határozott léptekkel Nora lakása felé indul, majd megnyomja a csengőt. Az asszony nem bírja tovább a feszültséget, rosszul lesz, levegő után kezd kapkodni. Utolsó erejével kinyitja az ablakot, hogy friss levegőt engedjen a lakásba, ám végül kizuhan az emeletről.

E közben Letellier felügyelő és társa, Moissac nyomozó a régóta körözött bűnöző, Marcucci nyomait kutatja, aki annak idején egy bankrablás során véráldozatok árán szökött meg a rendőrök elől. Nora Elmer ügyét is ők kapják meg, de nem tulajdonítanak neki nagy jelentőséget. A portás elmondja, mire kérte őt az asszony, aki arról is beszélt neki, hogy telefonon megfenyegették. A szívrohamot valószínűleg akkor kaphatta, amikor a szomszédos lakásban rendezett bulira érkező vendég tévedésből Elmerhez csengetett be. A rutinmunkát végző nyomozóknak sejtelmük sincs arról, hogy a közelből egy motoros férfi figyeli az épület előtti felhajtást.

Letellier és Moissac (Jean-Paul Belmondo és Charles Denner)

Letellier és Moissac felkeresik Nora Elmer szeretőjét, hogy információkat szerezzenek tőle. A férfi sietve csomagol, hogy elutazzon. Nem engedi be a csengető rendőröket, sőt rálő Letellier-re, aki az ablakon keresztül próbál a lakásba hatolni. Letellier viszonozza a tüzet, a férfi megsebesül, ám rövidesen kiderül, hogy semmi köze Nora Elmer halálához. Ezt rövidesen egy névtelen levél is bizonyítja, amit a rendőrség kap, újságokból kivágott betűkből összeragasztva: „Megöltem Nora Elmert. Minósz”. Nem marad más nyom, mint felkeresni azokat a nőket, akik szintén panaszt tettek a rendőrségen amiatt, hogy valaki telefonon zaklatja és erkölcstelen életmóddal vádolja őket. Egyikőjük Germaine Doizon, egy középkorú asszony, aki készségesen fogadja az ügyben érkező nyomozót. Nemcsak készséges, hanem egyenesen kacér a felügyelővel. Sajnos azonban könnyelmű is, hiszen igazából a magát nyomozónak kiadó gyilkost engedte be a lakásába, aki végez is vele. Ám megérkeznek az igazi nyomozók is. Minósz menekülőre fogja, Letellier pedig a nyomába ered. Lövöldözéssel tarkított hajsza kezdődik a párizsi háztetőkön. Üldözött és üldözője végül a La Fayette áruházban kötnek ki, de Minósznak sikerül kereket oldania. Letellier ugyanis felhagy az üldözésével, mikor rádión értesítik, hogy régi ellenfele, Marcucci feltűnt a színen. Vele sem könnyű a helyzet: a bűnöző metróval menekül, Letellier pedig a szerelvény tetején araszolgatva próbál eljutni hozzá. A küzdelem során Marcucci az ellenkező irányból érkező szerelvény elé zuhan. Ennek ellenére Letellier főnöki dorgálásban részesül: az újságok ugyanis közölték Minósz nyilatkozatát, hogy a nyomában lévő rendőr már-már elkapta őt, de aztán mégis futni hagyta. Nincs más esély a beteges gyilkos elfogására, mint az újabb potenciális áldozat, a fiatal és csinos ápolónő, Hélène Grammont 24 órás védelme. Letellier őrzi a lányt, akinek szüksége is van a védelemre, hiszen zaklatója újra felhívja őt…

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minósznak még a szeme se áll jól (Adalberto Maria Merli)
  • Mintegy ötezer ember figyelte annak a jelenetnek a felvételét, melynek során Belmondo egy szabadban közlekedő metrószerelvény tetején egyensúlyozva egyik kocsiról a másikra ugorva haladt előre. A jelenet végén a tömeg tapsviharban tört ki. A felvételt több tucat próba előzte meg, hogy Belmondo mozgását összhangba hozzák a szerelvény sebességével. Ugyanakkor felkészültek arra, hogy valamilyen váratlan esemény miatt azonnal kikapcsolják az áramot a járat útvonalán. Az eredeti elképzelés szerint a jelenet metrókocsiban játszódott volna, Belmondo ötlete volt, hogy a bűnöző legyen a szerelvényben, ő viszont a metrókocsi tetején. A felvételhez a metró 15–20 km-es sebességgel indult. Belmondo visszajelzései alapján fokozatosan növelték a sebességet 10–10 km-rel. 60 km-nél azonban megálltak, ám később a felvétel képsoraihoz 80 km-rel közlekedő metrószerelvény hangját keverték.
  • A fentebb említett jelenet sikeres befejezése után valaki állítólag odakiáltott a színésznek: „Bravó, Bebel! Ezt én még ötezerért se csináltam volna meg!” A színész erre így felelt: „Annyiért én se.”
  • A film elsöprő siker volt Franciaországban, mindjárt az első héten 186 000 néző látta.
  • A Félelem a város felett plakátját René Chateau tervezte Steve McQueen világsikerű akciófilmje, a Bullitt (1968) plakátjának mintájára. A plakátot szinte teljes egészében Belmondo alakja tölti ki, aki fekete pulóvert visel a képen. Szándékosan van rajta olyan öltözet, amilyenben nem látható a filmben. A plakát felső részét a színész vezetékneve tölti ki, nagybetűkkel: BELMONDO. Ezzel a plakáttal kezdődött a színész és Chateau tartós együttműködése, melynek jegyében a grafikus olyan logót dolgozott ki a Belmondo név betűiből, melyet attól kezdve minden reklámanyagban felhasználtak.
  • A Minószt alakító Adalberto Maria Merli szerepelt Jancsó Miklós Technika és rítus (1971) című olasz tévéfilmjében is.

Főszereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Életveszélyben a párizsi háztetőkön (Jean-Paul Belmondo)
  • Jean-Paul Belmondo (Jean Letellier felügyelő)
  • Charles Denner (Moissac nyomozó)
  • Adalberto Maria Merli (Pierre Valdeck / Minósz)
  • Rosy Varte (Germaine Doizon)
  • Roland Dubillard (a pszichológus)
  • Jean Martin (Sabin főfelügyelő)
  • Catherine Morin (Hélène Grammont)
  • Germana Carnacina (Pamela Sweet)
  • Giovanni Cianfriglia (Marcucci)
  • Henry Djanik (rendőrfelügyelő)
  • Jacques Paoli
  • Jean-François Balmer (Julien Dallas)
  • Georges Riquier (a prefektus)
  • Lea Massari (Nora Elmer)

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]