David Jonathan Gross

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
David Gross
David Gross and his wife in Santa Barabara.jpg
Életrajzi adatok
Nemzetiség amerikai
Született Washington
1941. február 19. (72 éves)
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Héber Egyetem
Kaliforniai Egyetem
Pályafutása
Szakterület fizika
Munkahelyek
Princeton Egyetem professzor (1997-ig)
Kaliforniai Egyetem Kavli Elméleti Fizikai Intézet igazgató
Szakmai kitüntetések
Nobel-díj (2004)

David Jonathan Gross (Washington, 1941. február 19. –) amerikai fizikus és húrelmélet kutató. Frank Wilczekkel és Hugh David Politzerrel megosztva megkapta 2004-ben a fizikai Nobel-díjat az erős kölcsönhatás elméletében fontos szerepet játszó aszimptotikus szabadság felfedezéséért.

Munkássága [szerkesztés]

1973-ban Gross Frank Wilczekkel dolgozott a Princetoni Egyetemen, közösen fedezték fel az aszimptotikus szabadságot, mely szerint, mennél közelebb van egymáshoz két kvark, annál gyengébben hatnak kölcsön, ha nagyon közel vannak egymáshoz, akkor szabad részecskéknek tekinthetőek. Az elmélet – melyet tőlük függetlenül fedezte fel David Politzer – fontos volt a kvantum-színdinamika további fejlődése szempontjából.

Gross, Jeff Harveyvel, Emil Martinec-kel, és Ryan Rohm-mel felfedezte a heterotikus húrt.

Gross B.Sc. és M.Sc. szinteket a jeruzsálemi Héber Egyetemen szerezte meg 1962-ben, a Ph.D.-t a University of California, Berkeley-n 1966-ban. 1997-ig a Princetoni Egyetem professzora volt. Jelenleg a University of California, Santa Barbara telephelyén található Kavli Elméleti Fizikai Intézet igazgatója.

Források [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz David Jonathan Gross témájú médiaállományokat.