Ember György
| Ember György | |
 | |
| Született | 1845. április 20.[1] Sóspuszta[2] |
| Elhunyt | 1905. május 11. (60 évesen)[1] Nagyvárad[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ember György témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ember György (Sóspuszta, 1845. április 20. – Nagyvárad, 1905. május 11.) tanító, költő, műfordító.
Életpályája[szerkesztés]
Apja, Ember Péter, gróf Károlyi György erdődi uradalmának gazdatisztje volt 1830-tól 1847-ig. Édesanyja Látin Anna. Miután 1848 után apját Des-Echerolles Kruspér Károly hívta meg batizi birtokára tiszttartónak, az elemi ismereteket itt, előbb a görög-katolikus, majd a református népiskolában szerezte meg. Apja időnek előtte a nagykárolyi piarista gimnáziumba adta, de miután itt nem tudta még a lépést tartani, egy év múlva a szatmári fő-elemi tanoda negyedik osztályában folytatta, majd a nagyváradi katolikus főgimnáziumban végezte el az alsóbb osztályokat. A gimnázium többi osztályát Nagykárolyban és Nagyváradon járta ki, de félbeszakítva, a nagyváradi tanítóképzőbe lépett át, és 1865-ben itt szerzett főelemi tanítói oklevelet. Áttért a görögkatolikusról a római katolikus vallásra. Rövid ideig Vertán Antal családjánál lett nevelő Szombatságon.
1866-ban megnősült, a vagyontalan Steinhöbel Júliát vette el, akivel később hat gyermekük született.
1866-tól Tasnádszántón, majd 1869-től Csatáron volt néptanító, de még ebben az évben meghívták a nagyváradi káptalan által nyitott négyosztályos elemi népiskola tanítójának. 1871 szeptemberétől a nagyváradi királyi katolikus tanítóképző intézetnek lett mennyiségtan, rajz- és szépírás tanára.
Regényeket, elbeszéléseket, pedagógiai tárgyú cikkeket, verseket írt a korabeli lapokba és a román népköltészet alkotásaiból fordított magyarra. Már tizenéves korától verseket és novellákat szerzett, tanítóként publikált pedagógiai tárgyú írásainak száma megközelíti a százat, melyeket különböző lapokban (Tanodai Lapok, Kalauz) tett közzé. Szépirodalmi, a népéletből vett karcolatai, életképei nagy számban jelentek meg, pl. a Magyarország és a Nagyvilágban, a Nagyvárad és a Tiszántúl hasábjain. Több drámája és színdarabja kéziratban maradt. A Nagyváradnak főmunkatársa, majd színházi referense volt, 1887-ben a Nagyvárad és Vidéke című lapot szerkesztette.
Műveiből[szerkesztés]
- Egy nagy lélek története (Nagyvárad, 1871)
- Árva Gergely históriája (Arad, 1875; díjnyertes mű), 2. kiadás, Népiratkák sorozat 211. Budapest, 1904.
- Román népdalok és balladák (Budapest, 1877)
- Elbeszélések (Nagyvárad, 1883)
- Szegény leány keresztje és boldogsága. Mariska a derék szívű leány. Népiratkák sorozat, 203. Budapest, 1904.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. augusztus 30.)
- ↑ Gábel Jakab: A tanító és a nép- és szépirodalom. (magyar nyelven), 1885
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893. 1274–1275. o.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János 7. kötet, online
- Gábel Jakab: A tanító és a nép- és szépirodalom. Magyar Paedagogiai Szemle, 6. sz. (1885) 165–169. o. Hozzáférés: 2022. szeptember 7.
További információk[szerkesztés]
- Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Budapest: Győző Andor kiadása. 1927.
- Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963.
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5
- Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926.