Delphi (fejlesztőkörnyezet)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Delphi
Programação Delphi.svg
Delphi XE2.png

Fejlesztő Embarcadero Technologies (2009–)
Első kiadás Borland (1995–2008)
Legfrissebb fejlesztői kiadás ismeretlen +/-
Programozási nyelv Object Pascal
Operációs rendszer Microsoft Windows
Elérhető angol, francia, német és japán
Állapot Aktív
Kategória Integrált fejlesztői környezet
Licenc kereskedelmi
A Delphi weboldala

A Delphi az Embarcadero Technologies vállalat (korábban a Borland Software Corporation, illetve a CodeGear) Windows grafikus felületen futó Object Pascal alapú negyedik generációs (4GL) integrált fejlesztői környezete, amely a VCL, a vizuális komponensek könyvtára segítségével kifejezetten magas szintű és hatékony fejlesztést tesz lehetővé. Ugyanez a könyvtár és fejlesztési felület az alapja a Borland C++ Builderének is.

A Borland 2006-ban kiadta a Turbo termékcsaládot: Turbo Delphi for Win32, Turbo Delphi for .Net, Turbo C++, Turbo C#. Minden szoftver két változatban érhető el: a Professional verziók megvásárolható termékek, míg az Explorer jelzésűek ingyen letölthetők a cég honlapjáról. Utóbbiak főleg diákoknak és hobbifejlesztőknek készültek, ugyanakkor nagy tudású fejlesztőeszközök és a velük fordított program szabadon értékesíthető.

Klónok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kylix[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Borland hivatalos Linux-ra szánt Delphi verziója. Sajnos a Linux környezetben nem volt igazán hajlandóság a borsos árú termék megvásárlására. Mivel Kylix lelkét a fordítót és az IDE-vel integrált debugger forráskódját a Borland nem adta ki, a program nem volt túl sikeres a programozók körében, így a fejlesztése mára már teljesen leállt.

Lazarus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1999-ben indult útjára a Lazarus projekt. A projekt célja, hogy egy teljesen ingyenes IDE-t adjanak a programozók kezébe. Legnagyobb előnye, hogy - amennyiben nem használunk platform-specifikus megoldásokat - a kód bármilyen rendszerre lefordítható. A rendszer, egyébként, a Free Pascal fordítóra épül. Noha még nem fejezték be, máris számos hívet toborzott a Lazarus, főként a kezdő és a hobbiból programozók körében, azonban üzleti szoftverekhez is használják.[1]

Delphi verziók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Borland (1995−2007)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Borland Delphi

A Borland Delphi első verziója 1995-ben jelent meg, később Borland Delphi 1 néven hivatkoztak rá. A fejlesztőkörnyezet egy korai példája a gyors alkalmazásfejlesztés integrált eszközeinek. Ez a verzió 16 bites Windows alkalmazások fejlesztésére készült. A Delphit a Borland Turbo Pascal for Windowsra építve fejlesztették ki. Ez a termék a Borland Turbo Pascal termékének Windows fejlesztésre készült utóda. A Borland Pascal korai verzió a Pascal programozási nyelvet támogatták, később a nyelvet kiegészítették az objektumorientált programozás támogatásával, e nyelvváltozat neve Object Pascal. A Delphi elsődleges nyelve az Object Pascal, amelynek fejlesztése folyamatosan folyt.

Borland Delphi 2

A második, 2.0-s változat, amely már a 32 bites alkalmazások készítését is lehetővé tette, 1996-ban jelent meg. Ez a verzió már a Quickreport jelentéskészítő komponenst tartalmazta, a korábbi ReportSmith helyett.

Borland Delphi 3

A Borland Delphi 3-at 1997-ben adták ki. Számos újítást tartalmazott, például COM integrációt, új Windows vezérlőket, hibakeresést segítő technológiát (Code Insight), a fejlesztéshez használható új komponenscsomagokat, statisztikai adatok megjelenítéséhez használható komponenseket.

Inprise Delphi 4

Az Inprise előnévvel megjelent Delphi 4-et 1998-ban adták ki. A fejlesztőkörnyezetet radikálisan átalakították, a fejlesztők testre szabhatták az általuk használt ablakok méretét és pozícióját. Számos egyéb újítása között említhető például a dinamikus tömbök és a Windows 98 támogatása.

Borland Delphi 5

A Borland Delphi 5 1999-ben jelent meg. Újításai között említhető a keretek (frame) támogatása, honosítási támogatás, az XML támogatása, és az ADO.

Borland Delphi 6

A Borland Delphi 6 2001-ben jelent meg. A verzió nem tartalmazott jelentős újításokat, kiadásának fő célja a Borland arra való törekvésében keresendő, hogy a fejlesztőkörnyezetben lehetőséget kívántak adni linuxra való fejlesztésre is.

Borland Delphi 7

A Borland Delphi 7 2002-ben jelent meg, és ezt a verziót vette használatba a legtöbb Delphi fejlesztő, e tekintetben túlszárnyalt minden más kiadást.[2] Újításai között említhetőek a webes fejlesztés támogatásának bővítése, és a Windows XP témák támogatása. Ez volt az utolsó olyan Delphi verzió, amely használatához nem volt szükséges az internetes aktiválás.

Borland Delphi 8 (Borland Delphi 2003)

A Borland Delphi 8 2003-ban jelent meg. A kiadás egyedüli célja a .NET támogatása volt, a verzióval csak .NET alkalmazásokat lehetett készíteni. A fejlesztőkörnyezetet átalakították, hasonlatossá tették a Microsoft Visual Studiohoz. A Delphi 8 nem nyerte el fejlesztők tetszését, rossz minőségű, hibás terméknek találták, és hiányolták a natív Windows alkalmazások készítésének lehetőségét.

Borland Delphi 2005

A 2005-ben megjelent új verzióban a fejlesztők igényeinek megfelelően ismét lehetővé tették a natív Windows alkalmazások készítését. A nyelvi újítások között kiemelendő a for ... in szerkezet, amely a C# foreach-ének felel meg. A Delphi 2005, hasonlóan a korábbi verzióhoz, számos kritikát kapott stabilitási problémái miatt.[3]

Borland Delphi 2006

Még 2005-ben kiadták a Borland Delphi 2006-ot, amely lehetővé tette a C#, a Delphi.NET és a C++ használatát, valamint a natív Windows fejlesztést.

Codegear Delphi 2007

A CodeGear által kiadott Delphi 2007 (kódneve: Highlander), 2007. március 16-án jelent meg, legfőbb újítása a .NET 2.0 támogatása volt.

Embarcadero (2009−)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2008 vége felé megjelent a Delphi 2009, vadonatúj kezelőfelülettel és a korábbi verziókban nem tapasztalt extrákkal.

2007 vége felé, esetleg 2008 elején jelent volna meg a Microsoft Visual Studio-hoz képest jelentős lemaradással a Delphi Win64, mellyel natív 64 bites alkalmazásokat készíthetünk. Valószínűleg ennek a fejlesztését félbehagyták, nem fogják kiadni.[forrás?]

A Delphi 2010-zel már érintés alapú grafikus felületeket is létre lehet hozni.

2010-ben jelent meg a Delphi XE, amely támogatja az Amazon EC2-t és a Microsoft Azure-t.

A Delphi legújabb verziója a Delphi XE2. Ez 2011 szeptemberében jelent meg, és már natívan támohatja a 64 bites alkalmazások fejlesztését. A VCL mellé újonnan bevezetett FireMonkey könyvtár segítségével a Windows mellett Apple Mac OS X, Apple iPhone, iPod Touch és iPad mobil eszközökre is lehetséges alkalmazásokat fejleszteni. Az Embarcadero nyilatkozata szerint Linux és Android támogatás is tervbe van véve.

Egy oldalhajtás a Delphi for PHP. Ennek segítségével a Delphiben megszokott vizuális módon tervezhetünk PHP oldalak felhasználói felületét a VCL for PHP felhasználásával.

Embarcadero Developer Network[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Microsoft MSDN kezdeményezéséhez hasonlóan az Embarcadero is rendelkezik a fejlesztőket segítő hálózattal, melyet Embarcadero Developer Networknek neveznek.

Példakódok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A klasszikus „Hello, World!” alkalmazás megvalósítása Delphiben:

 program HelloWorld;
 
 {$APPTYPE CONSOLE}
 
 begin
   WriteLn('Hello, World!');
   ReadLn;
 end.

A klasszikus „Hello, World!” alkalmazás objektumorientált változata:

 program HelloWorld;
 
 {$APPTYPE CONSOLE}
 
 type
   THelloWorld = class
     procedure Put;
   end;
 
 var
   HelloWorld: THelloWorld;
 
 procedure THelloWorld.Put;
 begin
   WriteLn('Hello, World!');
 end;
 
 begin
   HelloWorld := THelloWorld.Create;
   try
     HelloWorld.Put;
   finally
     HelloWorld.Free;
   end;
 end.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lazarus (magyar nyelven)
  2. Nick Hodges: Top ten reason to upgrade from Delphi 7
  3. Tim Anderson: Borland's quality problems and Delphi 2005. (Hozzáférés: 2010. június 16.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]