Egressy Ákos

Egressy Ákos
Született	Galambos Ákos 1832. november 9. Kassa
Elhunyt	1914. december 25. (82 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Szülei	Egressyné Szentpétery Zsuzsanna Egressy Gábor
Foglalkozása	színész színigazgató
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Egressy Ákos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Egressy Ákos, Galambos (Kassa, 1832. november 9. – Budapest, 1914. december 25.) magyar színész, színigazgató és tanár.

Élete

Egressy Gábor színész és Szentpétery Zsuzsánna (Szentpétery Zsigmond színész nővérének) fia. Iskoláit Pesten, Kolozsvárt, Miskolcon és Késmárkon végezte. Az 1848-49. évi szabadságharcot végigküzdötte, időközben mint segédtiszt apja mellett. A világosi fegyverletétel után az osztrák hadseregbe sorozták, ahonnan később mint huszárfőhadnagy lépett ki. 1864-ben apja oktatásával a színi pályára lépett; ez okból nagyobb tanulmányutat tett 1853-ban Német-, 1861-ben Francia- és 1862-63-ban Olaszországban, szorgalmasan látogatva az elsőrendű színházakat. Évekig működött aztán mint jellemszínész és igazgató az ország nagyobb városaiban: Kolozsvárt, Debrecenben, Kassán, Temesvárt, Szegeden, Miskolcon, Aradon sat. 1866-ban a pesti Nemzeti Színházhoz szerződtetett; majd néhány évet mint színigazgató és működő színész a vidék nagyobb városaiban töltött. 1878-tól ismét a budapesti Nemzeti Színház állandó tagja volt 1904-ig. Egressy Ákos hozta színre hazánkban legelőször William Shakespeare János királyát 1867-ben Kolozsvárt; ugyan ő adatta vidéken először Shakespeare VIII. Henrikjét 1870-ben Miskolcon. Felesége: Petheő Ilona (?–Bp., 1909. aug. 17.) színésznő volt, férjével együtt szerepelt vidéki színpadokon.

Írt 1870-tól útleírásokat, szabadságharci emlékeket, életrajzokat, Shakespeare-tanulmányokat, esztétikai dolgozatokat sat. a következő lapokba: Szini Világ, Szinpad, Kolozsvári Közlöny, Borsod, Szilágy-Somlyó, Bajai Közlöny, Vasárnapi Ujság, Pesti Hirlap, Egyetértés, Budapesti Hirlap (1885. 139. sz. Visszaemlékezés 1849. máj. 21-re, 1885. 249-251. sz. és 1886. 230. 232. 239. 245. sz. Emlékeimből: Művészház, A múzsák közt, Olympusi órák, Petőfi megismerkedése atyámmal), Ország-Világ (1887.), Magyar Salon (1887.), sat.

Kiadta apja hátrahagyott műveinek egy részét: Egressy Galambos Gábor emléke (Pest, 1867.) és A szinészet iskolája (Uo. 1879.) c., később pedig atyja és saját iratainak sajtó alá rendezésével foglalkozott.

Arcképét közölte a Magyar Salon, Ország-Világ és a Vasárnapi Ujság.

Shakespeare-szerepei

• Macbeth
• Hamlet
• Julius Caesar
• Shylock (A velencei kalmár)
• Essex (VIII. Henrik)

További szerepei

• Bánk bán (Katona József)
• Ferdinand (Schiller: Ármány és szerelem)
• Vigeland (Ibsen: A társadalom támaszai)

Fontosabb művei

• Emlékeim az 1848-49-dik évi szabadságharcz idejéből (1893)
• Festettvilág (1906).

Működési adatai

1868: Kolozsvár, Miskolc; 1870: Marosvásárhely; 1871: Arad; 1872: Pécs; 1873: Kolozsvár, Komárom, Szabadka; 1875: Szeged; 1876: Debrecen; 1877: Szabadka; 1878: Kolozsvár.

Igazgatóként: 1869–70: Sárospatak, Miskolc.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  
• Magyar színházművészeti lexikon