Bendefy László
| Bendefy László | |
 |
|
| Születéskori neve | Benda László |
| Született | Vasvár 1904. augusztus 17. |
| Elhunyt | Budapest 1977. augusztus 13. (72 évesen) |
| Foglalkozása | mérnök, geológus, történész |
Bendefy László (Vasvár, 1904. augusztus 17. – Budapest, 1977. augusztus 13.) magyar földmérő mérnök (geodéta), geológus, történész. 1934-ig születési nevén, Benda Lászlóként publikált, 1934-es munkái Bendefy-Benda László néven jelentek meg, majd véglegesen Bendefy lett.
Élete [szerkesztés]
A Vas megyei Vasváron született, három fiatalabb testvére volt.
Cholnoky Jenő hatására 1928-ban a budapesti Műegyetemen mérnöki diplomát szerzett, de érdeklődési körében már ekkor benne volt a geológia, amelynek tárgyait párhuzamosan hallgatta a mérnöki kar tárgyaival. Így már 1929-ben a budapesti Tudományegyetemen geológus diplomát is szerzett. 1924–1929 között – egyetemi tanulmányai mellett – a Vas megyei múzeum ásvány- kőzet- és őslénytárának anyagát rendezte és folytatta a korábban megszakadt baltavári (Bérbaltavár) őslénytani ásatást. 1928-tól a Pest megyei Dunavölgyi Lecsapoló és Öntöző Társulatnál dolgozott, mint mérnök. Egyetemi tanulmányait „summa cum laude” minősítéssel végezte el. 1931-ben a Háromszögelő Hivatalhoz került, és mérnöki képzettségét geodétaként hasznosította.
1934-ben felvette a Bendefy nevet. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tudományos főmunkatársa lett. 1958-ban megkapta a műszaki tudományok kandidátusa fokozatot. A Magyarhoni Földtani Társulat szakosztályi alelnöke, majd a Geodéziai Bibliográfia főszerkesztője volt. 1924-től jelentek meg írásai a földtan, technikatörténet, hazai folyószabályozások témakörökben. Római tanulmányútja során a Vatikán levéltárában kutatott, és a keleten maradt magyarokra vonatkozó adatokat talált. Eredményeit több könyvben - Kummagyaria és A magyarok kaukázusi őshazája. Gyeretyán országa - tette közzé.
Az ő kezdeményezésére állították fel a Halászbástya műveinek együtteséhez tartozó, Antal Károly szobrászművész Julianus és Gerhardus barát szobrát, melyhez Bendefy felajánlotta az 1936-ban megjelent, Az ismeretlen Julianus című könyvének honoráriumát.
1977-ben hunyt el, az óbudai temető 32/1-V-103 sírjában nyugszik.
Művei [szerkesztés]
- A teremtés országútján. Életképek a föld és az élet történetéből (Dunántúli Nyomdavállalat, Szombathely, 1926)
- A baltavári ásatások 70 éves története (Szombathely, 1927)
- The history of the paleontological excavations at Baltavár in the course of seventy years 1856–1926. (Szombathely, 1927)
- A Vashegy csoport geologiája (Acta Sabariensa 1., Szombathely, 1929)
- A magyar Alföld őstörténete. 1–2. köt. (Kaposvár, 1929)
- Iskolai talaj-, kőzet- és ásványgyűjtemények. /Illusztrálta a szerző./ (A Dunántúli Tanítók Lapja Könyvtára 9., Szombathely, 1931)
- A magyar Alföld öntözése. Tanulmány az alföldi öntözés lehetőségéről (Szeged, 1931)
- A nyugatmagyarországi őskori bányászat és kohászat (Szombathely, 1932)
- Belsőkontinentális kéregmozgások Csonkamagyarország területén (Geographia Pannonica 3., Pécs, 1932)
- Iskolai őstörténeti gyűjtemények /Illusztrálta a szerző./ (Dunántúli Tanítók Lapja Könyvtára 11., Szombathely, 1932)
- Magyarország történeti geologiája. /Illusztrálta a szerző./ (A Dunántúli Tanítók Lapja Könyvtára 12., Szombathely, 1932)
- Ősidők, ősemberek. Képek a magyarföldi ősemberek életéből. 1. Régibb kőkor. – Bronzkor. – Vaskor. /Illusztrálta Ábrán Zoltán/ (Budapest, Budapest, Magyar Etiópiai Expedíció Országos Bizottsága, 1934)
- A magyar föld (hazánk talaj- és kőzetviszonyai) I–II. kötet, I: A magyar föld története, II. A magyar föld szerkezete (Budapest, Magyar Etiópiai Expedíció Országos Bizottsága, 1934)
- Afrika meghódítása /Illusztrálta Zolnay Loránd./ (Budapest, 1934)
- A magyar föld szerkezete. Belsőkontinentális kéregmozgások a Kárpátmedencében. 2. bőv. kiad. 1. A magyar föld és története. 2. A magyar föld szerkezete (Budapest, 1934)
- Az ismeretlen Juliánusz. A legelső magyar ázsiakutató életrajza és kritikai méltatása (Budapest, 1936)
- Fontes authentici itinera (1235–1238) fr[atris] Iuliani [Julianus] illustrantes (Études sur l'Europe Centre-Orientale, Ostmitteleuropäische Bibliothek 7, Budapest, 1937)
- Itil és Duba. Új szempontok őstörténetünk keleti kútfőinek magyarázatához (Budapest, 1938)
- Magyer, Jeretány keleti fejedelem székvárosa (Néprokonsági dolgozatok 6., Budapest, 1940)
- Kummagyaria. A kaukázusi magyarság története (Cserépfalvi Kiadó, Budapest, 1941)
- Szallam tolmács küldetése Nagy Sándor falához (A Magyar Őstörténet kútfői 1., Budapest, 1941)
- A magyarok kaukázusi őshazája. Gyeretyán országa (Cserépfalvi Kiadó, Budapest, 1942)
- Magna Hungaria és a Liber Censuum (Budapest, 1943)
- A magyarság és Középkelet /Tanulmányok./ (Budapest, 1945)
- Utasítás az országos II. rendű szintezés végrehajtásához (Budapest, 1951)
- Fejezetek a térképészeti földtan tárgyköréből (Budapest, 1953)
- Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920. /Kandidátusi értekezés szövegének nyomtatott változata./ (Budapest, 1958)
- A Bakony-hegység geokinetikai viszonyainak földkéreg-szerkezeti vonatkozásai (A Bakony természettudományi kutatásainak eredményei 4., Veszprém, 1967)
- A Balaton évszázados partvonalváltozásai /Társszerző: V. Nagy Imre./ (Budapest, 1969)
- A Balaton évszázados vízszintváltozásainak meghatározása különös tekintettel a hazai geodézia-történeti és kartográfiai vonatkozású forrásokra. Akadémiai doktori értekezés /Kézirat./ (Budapest, 1970)
- A magyar geodézia reformkora. 1890–1920. 1. köt. A magyar földmérés 1890–1920. /Bev. Halász Péter/ (Budapest, 1970)
- Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1–2. köt. (Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1976)
