Borland Software Corporation

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borland Software Corporation
Borland logo.svg
Jelmondat A nyílt ALM vállalat
Típus leányvállalat
Alapítva Kalifornia, 1983
Székhely Austin, Texas
Iparág szoftveripar
Termékek Borland CaliberRM, Borland SilkCentral Test Manager, Borland SilkTest, Borland SilkPerformer, Borland Gauntlet, Borland StarTeam, Borland Together, Borland Tempo, Borland Caliber DefineIT
Árbevétel $172 millió dollár (2008)[1]
Alkalmazottak száma ~1 100[2]
Anyavállalata Micro Focus

A Borland Software Corporation weboldala

A Borland Software Corporation egy kaliforniai székhelyű szoftvervállalat. 1983-ban alapította Niels Jensen, Ole Henriksen és Mogens Glad és Philippe Kahn egy fiatal francia matematikus, akit azóta a fényképezőgépes mobiltelefon feltalálójaként tartanak számon. Legismertebb termékei olyan fejlesztői szoftverek, mint a Turbo Pascal, ami azóta a Delphi nevű termékké fejlődött, valamint a Kylix, Turbo C, C++ Builder, JBuilder és InterBase.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kezdetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megalapításkor a cég szorosan kapcsolódott egy dán fiatalokból álló csoport által létrehozott európai szoftvercéghez, amely az első termékekben kulcsszerepet játszott. Első termékeikkel, a Sidekickel és Turbo Pascallal hirtelen hatalmas sikerrel robbantak be a köztudatba, és az évtized végére a tőzsdén jegyzett céggé váltak. A termékpalettát 1987-ben a felvásárlással megszerzett Paradox adatbáziskezelővel, majd 1989-ben a saját fejlesztéső Quattro Pro táblázatkezelővel szélesítették. Ez utóbbi fejlesztésében magyarországi mérnökök is részt vettek.

1990-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 90-es évek eleje a Microsofttal való harc jegyében telt. Az 1990-es évek első felében még kiegyenlítettnek látszott a verseny, a Borland fejlesztőeszközeinek a piaci megítélése még sokáig jóval kedvezőbb volt, mint a Microsofté. Az első év sikerei komoly céggé fejlesztették a Borlandot. A cég saját "campust", székházat épített magának Scotts Valley-ben, a szilíciumvölgy szélén, ahol a fejlesztők addig soha nem látott körülmények között dolgozhattak. A marketingcsatát azonban a Microsoft nyerte meg, és idővel a rendelkezésre álló forrásai révén a minőségi különbséget is behozta.

1995-re a Borland súlyos válságba került; vezető fejlesztői sorra hagyták el a céget, jelentős részüket a Microsoft csábította el (Anders Hejlsberg, Peter Kukol, és sok más alapember). 1995-ben Philippe Kahn lemondott.

Az 1990-es évek második fele a kiútkeresés jegyében telt el. Előbb a Paradox terméket adták el a Corel vállalatnak, később a két vállalat egyesülésének az ötlete is felmerült. A Borland név már-már rosszul hangzott, így a vállalat neve Inprise lett.

2000-től: az újjászületés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Borland lassan újrafókuszálta a termékpalettáját a fejlesztői szoftverekre, és felismerte a Linux minőségi fejlesztői szoftvereiben mutatkozó űrt. Új termékei, a C#Builder, Delphi, JBuilder és a velük jól integrált InterBase adatbázisok ismét sikereket hoztak. Mivel még sokan emlékeztek a sikeres Borland névre, és így a cég ismét a történelmi nevét kapta vissza.

Második válság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2002-2003-ra Visual Studio behozta hátrányát az IDE-k terén, a Borland pedig nem tudott újat kitalálni. Kiadott egy új fejlesztőkörnyezetet, Delphi 8-at, ami azonban teljes bukás volt, hisz csak .net támogatás volt benne, natív kódot nem tudott fordítani. Ezután jelent meg a Delphi 2005, amit azonban kissé elsiettek, nagyon sok hibával volt tele. 2006-ban a fejlesztőeszközgyártást kiszervezték az anyacégből, és új leánycéget alapítottak CodeGear néven.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Company Profile for Borland Software Corp (BORL). (Hozzáférés: 2009. augusztus 7.)
  2. 2008. január 31: Google Finance riport szerint 1 168 alkalmazott, és Yahoo Finance riport szerint 1 097.