Ehető tengerisün

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Ehető tengerisün
Zeeegel2.jpg
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Tüskésbőrűek (Echinodermata)
Osztály: Tengerisünök (Echinoidea)
Rend: Echinoida
Család: Echinidae
Nem: Echinus
Faj: E. esculentus
Tudományos név
Echinus esculentus
Linnaeus, 1758
Szinonimák
  • Cidaris esculenta (Linnaeus, 1758)
  • Cidaris hemisphaera Leske, 1778
  • Echinus aurantiacus Blainville, 1825
  • Echinus eſculentus Linnaeus, 1758
  • Echinus globiformis Lamarck, 1816
  • Echinus pseudomelo Blainville, 1825
  • Echinus quinqueangulatus Blainville, 1825
  • Echinus quinqueangulosus de Blainville, 1834
  • Echinus Schwartzii Nilsson, 1817
  • Echinus sphaera O.F. Müller, 177
  • Echinus subangulosus de Blainville, 1826
  • Echinus violaceus Blainville, 1825
  • Sphærechinus esculentus (Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Ehető tengerisün témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ehető tengerisün témájú kategóriát.

Az ehető tengerisün (Echinus esculentus) a tengerisünök (Echinoidea) osztályának az Echinoida rendjébe, ezen belül az Echinidae családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ehető tengerisün 5-40 méteres mélységben fordul elő Észak- és Nyugat-Európa sziklás tengerpartjainál, Norvégiától Portugáliáig. Az ehető tengerisünt mutatós mészváza miatt és fogyasztás céljából gyűjtik, de ez legfeljebb a helyi állományokat veszélyezteti.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ehető tengerisün átmérője maximum 16 centiméter. Az erős, héjszerű külső vázon vannak a tüskék és más védekezésre szolgáló testrészek. A szájnyílás a tengerisün alsó felén helyezkedik el, hogy algát és sziklára tapadó állatokat tudjon „legelni”. A szájnyílásban, öt részből álló rágószerv található. A végbél kivezető nyílása választja ki az ürüléket. A szűrő lemez, bejárat a vízedény-rendszerhez; olyan mechanizmus, amely víz beszivattyúzásával mozgásba hozza a szívólábacskákat. A tengerisün lába parányi, vékony, a végén szívóka található, amely lehetővé teszi a haladást.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ehető tengerisün a sziklás tengerfenéken él. Tápláléka tengeri algák, növények és állatok, például a mohaállatka és egyéb helybenülők. Az ehető tengerisün körülbelül 10 évig él.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szaporodási időszak tavasszal van. Az ehető tengerisünök váltivarúak, vagyis vannak hím és női egyedek is. Az állatok a tengerbe bocsátják az ivarsejteket, ahol ezek megtermékenyülnek. A lárvák a planktonban lebegnek.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ehető tengerisün kopoltyúmirigye fogyasztható. A legjellemzőbb módszer erre meglehetősen drasztikus. Venni kell egy élő példányt, felül fel kell vágni ollóval, és a tartalmát egyszerűen – némi citrommal ízesítve – akár egy tartóból, ki lehet kanalazni. Az áttetsző, enyhén kocsonyás gyomortartalom íze olyan, mint egy sós, folyékony zselé, és magas jódtartalma miatt egészséges.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]