Fájlrendszerek listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A következő felsorolás azonosítja, jellemzi és kapcsolatot nyújt a részletesebb információk eléréséhez a számítógépek fájlrendszereiről.

Néhány régebbi operációs rendszer csak a saját, "natív" fájlrendszerét támogatta, amelyeknek többnyire nevük sem volt, bizonyos értelemben az operációs rendszer részét képezték. Például a CP/M fájlrendszere, valamint az Apple DOS fájlrendszere. Ezek a névtelen fájlrendszerek a következő felsorolásban sem fognak szerepelni.

Diszkes fájlrendszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A diszkes fájlrendszerek általában adatfolyam-orientáltak. Egy adatfolyam orientált fájl rendszerben a fájl egy véletlen hozzáféréssel elérhető byte-ok sorozata, amelyekhez olvasás, írás és keresés műveletekkel férhetünk hozzá.

  • ADFSAcorn's Advanced Disc filing system, – Az Acorn fejlesztette diszkes fájlrendszere, a DFS utódja.
  • BFS – a BeOS által használt fájlrendszer, néha tévesen BeFs néven szerepel.
  • EFS (IRIX) – Az IRIX alatt futó, régebbi blokk-orientált fájlrendszer.
  • ext – Bővített fájlrendszer, Linux támogatással tervezték
  • ext2 – Második bővített fájlrendszer, Linux támogatással tervezték.
  • ext3 – Az ext2 metadata journaling-gal (naplózott) rendelkező újabb változata.
  • ext4 – Az ext3 fájlrendszer kibővített változata, több hely a fájlok metaadatainak, egyéb információknak.
  • FAT – A DOS és a Microsoft Windows által használt, 12-, 16- és 32-bit táblamélységű rendszer. Vesd össze a VFAT-tal.
  • FFS (Amiga) – Fast File System – gyors fájlrendszer, az Amiga rendszere használta. A fájlrendszer már későn fejlődött ki. Mai változatok: FFS1, FFS Intl, FFS DCache, FFS2.
  • FFS – Fast File System – gyors fájlrendszer, a BSD rendszer használta
  • Fossil – A Bell Labs Plan 9 rendszerének pillanatnyi állapotát archiváló fájlrendszere.
  • Files-11OpenVMS fájlrendszer; néhány PDP-11 rendszer használta; támogatja a record-orientált fájlokat
  • HFS – Hierarchical File System – hierarchikus fájlrendszer, a régebbi Mac OS rendszer használta
  • HFS Plus – a HFS korszerűsített változata, csak a Mac OS rendszer használta. Régebbi változatai megengedték a naplózást.
  • HPFS – High Performance File System – nagy teljesítményű fájlrendszer, az OS/2-n használták
  • ISO 9660 – A CD-ROM és DVD-ROM diszkek használják (bővítései a Rock Ridge és a Joliet rendszerek)
  • JFSIBM Journalled File System – naplózó fájlrendszer, a Linux, az OS/2, és az AIX részére
  • LFS – 4.4BSD a log-strukturált fájlrendszer egy megvalósítása
  • MFS – Macintosh File System, a korai Mac OS rendszerek használták
  • Minix file system – A Minix rendszerek használták
  • NILFS – A log-struktúrált fájlrendszer Linux megvalósítása
  • NTFS – A Windows NT, a Windows 2000, a Windows XP, a Windows Vista és a Windows Server 2003 rendszerek használják
  • NSS – Novell Storage Services – Novell tároló rendszer. Ez a 64 bites naplózó fájlrendszer, ami kiegyenlített fa algoritmust használ. A NetWare versions 5.0-up használja, portolták Linux-ra.
  • OFS – Old File System – régi fájlrendszer az Amigán. Kiváló floppyra, de rosszul használható merevlemezen.
  • PFS – és PFS2, PFS3 stb. A technikailag érdekes fájlrendszerek az Amiga részére készültek, minden tekintetben kiváló teljesítményt nyújtottak, egyszerűek és elegánsak.
  • ReFS - A Microsoft új, fejlesztés alatt álló fájlrendszere, amely az NTFS-t hivatott leváltani a jövőben.
  • ReiserFS – Egy naplózó fájlrendszer
  • Reiser4 – A ReiserFS újabb változata
  • SFS – Smart File System, naplózó fájlrendszer Amiga platformokon.
  • UDF – Alap fájlrendszer csomag WORM/RW hordozókra, mint a CD-RW és a DVD.
  • UFS – Unix File System, a BSD régebbi változata
  • UFS2 – Unix File System, csak a BSD használja
  • VxFSVeritas fájlrendszer, az első kereskedelmi naplózó fájlrendszer; HP-UX, Solaris, Linux, AIX használja
  • WAFL – Write Anywhere File Layout. Nagy teljesítményű, log-strukturált fájlrendszer szerű fájlrendszer. A WAFL erősen támaszkodik a RAID 4 technológiára, és NVRAM-ra a tranzakciós naplók újraküldésénél. A Network Appliance rendszer használja
  • XFS – A SGI IRIX és Linux rendszerek használják
  • ZFS – A Solaris 10 és az OpenSolaris használja (nem keverendő össze az IBM zFS-ével)

Rekord-orientált fájlrendszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rekord-orientált fájlrendszerekben a fájlok rekordok sorozataként vannak tárolva. Ezek a fájlrendszerek a régebbi nagyszámítógépek és minikomputerek operációs rendszereire voltak jellemzők. A programok teljes rekordokat írtak vagy olvastak, pontosabban byte-ok vagy önhatalmúlag képzett byte csoportjait, és meg kellett keresni a rekord határolókat is.

Osztott diszkes fájlrendszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az osztott diszkes fájlrendszerek (gyakran nevezik osztott tárolójú fájl rendszernek, vagy még cluster vagy fürt fájl rendszer néven is ismert) elsősorban a tároló hálózatokban használatos, ahol minden csomópont – node – közvetlenül hozzáfér a tárolókhoz. Ez a megoldás biztosítja, hogy egy csomópont kiesése nem befolyásolja egy másik csomópont adathozzáférését. Az osztott diszkes fájlrendszereket általában ún. "magas rendelkezésre állású klaszterek" használnak egy RAID megoldással kiegészítve. Az osztott diszkes fájlrendszereket legfeljebb 64 vagy 128 csomópont esetén használják.

Az osztott diszkes fájlrendszerek lehetnek szimmetrikusak, ekkor meta-adatok kerülnek szétosztásra a csomópontok között, illetve lehetnek aszimmetrikusak, amikor a meta-adatokat központi meta-adat szerver(ek) tároljá(k).

A fájlrendszerek aktuális teljesítmény világrekordját (2006. január) az IBM GPFS rendszere tartja, egy fájl hosszan tartó 102 GByte/s-os írási/olvasási sebességével, amit a Lawrence Livermore National Laboratory pillanatnyilag harmadik leggyorsabb szuperkomputerén értek el.

Elosztott fájlrendszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elosztott fájlrendszereket gyakran hálózati fájlrendszerek-nek is nevezik. Általában több implementációjuk létezik, elhelyezkedésüktől függően rendelkeznek ún. "access control list"-ekkel – hozzáférés ellenőrző lista – (ACLs), néhány esetben azonban ezek nélkül dolgoznak, lásd később.

Elosztott, hibatűrő fájlrendszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elosztott hibatűrő, adat-replikációs mechanizmussal rendelkező fájlrendszer, amely az replikációkat a csomópontok (szerverek vagy szerverek/kliensek) között szétküldi. Főként a magas rendelkezésre állású (high availability) és offline (lekapcsolt) működésmód esetében használatos.

Elosztott, párhuzamos fájlrendszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elosztott, parallel fájlrendszer a nagy teljesítményű, többszörösen használt szerver környezetben használatos. Általában a nagy teljesítményű számítástechnika (high-performance computing, HPc) használja.

Néhány pérhuzamos fájlrendszer a központosított meta-adat szerverekkel együtt használhat ún. objektum-alapú tároló berendezés devicet (Object-based Storage device – OSD) (A Lustre-nál ezt OST-nek nevezik) a nagyobb adat darabokhoz.

Elosztott, párhuzamos, hibatűrő fájlrendszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elosztott fájlrendszerek, amelyek lehetnek párhuzamosak és hibatűrők, és a szerverek közötti adat-replikációval érik el a nagy teljesítményt, és a nagy megbízhatóságot, és biztosítják az adat integritást. Még ha egy szerver ki is esik, akkor sincs adatvesztés. Ez a fájlrendszert a HCP és a magas rendelkezésre állású klaszterek is használják.

A felsorolt fájlrendszerek mind nagy megbízhatóságúak, skálázhatók és nagy teljesítményűek, azért a következőkben ezeket a jellemzőket nem is jelezzük.

Fejlesztés alatt:

Különleges fájlrendszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • acme (Plan 9) (szöveg ablakok)
  • archfs (archív)
  • cdfs (CD-k írására és olvasására)
  • cfs (cash-elésre)
  • Cramfs
  • Davfs2 (WebDAV) A HTTP protokoll kiegészítése, amely írási lehetőséget is biztosít a felhasználónak (például hálózati tárolóként használható) A HHTP szerver beállításával magas biztonságot lehet vele elérni internetes adatcseréhez. Támogatja például az apache, és az IIS is. A Windows XP beépített klienst tartalmaz.
  • devfs Linux eszközök (Devices) elérését lehetővé tevő fájlrendszer
  • EFS – Titkosított fájl rendszer a Microsoft Windows-hoz. A NTFS bővítése.
  • EncFS, GPL titkosított fájl rendszer felhasználók számára
  • Freenet – Decentralizált, cenzúra ellenálló
  • ftpfs (ftp hozzáférés)
  • fuse (felhasználói fájlrendszer, mint a LUFS, de jobban karbantartott)
  • FuseCompress (az FUSE-on alapul, transzparens tömörítést valósít meg)
  • GmailFS (Gmail File System)
  • JFFS/JFFS2 (Speciálisan flash egységek részére kifejlesztett fájl rendszer)
  • lnfs (hosszú fájlnevekhez)
  • LUFS (Linux felhasználói fájlrendszere – úgy látszik, egyre kevesebben használják a FUSE miatt)
  • MVFS – MultiVersion File System, szabadalmaztatott, a Rational ClearCase használja.
  • nntpfs (hálózati hírekhez)
  • ParFiSys (Kísérleti párhuzamos fájlrendszer massively parallel processing-hoz)
  • plumber (Plan 9) (folyamatok közötti kommunikáció – csővezeték)
  • procfs – pseudo-fájlrendszer, a folyamatok kernel információhoz való hozzáféréséhez
  • relayfs
  • romfs
  • Secure Shell File System (SSHFS) – helyileg csatlakoztatható egy távoli szerveren lévő könyvtárhoz, amit a secure shell bejelentkezés támogat.
  • specfs (Special File System for device files )- speciális fájlrendszer eszköz fájlok részére
  • SquashFS (tömörített, csak olvasható)
  • sysfs (Linux)
  • tmpfs
  • UMSDOS – FAT fájlrendszer, kibővítve tárolási engedélyekkel és mata-adatokkal, Linux-hoz.
  • UnionFS – egységesítő fájlrendszer, amely képes úgy viselkedni, mintha több directory tartalmát egyesíteni, annak ellenére, hogy e tartalmak fizikailag szét vannak választva.
  • wikifs (Plan 9) (wiki wiki)
  • YAFFS – Yet Another Flash File System – csak egy másik flash fájl rendszer

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]