Howard Phillips Lovecraft

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Cthulhu mítosz szócikkből átirányítva)
Howard Phillips Lovecraft
HPL.jpg
Az író és teremtménye
Született Rhode Island, Providence (USA)
1890. augusztus 20.
Elhunyt 1937. március 15. (46 évesen)

Howard Phillips Lovecraft (USA, Rhode Island, Providence, 1890. augusztus 20. – 1937. március 15.) amerikai író, költő, publicista.

Leginkább egyedi hangulatú horror novelláiról vált ismertté, amelyek a saját maga által teremtett mitikus világban játszódnak. Novelláiban és azok hangulatában Edgar Allan Poe-t követi, de a saját maga által kreált mítoszával teljesen új távlatokat nyit. Műveire jellemző a borzongás, az ismeretlen iszonyattal való szembesülés, ahol a történet főhőse előtt csak egy pillanatra vagy egyáltalán nem lebben fel a boldog tudatlanság fátyla. Történeteinek egyedi hangulatát a végig ott lappangó sejtés és bizonytalanság, a szenvtelen, ember előtti hatalmakkal való találkozás adja meg.

Tartalomjegyzék

Élete [szerkesztés]

Miután az apja 1893-ban megőrült, a család a nagyapja házába költözött, ahol az író is született. Nagyapja 2000 kötetes könyvtára ismertette meg az olvasás szeretetével. Miután a nagyapja meghalt, a házat eladták és a család egy másikat bérelt. Lovecraft 1905-ben a Hope Street High Schoolba iratkozott, de gyenge egészségi állapota miatt képtelen volt elvégezni. Publikálni kezdett a Providence Journalben, a Scientific Americanben, az Evening Tribune-ben és Gleanerben. 1924-ben New Yorkba költözött és elvette feleségül Sonia Haft Greene-t. Házasságuk sikertelen[1] lett, így 1926 áprilisában visszatért Providence-be, ahol a nagynénjével élt. Az 1926 és 1933 közötti időszak az egyik legtermékenyebb volt Lovecraft számára. Ekkor írta legnépszerűbb műveit, mint például a Cthulhu hívása, Pickman modellje és a Rémület Dunwichben. 1933-ban egy másik házba költözött egy másik nagynénjével. 1937. március 15-én halt meg rákban. Providence-ben, a Swan Point temetőben helyezték örök nyugalomra. Négy évtizeddel később emeltek sírkövet rajongói „Én vagyok a gondviselés.” ("I AM PROVIDENCE") felirattal.

Műveinek nagy része csak halála után látott napvilágot, és amit még életében publikált, az sem aratott sikert. Legalább tizenhárom írói álnevéről tudunk. Fordulópontot az 1926-os év jelentett, amikor megismerkedik August Derlethel, akinek szerepe kimagasló Lovecraft műveinek népszerűsítésében.

Öreg istenek [szerkesztés]

Shoggoth, egy rajongó ábrázolásában

Műveinek túlnyomó része arra épül, hogy a Földet ősi istenek, a Nagy Öregek uralták eonokkal az ember előtt. Ezek a szörnyistenségek kénytelenek voltak elhagyni a bolygót, csupán egy-két társukat hagyva hátra. Ilyen például Cthulhu, aki az óceánok mélyén alussza végtelen álmát. A mítosz szerint ezek az istenségek vissza akarnak térni és csak a megfelelő pillanatra várnak. Ehhez vagy a csillagok megfelelő együttállása vagy egy dimenziókapu szükséges. A novellák főhősei sokszor ezekkel a helyzetekkel szembesülnek. Vagy ők akadályozzák meg ennek bekövetkeztét vagy tudatlanul majdnem ők idéznek elő katasztrófát. A Nagy Öregek visszatérése a világ és az emberiség egyöntetű pusztulásához vezetne, csupán káoszt hagyva maga után. Köztük meg kell említeni néhány fontosabbat:Azathoth, Yog-Sothoth, Nyarlathotep(Aki a Más istenek hírnöke), Shoggoth és Shub-Niggurath. Az ősi istenek kultusza nyomokban megtalálható a világban. Utalhatnak rájuk tárgyak, helyek illetve tisztelhetik őket emberek, emberszerű lények. Ilyen Innsmouth népe az Árnyék Innsmouth fölött című novellában.

Necronomicon [szerkesztés]

Egy lelkes rajongó által készített Necronomicon utánzat

Lovecraft misztikus világának fontos építőelemei bizonyos, az író által elképzelt kultikus tárgyak is. Ezek leghíresebbike a Necronomicon, a Halott Nevek Könyve, amelyet Lovecraft szerint Abdul Alhazred, az őrült arab írt Damaszkuszban, 738-ban, s eredeti címe Al-Azif, ahol az arab kifejezés bizonyos éjszakai hangokra utal, amelyeket rovarok hallatnak. Régen ezt a démonok üvöltésének tartották. A könyv címének több jelentése lehetséges, Lovecraft kutatói vitatják, melyik a helytálló. Legelfogadottabb a Halott Nevek Könyve (Book of the Names of the Dead), de fordítható a Holtak Országának Kalauzaként is (Guide Book to the Regions of the Dead). A Necronomicon görögből, valószínűleg tévesen alkotott szó, mert szó szerinti fordítása: Halott törvények könyve. A mű természetesen kizárólag Lovecraft fantáziájának terméke, ahogy egy levelében írja: Alhazred alakját öt éves korában találta ki, az Ezeregyéjszaka meséinek hatására, s a később önálló kötet formájában 1973-ban megjelent Necronomicon is Lovecraft műve. A kötetben megtalálható minden, ami az író munkáiban gyakran előforduló „Nagy Öregek" kultuszával kapcsolatos. A könyvre Lovecraft novellái sokszor utalnak, de ritkábban tűnik fel. Először a Randolph Carter vallomása c. novellában olvashatunk róla, de még megnevezés nélkül. A Necronomicon legalább tizennyolc történetben szerepel. Részletes tartalma mindig homályban marad, csak idézeteket ismerhet meg az olvasó. A Necronomicon mellett Lovecraft számos hasonló könyvet bemutat novelláiban, ilyen például a Pnakotikus kéziratok, Dzyan könyve vagy a R'lyeh-i szöveg, amelyek szintén az író fantáziájának termékei.[2]

Művei [szerkesztés]

Novelláinak csoportosítása [szerkesztés]

A saját novellái alapvetően három nagy csoportba sorolhatóak.

Ebben a kategóriában megjelent művei: Árnyék az időn túlról; Az őrület hegyei stb.

  • A melankolikus hangulatú, szépséggel és elvágyódással kapcsolatos novellák. Ismeretlen tájakon, álmok játszódnak, ahol a fantázia keveredik a valósággal. Jellemző rájuk a küldetéstudat és az elérhetetlen keresése.

Ebben a kategóriában megjelent művei A fehér hajó, a Celephais vagy a Zarándokút Kadathba stb.

Ebben a kategóriában megjelent művei: Eryx falai közt vagy a Szín az űrből stb.

Művei kronologikus sorrendben [szerkesztés]

Lovecraft sírjának felirata:
"Én vagyok a gondviselés."

Howard Phillips Lovecraft műveinek listája

Magyarul megjelent könyvei [szerkesztés]

A 90'-es években és utána a fantasy kiadóknál népszerű lett a Lovecraft fordítások kiadása. Ez egyrészt azon oknál fogva történt, hogy ezen kiadóknak profiljába vágott az író művei, másrészt a rendszerváltás utáni új kiadóknál érzékeny pont volt a rendelkezésre álló költség keret és mivel Lovecraft műveinek jogdíj kötelezettsége 1986-ban lejárt, így szabadon fordíthatóak voltak.

A szerepjáték [szerkesztés]

Lovecraft műveinek világából Cthulhu hívása (Call of Cthulhu) címmel szerepjáték is készült a Chaosium Inc. gondozásában, melynek szerzői Sandy Petersen és Lynn Willis. A játék során a játékosok átlagembereket (úgynevezett nyomozókat) testesítenek meg, akik kapcsolatba kerülnek a Cthulhu-mítosszal. Feladatuk a rejtélyek kivizsgálása és a világunkra leselkedő katasztrófák megakadályozása. A játék folyamán – Lovecraft műveihez hasonlóan – a nyomozók nem nyernek általános elismerést, azonban a Mítosz borzalmaival való szembesülés, a Földünk kiszolgáltatottságára való eszmélés elméjük épségét sodorhatja veszélybe. Mindezt a játék többszörösen díjnyertes rendszere igen valósághűen és szemléletesen modellezi.

Filmadaptációk [szerkesztés]

  • The Haunted Palace (1963)
  • Evil Dead - Gonosz halott (1981)
  • Re-Animator (1985)
  • From Beyond (1986)
  • Evil dead - Gonosz halott 2. (1987)
  • Bride of Re-Animator (1990)
  • The Resurrected (1992)
  • A sötétség serege (1992)
  • The Resurrected (1992)
  • Necronomicon (1993)
  • Az örület torkában (1995)
  • Dagon (2001)
  • The Thing on the Doorstep (2003)
  • Beyond the wall of sleeep(2004)
  • Beyond Re-Animator (2003)
  • The Subject (2006)
  • Dunwich (2006)
  • Dark Paradox (2007)
  • Colour from the dark (2008)
  • Cthulhu (2007)
  • House of Black Wings (2010)

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Forrás [szerkesztés]

  • Ehrlich, Eugene and Carruth, Gorton, 1982: The Oxford Illustrated Literary Guide to the United States; Oxford: Oxford University Press
  • Lauterbach, Edward, 1980: 'Some Notes on Cthulhuian Pseudobiblia' in Joshi, S. T. (ed.), H. P. Lovecraft: Four Decades of Criticism, Athens: Ohio University Press
  • Lovecraft, H. P.: History of the Necronomicon
  • Mosig, Dirk W., 1980: 'H. P. Lovecraft: Myth-Maker' in Joshi, S. T. (ed.), H. P. Lovecraft: Four Decades of Criticism, Athens: Ohio University Press
  • Shea, J. Vernon, 1980: 'On The Literary Influences Which Shaped Lovecraft's Works' in Joshi, S. T. (ed.), H. P. Lovecraft: Four Decades of Criticism, Athens: Ohio University Press
  • Wetzel, George T., 1980: 'The Cthulhu Mythos: A Study' in Joshi, S. T. (ed.), H. P. Lovecraft: Four Decades of Criticism, Athens: Ohio University Press
  • Kornya Zsolt intejú

Lábjegyzetek [szerkesztés]

  1. ↑ Joshi, S. T.. A Dreamer and a Visionary: H.P. Lovecraft in His Time (angol nyelven). Liverpool, Anglia: Liverpool University Press, 203. o (2001). ISBN 0853239460 
  2. ↑ Howard Philps Lovecraft Összes Művei, II. ISBN 963-497-010-9 Szukits Kiadó 2003
m • v • sz
H. P. Lovecraft
Művei
Helyszínek
Szereplők
A Cthulhu mítosz istenei
A Cthulhu mítosz fajai
Hagyatéka és befolyása
Filmek

The Haunted Palace (1963) · The Dunwich Horror (1970)  · Re-Animator (1985) · From Beyond (1986) · The Resurrected (1992) · In the Mouth of Madness (1994) · Necronomicon (1994) · Cthulhu (2000) · Dagon (2001) · Beyond Re-Animator (2003) · The Call of Cthulhu (2005) · H. P. Lovecraft's Dreams in the Witch-House (2005) · Cthulhu (2007)
Más átdolgozások

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Howard_Phillips_Lovecraft&oldid=13454115”