Bernard Anthony Harris

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bernard Anthony Harris

Bernard Anthony Harris dr. (Temple, Texas, 1956. június 26. –) amerikai űrhajós.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1978-ban az University of Houston keretében biológiából diplomázott. 1982-ben a Texas Tech University keretében orvosi diplomát szerzett. 1988-ban orvosbiológiai tudományokból az University of Texas Medical Branch keretében megvédte doktori diplomáját. Privát pilóta jogosítvánnyal rendelkezik. A NASA Johnson Space Center (JSC) klinikáján tudósként sebészettel és az űrrepülés klinikai vizsgálataival foglalkozott.

1990. január 17-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Egy éves űrhajósképzésének programja: tudományos és műszaki ismeretek, az űrrepülőgép rendszerismerete, fiziológiai képzés. Repülőgép vezetés, vízi- és túlélési gyakorlatok. Kutatási, kísérleti feladatok gyakorlás. Az elsajátított ismeretek eredményes vizsgája után kapható repülési engedély. Kiképzett űrhajósként tagja volt több támogató SpaceHab (tanácsadó, problémamegoldó) csapatnak. Kettő űrszolgálata alatt összesen 18 napot, 6 órát és 8 percet (438 óra) töltött a világűrben. Az első afroamerikai aki űrsétát hajtott végre, és a második, aki több Space Shuttle küldetést teljesített. 1996. április 15-én köszönt el az űrhajósoktól. 1996-tól a SpaceHab kutatásprogramját irányította. 1998-ban megalapította a Harris Alapítványt. 1999-ben a Master of Business Administration (MBA) keretében vezetői diplomát szerzett.

Űrrepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • STS–55, a Columbia űrrepülőgép 14. repülésének küldetés specialista. Spacelab küldetését a DFVLR német űrügynökség szponzorálta. Az amerikai/német legénység két váltásban napi 24 órán keresztül dolgozott a tervezett 88 kísérlet elvégzésén az alábbi tudományágakban: folyadékok fizikája, anyagtudományok, élet– és biológiatudomány, földmegfigyelés, légkörfizika és csillagászat. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot hajtottak végre. Negyedik űrszolgálata alatt összesen 9 napot, 23 órát és 40 percet (240 óra) töltött a világűrben. 6 701 603 kilométert (4 164 183 mérföldet) repült, 160 kerülte meg a Földet.
  • STS–63, a Discovery űrrepülőgép 20. repülésének küldetés specialista. Az első amerikai repülés a Mir űrállomásra, telepítették az illeszkedő amerikai dokkoló modult. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 8 napot, 6 órát és 28 percet (198 óra) töltött a világűrben. 4 816 454 kilométert (2 992 806 mérföldet) repült, 129 kerülte meg a Földet.

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Viselheti az űrhajós szárnyat.
  • Több polgári kitüntetésben, valamint űrhajós szolgálati elismerésben részesült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]