Bulqiza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 24., 15:07-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (5 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8)
A címszóban szereplő nőnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Bulqizë, illetve Bulqiza.
A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.
Bulqiza
Bulqiza blokkházai a krómbányával
Bulqiza blokkházai a krómbányával
Bulqiza címere
Bulqiza címere		 Bulqiza zászlaja
Bulqiza zászlaja
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeDibra
KözségBulqiza
AlközségBulqiza
Irányítószám8401–8402
Körzethívószám219
Népesség
Teljes népesség8177 fő (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság740 m
Időzóna
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 41° 30′, k. h. 20° 13′Koordináták: é. sz. 41° 30′, k. h. 20° 13′
Bulqiza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bulqiza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bulqiza város, egyúttal községközpont és alközség Albánia északkeleti részén, Peshkopia városától légvonalban 27, közúton 46 kilométerre délnyugati irányban, a Zall i Bulqizës völgyében. Dibra megyén(wd) belül Bulqiza község(wd) székhelye, Bulqiza alközség központja. Az alközség további települése Vajkal (Qytet i Ri).[1] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 8177 fő.[2] A környék krómbányáinak köszönhetően a kommunizmus évtizedeiben létrejött, fiatal bányászváros.

Fekvése

A település a Zall i Bulqizës (a. m. ’Bulqizai-kavicsos’) nevű pataknak a Dhoks-(wd) és a Balgjaj-hegység(wd) közé bevágódó völgyében, a Bulqiza-völgy (Lugina e Bulqizës) medenceszerűen kiszélesedő pontján fekszik, 740 méteres tengerszint feletti magasságban. Bulqiza a patak jobb partján terül el, a Dhoks-hegység beerdősült északnyugati lábánál, de az alközség területe a Zall i Bulqizës bal oldali völgyoldalára is kiterjed. A településtől északra fut a Mat(wd) völgyén át Milot(wd), Burrel és Peshkopia között összeköttetést biztosító, SH6-os jelű főút, amelynek azonban egyes szakaszai a Bulqiza-völgyben telente nehezen vagy nem járhatóak.[3][4]

Története

A középkor korai szakaszában, a bizánci időkben a feltételezések szerint a mai Bulqiza helyén egy Valiosz (albán Val) nevű erődített település állt, amely a szláv betörések alkalmával megsemmisült.[5] A fáma szerint ugyanitt, a mai Vajkal helyén zajlott le 1465-ben az albán fejedelem, Kasztrióta György egyik győztes csatája a törökök ellen.[6] Az 1924-es júniusi forradalom elbukásakor, 1924. december 19-én ugyancsak a Bulqiza-völgyben került sor az egyik legnagyobb összecsapásra a Fan Nolit támogató kormánycsapatok és a hatalmát visszaszerző Ahmet Zogu fegyveresei között.[7]

A második világháborút követően, 1948-ban bukkantak rá a Bulqiza közeli kromitlelőhelyekre, majd megnyitották az ország legjövedelmezőbb krómbányáit, egyúttal ércdúsító üzemet is telepítettek a bányaterületek mellett 1950-ben létrejött településre.[8][9] A bányászok elhelyezését eleinte barakkszerű épületekben oldották meg, majd az 1950-es évek folyamán emeletes blokkházakból fokozatosan felépült Bulqiza, az 1970-es években pedig geológiai és bányaművelési technikum is nyílt a településen.[10] Az állampárti időszakban internálótábor is működött Bulqizában.[11] A Zalli i Bulqizës északi oldalán, a régi Vajkal helyén az 1980-as években épült fel az új városrész Qytet i Ri (’Újváros’) néven.[12] Az 1991-es rendszerváltást követően a bányák nagy részét bezárták, és bár az azóta eltelt időszakban részlegesen ismét megindult az érckitermelés, a munkanélküliség még 2010-ben is 25%-os volt.[13]

Nevezetességei

Bulqiza a kommunizmus évtizedeiben született, blokkházakból álló bányászvároskák közé tartozik,[14] azoknak is a legtipikusabb példája, amelyet a 20. században egyszerűen csak „a Bányászvárosként” (albán Qyteza e Minatorëve) emlegettek az országban.[15]

Jegyzetek

  1. ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  2. ↑ Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Dibër 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.  
  3. ↑ Pasha 2006 :67–68.
  4. ↑ Shqipëria e Mesme / Central Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)  
  5. ↑ Bulqiza në rrjedhën e historisë. Bashkia Bulqizë (Hozzáférés: 2018. július 28.) arch
  6. ↑ Pasha 2006 :68.
  7. ↑ Pearson 2004 :234.
  8. ↑ Nagel 1989 :21.; Pasha 2006 :67.; Jacques 2009 :588.; Elsie 2010 :62., 303.
  9. ↑ Bulqiza në rrjedhën e historisë. Bashkia Bulqizë (Hozzáférés: 2018. július 28.) arch
  10. ↑ Bulqiza në rrjedhën e historisë. Bashkia Bulqizë (Hozzáférés: 2018. július 28.) arch
  11. ↑ Jacques 2009 :527.
  12. ↑ Bulqiza në rrjedhën e historisë. Bashkia Bulqizë (Hozzáférés: 2018. július 28.) arch
  13. ↑ Empire Mining Corp.: Site visit to Empire’s Bulqiza chromite project. Ceasars Report (2010) arch
  14. ↑ Geço 1976 :32.
  15. ↑ Bulqiza në rrjedhën e historisë. Bashkia Bulqizë (Hozzáférés: 2018. július 28.) arch

Források

  • ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • ↑ Geço 1976: Pandi Geço: L’accroissement de la population urbaine dans la République Populaire d’Albanie et sa nouvelle répartition géographique. Ethnographie albanaise, (1976) 19–39. o.
  • ↑ Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
  • ↑ Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • ↑ Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006.  
  • ↑ Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bulqiza&oldid=23621316”