Cyornis olivaceus
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
_-_Muscicapidae_-_bird_skin_specimen.jpeg)
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Cyornis olivaceus Hume, 1877 | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Cyornis olivaceus témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Cyornis olivaceus témájú kategóriát. |
A Cyornis olivaceus a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj.[1]
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt Allan Octavian Hume angol ornitológus írta le 1877-ben, Cyornis olivacea néven.[2] Besorolása vitatott egyes szervezetek a Rhinomyias nembe sorolják Rhinomyias olivaceus néven.[3][4]
Alfajai[szerkesztés]
- Cyornis olivaceus olivaceus AO Hume, 1877
- Cyornis olivaceus perolivaceus (Chasen és Kloss, 1929)
Előfordulása[szerkesztés]
Délkelet-Ázsiában, Brunei, Indonézia, Kína, Mianmar, Malajzia és Thaiföld területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők, valamint ültetvények. Állandó, nem vonuló faj.[5]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 14-15 centiméter.[2]
Életmódja[szerkesztés]
Gerinctelenekkel táplálkozik, melyet általában egyedül keresgél.[2]
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
- ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
- ↑ Avibese. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
