Dél-Ausztrália

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 2001:4c4e:1e44:6800:d8d7:7cd1:23c4:c25c (vitalap) 2020. november 21., 17:39-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Bővítés)
Dél-Ausztrália Szövetségi Állam
South Australia
Dél-Ausztrália zászlaja
Dél-Ausztrália zászlaja
Dél-Ausztrália címere
Dél-Ausztrália címere

FővárosaAdelaide
d. sz. 30°, k. h. 135°Koordináták: d. sz. 30°, k. h. 135°
Államforma
Népesség
Népszámlálás szerint1 767 247 fő (2020. márc. 31.)[1]
Becsült1 645 000 fő (2011[2])
Népsűrűség1,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület983 482 km²
Rangsorban4.
Időzóna
(UTC)
A Wikimédia Commons tartalmaz Dél-Ausztrália Szövetségi Állam témájú médiaállományokat.

Dél-Ausztrália közlekedési térképe
Dél-Ausztrália közlekedési térképe

Dél-Ausztrália (angolul South Australia) Ausztrália egyik szövetségi állama. Dél-Ausztrália az ausztrál kontinens déli középső részén terül el és területének nagyobb részeit a szárazföld legszárazabb vidékei borítják. Területe 983 482 négyzetkilométer, amivel a negyedik helyet foglalja el a szövetségi államok és területek rangsorában.

Dél-Ausztrália határos észak felől az Északi területtel, nyugatról Nyugat-Ausztráliával, keletről pedig, Queensland, Új-Dél-Wales és Victoria szövetségi államok határolják. Dél felől a Nagy-Ausztrál-öböl határolja. Dél-Ausztrália szövetségi állam alig több, mint 1,6 millió fős lakosságával mindösszesen 8%-nyi részt képvisel az Ausztrál össznépességből, mellyel az ötödik helyen áll az államok és területek népességének rangsorában. A népesség döntő többsége a székhely, Adelaide körül tömörül kisebb-nagyobb lakosságú településekbe. Ezen a viszonylag kis területen kívül szinte teljesen néptelen az állam további területe, hiszen roppant terméketlen és vízhiányos területek borítják Dél-Ausztrália nagy részét.

Az állam története viszonylag egyedinek számít az ausztrál államok között, mivel ezt valójában tényleg egy brit fennhatóságú gyarmati területnek szánták és nem betelepítették lakóit, hanem szabadon költöztek ide az emberek.

Az első hivatalosan is elismert települést 1836. december 28-án alapították, The Old Gum Tree néven. Alapítója John Hindmarsh kormányzó volt.

Valójában a legelső település a Kenguru-szigeti Kingscote volt, melyet 1836. július 26-án alapítottak. A további települések létrejöttét elsősorban a szisztematikus gyarmatosításnak köszönhetjük, melyet Edward Gibbon Wakefield teóriái alapján végeztek, akit később Új-Zéland Társaság alkalmazott. Az eredeti cél az volt, hogy létrehozzanak egy olyan tartományt, amely a civilizáció központja és a bevándorlók számára szabadságjogokat és vallási szabadságot biztosít. A gazdasági nehézségek ellenére Dél-Ausztrália továbbra is politikailag innovatív és kulturálisan élénk maradt. A szövetségi állam gazdaságának legjelentősebb elemei a mezőgazdaság, a bányászat, a gyáripar és a hihetetlenül jelentős pénzügyi szektor.

Földrajza

A terület nagyobb része sivatagos és félsivatagos vidék, néhány hegyvidéki területtel kiegészülve. Sivatagok északnyugaton a Nagy-Viktória-sivatag, északon a Simpson-sivatag és a Piderka-sivatag, északkeleten a Tirari-sivatag és a Sturt-kősivatag, keleten a Strzelecki-sivatag, délkeleten a Kilencven Mérföld-sivatag. A legfontosabb – bár nem a legmagasabb – a hegyek közül a délkeleti Mount-Lofty-Flinders Ranges hegylánc, amely északon Cape Jervistől mintegy 800 kilométer hosszan húzódik északi végéig a Torrens-tóig. A legmagasabb pont az államban azonban nem itt, hanem a Musgrave-Ranges-ben található Mount Woodcroffe, amely 1435 méterrel nyúlik a tengerszint fölé a távoli északnyugati részén az államnak. A délnyugati részen a Nullarbor-síkság terül el, amely a Nagy-Ausztrál-öböllel szemben helyezkedik el. A partvidék nagyobb öble a Spencer-öböl, amelyet az Eyre- és a Yorke-félszigetek fognak közre. Hozzá tartozik még a Kenguru-sziget.

Határai

Dél-Ausztrália határos csaknem valamennyi állammal és területtel Ausztráliában, leszámítva Tasmaniát és az Ausztráliai fővárosi területet. A Nyugat- és Dél-Ausztrália között húzódó határvonal kijelölését és pontos helyének feltérképezését az 1920-as években a dél-ausztrál Dudwell csillagász és a nyugat-ausztrál Curlewis csillagászok végezték el.

1863-ban, mikor Dél-Ausztrália és az Északi terület különváltak Új-Dél-Walestől a Letters Patent, azaz a szabadságlevelek által, az Északi terület mérete le lett csökkentve 1863. július 6-án. Később az Északi terület 1911-ben szövetségi kormányzat alá került és önálló területként kezdett el működni.

Az ausztrál térképek alapján Dél-Ausztrália partjait a Déli-Óceán mossa, ám a hivatalos földrajzi meghatározások alapján a Déli-Óceán területe csak a déli szélesség 60. fokától a déli szélesség 55. fokáig tart, tehát mintegy 17 szélességi fokkal, azaz jóval arrébb kezdődik, mit egész Ausztrália legdélebbi pontja. Ez azt jelenti, hogy Dél-Ausztrália partjait valójában az Indiai-óceán mossa.

Éghajlata

Dél-Ausztrália Köppen-féle éghajlati zónái

Az állam északi részén forró sivatagi, déli részein mediterrán éghajlat van. Dél-Ausztráliában a januári középhőmérséklet átlagosan 29 °C , míg a júliusi középhőmérséklet átlagosan 15 °C fok körül alakul. A nappali csúcshőmérsékletek januárban és februárban elérhetik akár a 48 °C-ot is az állam egyes részein.

Az eddig mért legmagasabb nappali csúcshőmérséklet 50,7 °C volt, melyet Oodnadatta településen mértek 1960. január másodikán, amely az Ausztráliában mért eddigi legmagasabb hőmérsékleti érték.[3][4] Az eddig mért legalacsonyabb hőmérséklet -8,2 °C volt, melyet 1976. július 20-án mértek Yongalában.

Történelme

Az emberi tevékenység legelső nyomai mintegy 20 000 évre nyúlnak vissza, amikor az ősemberek pattintott kőeszközök készítéséhez bányásztak kovakövet, és sziklarajzokat készítettek a Nullarbor-síkságon található Koonalda-barlangban. Továbbá délkeleten, tőzeglápban találtak fából készült lándzsákat és szerszámokat. Kenguru-sziget hosszú ideje lakott vidék volt, amikor az emelkedő tengervíz elvágta a szárazföldtől.

Az első feljegyzett európai, aki látta Dél-Ausztrália partjait, 1627-ben járt erre. A holland Gulden Zeepaert nevű hajó kapitánya, Francois Thijssen derítette fel a kontinens partvonalát. Thijssen a legmagasabb rangú utasa után, aki a fedélzeten utazott, a vidéket "Pieter Nuyts Föld"-nek nevezte el.

Dél-Ausztrália partvidékét először Matthew Flinders és Nicholas Baudin térképezte fel 1802-ben. A terület, melyen ma Dél-Ausztrália szövetségi állam terül el, legelőször 1788-ban került brit fennhatóság alá, akkor még Új-Dél-Wales gyarmat részeként. Habár az új gyarmat területe csaknem az egész kontinens területének kétharmadát magába foglalta, az első települések a keleti partvidéken létesültek. Több, mint 40 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy komolyabb tervek készüljenek Új-Dél-Wales délnyugati részén gyarmat alapítására. 1834-ben a brit parlament elfogadta Dél-Ausztrália gyarmat alapító törvényét. Az alapító törvény szerint az új gyarmatot szabad emberek – tehát nem fegyencek – alapítják. Dél-Ausztrália az egyetlen állam Ausztráliában, amelynek alapításában nem vettek részt fegyencek. Az alapító törvény melléklete elismerte az őslakosok és utódaik tulajdonjogát mindazon területekre, amelyeket akkor használtak, vagy javait élvezték. Ez a rendelkezés azonban papíron maradt.

A Kenguru-szigeti Kingscote települést ideiglenesen hozták létre az őslakosok kolóniájának mindösszesen 636 emberrel, akiket hét hajón szállítottak ide, amíg Adelaide jelenlegi helyét kiválasztották. Az első bevándorlók Holdfast-öbölbe érkeztek, (a mai Glenelg település közelében), 1836. novemberében. A gyarmatot 1836. december 28-án alapították meg hivatalosan, az ún. Proclamation Day napján.

A tervek alapján ez egy olyan gyarmat lett volna, amely a brit társadalom legkiválóbb vonásait testesíti meg. Úgy gondolták, hogy itt majd alacsony lesz a munkanélküliség, a bűnözés és nem lesz vallási alapú megkülönböztetés. 1838 elején a telepesek aggódni kezdtek amiatt, hogy fegyencek szöktek meg a keleti államokból és útjukat Dél-Ausztrália felé vették. Dél-Ausztrália Rendőrsége ezután kevesebb, mint egy évvel alakult meg, azzal a céllal, hogy megvédje a közösséget és a kormányzat által alkotott törvényes rendet. Az első rendőrőrs, egy alig kétszobás épület 1839. január 1-jén nyitotta meg kapuit.

Dél-Ausztrália 1861-ben korlátozott szavazati jogot adott a nőknek, majd 1895-ben, az egész világon másodikként (Új-Zéland után) teljes szavazati jogot kaptak a nők, vagyis nem csak választhattak, de választhatók is lettek.

Kormányzata

Dél-Ausztrália államformája alkotmányos monarchia, élén a királynővel, valamint Dél-Ausztrália kormányzójával, aki a királynő képviselője. A kétkamarás parlament alsó- és felsőházból áll. A törvényhozási választásokat négyévente tartják. A jelenlegi miniszterelnök, Jay Weatherhill az Ausztrál Munkáspárt tagja.

Eredetileg Dél-Ausztrália kormányzójának majdnem teljhatalma volt, annak érdekében, hogy minél hamarabb létrejöhessen a gyarmati rendszer.

Közigazgatás

74 helyi önkormányzata (LGA) van.

Szimbólumok

Dél-Ausztrália jelenlegi zászlaja 1904. január elseje óta használatos. A brit Blue Ensign (kék haditengerészeti zászló) az állam címerével. A címer címermadara a csőrös gébics, amely kitárt szárnyakkal egy sárga érmen belül található. A címert Robert Craig tervezte.

Népesség

Dél-Ausztrália népsűrűségi térképe

Az állam népessége a tengerparti Adelaide-be és a környező településekbe koncentrálódik.

Legnagyobb települések:

Város Lakosság
(fő, 2011)[5]
Régió
1. Adelaide 1.103.979 Adelaide-síkság
2. Mount Gambier 25.199 Limestone Coast
3. Gawler 23.957 Adelaide-síkság
4. Whyalla 21.736 Eyre-félsziget
5. Murray Bridge 15.967 Murraylands
6. Stirling-Bridgewater 14.617 Adelaide Hills
7. Mount Barker 14.452 Adelaide Hills
8. Port Lincoln 14.088 Eyre-félsziget
9. Port Pirie 13.819 Közép-észak
10. Port Augusta 13.504 Eyre-félsziget

Gazdasága

Dél-Ausztrália átlagos foglalkoztatási értéke 2009-2010 közt 18%-kal magasabb volt, mint a 2000-2001-ben mért adatok voltak, amely 800 600 munkavállalót jelent.

Dél-Ausztrália legnagyobb munkáltatói közt az egészségügyi és szociális ellátás áll az élen, megelőzve a gyártást, amely a 2006-2007-es adatok alapján még az első volt. 2009-2010-ben átlagosan 83700 fő dolgozott a gyáriparban és 103 300 fő volt az, akiket az egészségügyi ellátás és a szociális gondozás foglalkoztatott. Az egészségügyi ellátás és a szociális gondozás közel 13%-ot tesz ki a munkavállalók arányából Dél-Ausztráliában.

A kereskedelemben dolgozók aránya 12% volt az állam munkaerőpiacán belül, amellyel a második legtöbb embert foglalkoztató gazdasági ággá nőtte ki magát. A kereskedelem és áruforgalmazás terén a 2009-2010-es adatok alapján 91 900 főt foglalkoztattak.

A gyáripar igen fontos elemet képvisel Dél-Ausztrália gazdaságában a foglalkoztatás és a bruttó állami össztermék létrehozásában, valamint rendkívül fontos az állam exportja szempontjából.

Ausztrália egyik legnagyobb barnaszénbányája működik Leigh Creekben. Külön vasútvonalon szállítják a szenet a Port Augusta-i hatalmas erőműbe. Coober Pedy a világ opálbányászatának egyik legnagyobb központja.

Az ipar legfőbb alapanyagai és az export főbb kiviteli cikkei a mezőgazdaságból kerülnek ki, melyek a következők: búza, bor és gyapjú. Több, mint a fele az ausztrál bortermelésnek Dél-Ausztráliából származik. A legfontosabb borvidékek: Barossa-völgy, Clare-völgy, McLaren Vale, Coonawarra, Riverland és Adelaide Hills.

Olympic Dam uránbánya

Dél-Ausztrália rendelkezik a világ legnagyobb és legismertebb uránlelőhelyével, amely az Olympic Dam uránbányában található. A kutatások alapján ebben a bányában található a világ uránkészletének 40%-a. Az Olympic Dam bányában rejlik a világ negyedik legnagyobb rézérckincse és a világ ötödik legnagyobb aranyérc telére.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a South Australia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Lásd még

Jegyzetek

További információk