Drágonyfalva
| Drágonyfalva (Drăgoiești) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Rakovica |
| Rang | falu |
| Községközpont | Rakovica |
| Irányítószám | 307332 |
| SIRUTA-kód | 158270 |
| Népesség | |
| Népesség | 409 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 102 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 42′ 48″, k. h. 21° 40′ 16″45.713200°N 21.671038°EKoordináták: é. sz. 45° 42′ 48″, k. h. 21° 40′ 16″45.713200°N 21.671038°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
.
Drágonyfalva románul: Drăgoiești, falu Romániában, a Bánságbsn, Temes megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Buziásfürdőtől északkeletre, a Temes bal partján fekvő település.
Története
[szerkesztés]Drágonyfalva nevét 1365-ben említette először oklevél Draganfalva, Dragonfalva néven. 1514–1516 között Dragonyesth,[1] 1808-ban Dragojest, Dragoesti, 1888-ban Dragoest (Dragojest), 1913-ban Drágonyfalva formában írták.
1389-ben Zsigmond király a falut Losonczy István szörényi bánnak adományozta.
A 15. század elején pedig a Szeri Pósa-család volt a birtokosa. A család utolsó fiúsarjának Pósa Istvánnak az elhunytával, 1471-ben Mátyás király felerészben Guthi Országh Mihály nádornak és fiának Lászlónak, felerészben pedig Nádasdi Ongor Jánosnak adományozta. Lakosai ekkor még mind magyarok voltak. 1514-1516-ban Brandenburgi György volt a birtokosa. A 16. században románok költöztek ide, akik az egész török hódoltság alatt kitartottak.
A Mercy-féle és az 1761. évi hivatalos térképen a lugosi kerületben lakott helységként tüntették fel. 1779-ben Temes vármegyéhez csatolták. 1807-ben a közalapítványi uradalom vette át.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Dragojeste, Temes vármegyében, a Temes vize partján, melly gyakran kiárad. Van 900 óhitű lakosa, anyatemploma, 1443 holdnyi határa ... Agyagos földe igen termékeny, marha- és méhtenyésztése nevezetes. Birja a királyi alapítvány.”
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Buziásfürdői járásához tartozott. 1910-ben 942 lakosából 14 magyar, 22 német, 903 román volt. Ebből 29 római katolikus, 54 görögkatolikus, 852 görög keleti ortodox volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görög keleti temploma 1905-ben épült.
- Bezdána tó - a település határában. A 20. század elejének adatai szerint arról volt nevezetes, hogy soha ki nem száradt, noha 2000 öl távolságra esett a Temes vizétől.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. 2. kötet, 1. rész. Budapest: Athenaeum. 1883. 119. o.
Források
[szerkesztés]- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.