Białka Tatrzańska
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Białka Tatrzańska | |
 | |
| Białka Tatrzańska, fatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Lengyelország |
| Vajdaság | Kis-lengyelországi |
| Irányítószám | 34-405 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2318 fő (2021. márc. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 692 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 23′ 41″, k. h. 20° 06′ 18″Koordináták: é. sz. 49° 23′ 41″, k. h. 20° 06′ 18″ | |
| Białka Tatrzańska weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Białka Tatrzańska témájú médiaállományokat. | |
Białka Tatrzańska település Dél-Lengyelországban, Kis-Lengyelország vajdaságban, Podhale régióban. Kis hegyi üdülőfalu, ahová főként síelni és fürdőzni járnak a turisták. A 2012-ben 2207 állandó lakosa volt.
Fekvése
Białka Tatrzańska 8 kilométer hosszan nyúlik el, déli végénél a Bélai-havasok völgye található. A napsütéses órák száma magas, éghajlata hegyvidéki. 1975-1998 között a mára megszűnt Újszandeci Vajdasághoz tartozott. Három része van a településnek: Kaniówka, Grapa, Pod Grapą. Zakopanétól 15 kilométerre északkeletre, Bukowina Tatrzańskától 6 kilométerre északra, Krakkótól 75 kilométerre délre fekszik.
Története
1616-1618 környékén alapították, IV. Ulászló uralkodása alatt, a Morskie Oko és Wołoszyn közelében, a Magas-Tátra erdőségeiben. Eredeti neve Nowa Białka volt, innen ered a Nowobielski családnév is. A falu lakói kezdetben a földművelés mellett pásztorkodással is foglalkoztak, kiváló bőrművesekké képezve magukat. Emellett a szénégetés is népszerű foglalkozás volt. A 18-19-dik század folyamán elsősorban a környékbeli Podhale és Szepes szükségleteinek kielégítésére magas színvonalú szőrméket is készítettek. Lakói a gurálok.
Kultúra
Kisgyerek korától fogva a városban élt a híres költőnő Hanka Nowobielska (szül. Janina Fiutowska). A helyi Mali Białcanie csoport hagyományőrző és folklór műsorokkal lép fel Lengyelország szerte.
Turizmus
Fekvéséből adódóan Białka az egyik legszebb és legnépszerűbb téli üdülőközpont, kiváló infrastruktúrával, melyet több síközpont és temérdek szálloda tesz teljessé. A Białka patak az extrém-sportok szerelmeseinek kínál lehetőségeket. 2011-ben termálfürdő nyílt a településen. A téli időszakban időnként a településen jelenlévő turisták száma háromszorosan meghaladja a helyi lakosok számát.
Látnivalók
- Szt. Simon és Szt. Júdás Taddeus fatemplom (épült: 1700 körül)
Magyar vonatkozás
Esterházy-gróf az 1711-es pestisjárványban kiürült Derenk településre 1717-ben Białka Tatrzańskából és Bukowina Tatrzańskából telepített le gurál lengyeleket. A derenki lengyel lakosság a trianoni békediktátum után népszavazáson elutasította a Csehszlovákiához történő csatolást, így a település Magyarország része maradt. Noha a települést mára lerombolták, és a falu lengyel lakossága szétszóródott (főként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében), a mai napig őrzik identitásukat, sokuk beszéli a helyi lengyel dialektust, és évente egyszer, az egykori búcsú napján, visszatérnek Derenkre megemlékezni.