Btrfs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Btrfs (Btrfs)
Fejlesztő Oracle Corporation
Bevezetve Stabil: még nem jelent meg
Instabil: v0.19, 2009. június
Struktúra
Könyvtárszerkezet B-fa
Fájlszerkezet extentek
Korlátok
Maximális fájlméret 16 EiB
Maximális fájlszám 264
Fájlnév maximális hossza 255 byte
Maximális kötetméret 16 EiB
Fájlnevek lehetséges karakterkódolásai minden bájt, kivéve NUL ('\0') és '/'
Képességek
Tárolt dátumok módosítás (mtime), attribútum-módosítás (ctime), hozzáférés (atime)
Dátumfelbontás nanoszekundum
Attribútumok POSIX, extended attributes
Fájlrendszer-engedélyek POSIX, ACL
Beépített tömörítés Igen
Beépített titkosítás Nem (tervezik[1])
SIS Igen (tervezik[1], patchek elérhetők)
Támogatott operációs rendszerek Linux


A Btrfs (B-tree file system, kiejtve Butter vagy Better file system[1]) a Linux kerneljéhez készülő következő generációs, Copy-on-Write (CoW, „írás esetén másolás”) és checksumming funkcionalitást nyújtó fájlrendszer. A Sun Microsystems Solaris operációs rendszerének ZFS fájlrendszerére adott válaszként fejlesztett Btrfs célja az ext3 fájlrendszer leváltása a Linux alapértelmezett fájlrendszereként. Új funkciói mellett az ext3 egyes korlátain (például maximális fájlméret, teljes fájlrendszerméret) is átlép.

Fejlesztője az ex-ReiserFS fejlesztő Chris Mason, aki jelenleg az Oracle alkalmazásában áll. A btrfs-t 2007. június 12-én jelentette be az Oracle[2] a Linux Kernel levelezési listáján.

A Btrfs 1.0 (végleges lemezformátumú) megjelentetését eredetileg 2008 végére tervezték[3], de stabil verzió még (2011. március) nem jelent meg. A mainline Linux kernel részét képezi tesztelési célból a 2.6.29-rc1 verziótól (2009) kezdve.[4] Több Linux-disztribúció már felkínálja azt a kísérleti lehetőséget, hogy a gyökérfájlrendszert telepítéskor Btrfs-szel formázza. Ezek közé tartozik az openSUSE 11.3, SLES 11 SP1, Ubuntu 10.10, Red Hat Enterprise Linux 6,[5] MeeGo,[6] és a Debian.[7] A Btrfs szabad szoftver, terjesztése a GNU GPL feltételei szerint történik.

A teljes verzió beígért szolgáltatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Extent-alapú fájltárolás (264 bájt maximális fájlméret)
  • Copy on Write naplózás minden adat és metaadat számára
  • Kis méretű fájlok helytakarékos tárolása
  • Helytakarékos, indexelt könyvtárak
  • Dinamikus inode-lefoglalás
  • Írható snapshotok
  • Subvolume-ok
  • Objektumszintű tükrözés (mirroring) és csíkozás (striping)
  • Ellenőrzőösszegek az adatokon és metaadatokon (többféle algoritmussal)
  • Szoros integráció a device mapperrel (Linux kernelfunkció block device-ok egymáshoz rendelésére)
  • Online fájlrendszer-ellenőrzés (fsck)
  • Nagyon gyors offline fájlrendszer-ellenőrzés
  • Hatékony inkrementális mentés és fájlrendszer-tükrözés
  • Helyben konvertálás ext3 fájlrendszerről és vissza (egyszerűen fenntart egy ext3 subvolume-ot erre a célra)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c McPherson, Amanda. „A Conversation with Chris Mason on BTRfs: the next generation file system for Linux”, Linux Foundation, 2009. június 22. (Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 1.) 
  2. Chris Mason: Btrfs: a copy on write, snapshotting FS. Linux Kernel Mailing List, 2007. június 12. (Hozzáférés: 2007. július 11.)
  3. Development timeline - btrfs Wiki. Btrfs.wiki.kernel.org, 2008. december 11. (Hozzáférés: 2009. június 15.)
  4. Wuelfing, Britta. „Kernel 2.6.29: Corbet Says Btrfs Next Generation Filesystem”, Linux Magazine, 2009. január 12. 
  5. Red Hat Enterprise Linux 6 documentation: Technology Previews
  6. MeeGo project chooses Btrfs as standard file system. The H, 2010. május 12
  7. Debian (February 6th, 2011). "Debian 6.0 "Squeeze" released". Press release. Elérés: 2011-02-08. “Support has also been added for the ext4 and Btrfs filesystems...”