Elwin Bruno Christoffel
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
Elwin Bruno Christoffel (Montjoie Aachen; ma Monschau, Németország, 1829. november 10. – 1900. március 15. Strassburg, Franciaország) matematikus
[szerkesztés] Életpályája
Ruhakereskedő szülők gyermeke. Miután 1849-ben kitüntetéssel végezte el a kölni jezsuita gimnáziumot, a Berlini Egyetemen tanult olyan neves tudósok tanítványaként, mint Steiner, Eisenstein vagy Dirichlet.
1856-ban Elektromosság terjedése homogén testekben címmel írta meg doktori dolgozatát. Ezt követően három évre kényszerűségből visszaköltözött szülővárosába édesanyja rossz egészségi állapota miatt. Ez a tudományos izoláció különösen önálló gondolkodóvá tette. 1859-ben visszatért egyetemére majd Dirichlet megüresedett posztját vette át Zürichben 1862-ben. Itt megalapította a Matematikai és Természettudományi Intézetet. Felkérték, hogy vegyen részt az Aacheni Politechnikum (ma Rheinisch- Westfälische Technische Hochschule) megalapításában, de ezt nem fogadta el. Inkább kollégájához ment Berlinbe, ahol tehetséges diákokat szerettek volna intézetükbe vonzani.
Három évvel később a tekintélyes múltú Strasbourgi Egyetemen kínáltak neki pozíciót, amit el is foglalt. Hasonlóan a 10 évvel korábbi zürichi tevékenységéhez, Theodor Reye segítségével megalapította a Matematikai Intézetet. 1892-ben egészségi problémái miatt visszavonult, helyét Heinrich Weber vette át.
Legalább négy későbbi professzornak volt a témavezetője. Az egyik leghíresebb közülük Paul Epstein, aki később tragikus körülmények között halt meg a náci Németországban 1939-ben.
[szerkesztés] Munkássága
Szakterülete a konform leképezések elmélete, tenzoranalízis, ortogonális polinomok, invariáns elmélet, lánctörtek, differenciálegyenletek, potenciálelmélet, fény- és lökéshullámok.
A tenzorszámításban alkotta talán a legmaradandóbbat. Az ő nevéhez fűződnek a Christoffel-szimbólumok és (Ricci-Curbastro valamint Levi-Civita mellett) ő dolgozta ki a differenciálszámítás koordináta-rendszer-mentessé tételét. Mindkét munka alapvetően járult hozzá ahhoz, hogy Albert Einstein 1915-ben közzétehette az általános relativitás elméletét.
