Borodnó
Borodnó (Brodno) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Zsolnai |
Rang | Zsolna városrésze |
Első írásos említés | 1244 |
Polgármester | Ivan Harman |
Irányítószám | 010 01 |
Körzethívószám | 041 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 15′ 15″, k. h. 18° 45′ 30″49.254167°N 18.758333°EKoordináták: é. sz. 49° 15′ 15″, k. h. 18° 45′ 30″49.254167°N 18.758333°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Borodnó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Borodnó (szlovákul: Brodno) Zsolna városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése
Zsolna központjától 3 km-re északkeletre a Vág bal partján fekszik.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai kőkorszakban is éltek emberek. A mai település első írásos említése 1244-ben „Budno” alakban történt, de önálló faluként csak 1438-ban tűnik fel a korabeli forrásokban. A budatíni váruradalom része volt. 1784-ben 327 lakosa volt. A 19. században a Csáky és Erdődy családok birtoka.
Vályi András szerint „BRODNO. Tót falu Trentsén Vármegyében, birtokosai Brogyányi Urak, lakosai katolikusok, fekszik Oszlán, Bán, és Privigye Mező Városoknak szomszédságjokban, határja termékeny, vagyonnyai külömbfélék, szőleje ugyan nintsen, de e’ fogyatkozást, jó helyen való fekvése, ’s alkalmatos piatzai megelőzik, első Osztálybéli.”[1]
Fényes Elek szerint „Brodnó, tót falu, Trencsén vármegyében, 463 katholikus lakos. Kath. paroch. templom. F. u. gróf Csáky István örökösei, és gr. Erdődy György.”[2]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 577, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
1980-ban csatolták Zsolnához, ekkor 1341 lakosa volt.
Nevezetességei
A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.