Banán-zsomboly

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szenti Tamás (vitalap | szerkesztései) 2021. március 29., 08:20-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Kutatástörténet)
Banán-zsomboly
A Banán-zsomboly bejárata
A Banán-zsomboly bejárata
Hossz108 m
Mélység45,3 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés45,3 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 520 m
Ország Magyarország
TelepülésBódvaszilas
Földrajzi tájAggteleki-karszt
Típuszsomboly
Barlangkataszteri szám5452-44
Elhelyezkedése
Banán-zsomboly (Magyarország)
Banán-zsomboly
Banán-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 60″, k. h. 20° 43′ 22″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 60″, k. h. 20° 43′ 22″
A Wikimédia Commons tartalmaz Banán-zsomboly témájú médiaállományokat.

A Banán-zsomboly megkülönböztetetten védett barlang, amely az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt, 1995 óta a Világörökség része. Az ötödik legmélyebb zsombolya volt az Alsó-hegy magyarországi részének. A 45 méter mély bejárati aknája a harmadik legmélyebb, egybefüggő barlangakna volt az Alsó-hegy magyarországi részén. Bódvaszilas hat megkülönböztetetten védett barlangja közül az egyik.

Leírás

Az Alsó-hegy fennsíkján, Bódvaszilas központjától északra, a Vecsem-bükk csúcsától 470 méterre, 117°-ra, a Vecsembükki-zsombolytól nyugatra, 250 méterre, egy fokozottan védett területen, egy nagy töbör északi oldalában, közel a töbör aljához nyílik. A töbör közvetlenül a Vecsembükki-zsomboly töbre mellett helyezkedik el és a töbörben van a Darázs-lyuka bejárata, valamint a töbörperemen a Karácsony-zsomboly bejárata. Néhány turistatérkép jelöli a helyét a nevének a feltüntetésével. A Vecsembükki-zsombolytól haladva a sárga sáv jelzésű turistaúton, az úttól balra található. A függőleges tengelyirányú bejárata egy robbantott, szűk, nehezen észrevehető hasadék.

A vízszintes kiterjedése 7,5 méter. A barlangra a függőleges járatok jellemzők. Egy 45 méter mély bejárati aknából, egy 25 méter mély, párhuzamos oldalkürtőből, amely két helyen csatlakozik a bejárati aknához és egy 30 méter magas vakkürtőből áll a zsomboly. Oldási csatornák és cseppkövek figyelhetők meg benne. A legmélyebb pontja pontosan a bejárat alatt található. Az alján, ahol régen egy időszakos, kis tó volt, néha nagy pele is előfordul. A vakkürtőben egy rögzített kötél van elhelyezve. A megtekintéséhez engedély és kötéltechnikai eszközök alkalmazása szükséges. A bejárásához 50 méter kötelet, egy csavartnittfület, két karabinert és egy kötélgyűrűt ajánlott használni.

Az ötödik legmélyebb zsombolya volt az Alsó-hegy magyarországi részének, az Almási-zsomboly, a Vecsembükki-zsomboly, a Szabó-pallagi-zsomboly és a Rejtek-zsomboly után. A 45 méter mély bejárati aknája a harmadik legmélyebb, egybefüggő barlangakna volt az Alsó-hegy magyarországi részén, a Vecsembükki-zsomboly és a Szabó-pallagi-zsomboly legmélyebb, egybefüggő aknája után.

Előfordul irodalmában 34 (Kósa 1992), Banánlyuk-zsomboly (Kósa 1964), Komjáti VII. sz. zsomboly (Bertalan 1976), V/6 (Kósa 1964), V/11 (Kósa 1992) és V-21 (Kósa 1992) neveken és jelzésekkel is. A Banán-zsomboly nevet azért kapta, mert bejárati hasadéka a bejárat kitágítása előtt banán alakú volt.

Kutatástörténet

1961-ben robbantással tágították ki banán alakban görbült, járhatatlanul szűk bejárati hasadékát a Vörös Meteor Barlangkutató Szakosztály tagjai, akiknek egy erdész mutatta meg a hasadékot. A feltáráskor idő hiányában nem tudták bejárni. 1962 augusztusában a szakosztály és a Petőfi Barlangkutató Csoport bejárták és egy részét felmérték. A szakosztály jelentése alapján körülbelül 45 méter volt mélysége. Ezzel a mélységgel az alsó-hegyi zsombolyok között a kilencedik legmélyebb zsomboly volt. A Petőfi Barlangkutató Csoport jelentése alapján, a felmérés szerint 39 méter mély volt.

Az 1963. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban megjelent Vörös Meteor Barlangkutató Szakosztály 1962. évről szóló jelentésben az olvasható, hogy 39 méter mély. 1963-ban a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport tagjai a Vecsem-bükki kilátóhoz viszonyítva pontosan bemérték bejáratának helyét. A bemérés szerint a kilátótól 760 méterre, 311° 00' irányban volt bejárata. Kósa Attila 1964-es A zsombolyképződés kérdéseiről című tanulmányában meg van említve és térképen van helye megjelölve.

1967. április 3-án Haász Éva, Kósa Attila, Simsa Péter, Székely Kinga és Varga Mária felmérték a barlangot és a felmérés alapján Kósa Attila szerkesztett három hosszmetszeti barlangtérképet két keresztmetszettel és alaprajzi barlangtérképet, amelyeket Haász Éva rajzolt. Az 1968. évi Karszt és Barlangban publikálva lett a barlang feltárása és leírása az 1967-ben rajzolt barlangtérképekkel és három fényképpel együtt. 1972-ben Walkovszky Attila vizsgálta a légáramlás napi menetét a zsombolyban. Az 1975-ben kiadott és Jakucs László által szerkesztett útikalauzban megjelentek az 1967-ben készült térképek.

Bertalan Károly 1976-ban befejezett kéziratában a 72. számú cédulán többek között az olvasható, hogy 6 méter hosszú, 45,3 méter mély, valamint robbantással tágították ki a bejáratot, amely a tágítás előtt banán alakú volt. A kézirat barlangra vonatkozó része két publikáció és egy kézirat alapján íródott. Az 1977. január 30-án készült és 1975. novemberi bejáráson alapuló szpeleográfiai terepjelentés szerint függőleges kiterjedése 44,5 méter. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent és Bajomi Dániel által írt tanulmányban van egy térkép, amelyen a biológiailag kutatott magyarországi barlangok földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A térképen látható a biológiailag feldolgozás alatt álló Banán-zsomboly földrajzi elhelyezkedése. A folyóirat 1977. évi különszámába bekerült a tanulmány angol nyelvű változata. Ebben a tanulmányban is közölve lett a térkép, amelyen Banán Shaft a barlang neve.

Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent és az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál frissebb összeállítás alapján Magyarország 46. legmélyebb barlangja az Aggteleki-karszton elhelyezkedő és 1977-ben 54 m mély, 1976-ban ismeretlen mély, 1975-ben ismeretlen mély Banán-zsomboly. Lukács László 1978-as írott közlése alapján lett megállapítva, hogy a barlang 54 m mély. Az MKBT Meghívó 1978. júniusi számában publikálva lett, hogy az 1978. májusi MKBT Meghívóban napvilágot látott Magyarország legmélyebb és leghosszabb barlangjai című felsorolásból kimaradt, Aggteleki-karszton lévő Banán-zsomboly mélysége Lukács László szerint 54 m.

Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Banán-zsomboly néven Komjáti VII. sz. zsomboly és V/6 névváltozatokkal, valamint térképen van helye feltüntetve. Ott van a biológiai szempontból feldolgozás alatt álló magyarországi barlangok között. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 54. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja az 5450 barlangkataszteri egységben lévő, 54 m függőleges kiterjedésű Banán-zsomboly és az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a barlang 54 m mély. 1991. március 30-án a MÁFI Barlangkutató Csoport a zsomboly alján alvó nagy pelét talált és azt a felszínre vitte.

1991-ben a BEAC Barlangkutató Csoport egy 30 méter magas vakkürtőt tárt fel és felmérte a barlangot, valamint a felmérés alapján két hosszmetszet térképet két keresztmetszettel és alaprajz térképet szerkesztett. Az 1992. évi Karszt és Barlangban publikált és az Alsó-hegy magyarországi részének töbreit, zsombolyait és beszakadásait bemutató ábrán látható elhelyezkedése. Az 1992-ben kiadott Alsó-hegyi zsombolyatlasz című könyvben az Alsó-hegy fennsíkjának magyarországi oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve helye és a kiadványban megjelentek az 1967-ben és az 1991-ben készült barlangtérképek, valamint több adattal együtt fel van tüntetve hét irodalmi hivatkozás, amelyek a barlangra vonatkoznak.

A Troglonauta Barlangkutató Csoport 1993. évi jelentésébe bekerült egy színes fénykép, amelyen a zsomboly alja látható. Az MKBT Műsorfüzet 1994. évi május–júniusi füzetéből megtudható, hogy az árusításra került alsó-hegyi térképlapon a Banán-zsomboly neve Bahán. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Nyerges Attila 1997-es szakdolgozatában van egy mélység szerinti lista az Alsó-hegy magyarországi részének barlangjairól, amelyen a 45 méter mély Banán-zsomboly a 13. legmélyebb. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt. 2002-ben megjelent egy hír, amely szerint a zsombolyban régi nitt található.

A 2005-ben napvilágot látott Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban meg van említve, hogy Taródi Péter nevéhez fűződik a Banán-zsomboly első bejárása. 2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, 5452/44 nyilvántartási számú Banán-zsomboly. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 45,3 méter mély és 108 méter hosszú barlangként szerepel és a füzetben megjelent egy ismeretlen készítési idejű, ismeretlen készítőjű barlangtérkép, amelyen a barlang alaprajza és függőleges hosszmetszete van ábrázolva négy keresztmetszettel és beszerelési vázlattal. A verseny egyik lehetséges érintőpontja volt.

2012. február 25-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 5452-44 kataszteri számú Banán-zsomboly. Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva röviden, fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal és megjelent az 1991-es hosszmetszet térkép négy keresztmetszettel, valamint az 1991-es alaprajz térkép. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. A könyvben az olvasható, hogy 108 méter hosszú, 45,3 méter mély és 513 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. Publikálva lett egy fénykép a könyvben, amelyen a bejárat látható.

Irodalom

További irodalom

  • Dénes György: [Alsóhegyi] zsombolyok, víznyelőbarlangok, egyéb barlangok. Kéziratos jegyzék. Budapest, 1975. 2 old.
  • Havliček, David – Vojiř, V.: Speleologický Prúzkum Dolného Vrchu. Slovensky Kras, 1984. 22. köt. 213–244. old.
  • Kósa Attila: Közvetlen felszínalatti karsztos képződmények morfológiai és műszaki vonatkozású vizsgálata. Kézirat, 1969. Doktori disszertáció, Budapesti Műszaki Egyetem.
  • Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.
  • Kraus Sándor: Barlangföldtan. 1984.
  • Vojiř, V.: Dolný Vrch, I. etapová zpráva o speleologickém prúzkumu. 1973. Speleologicky Klub Praha.

További információk


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Banán-zsomboly&oldid=23724156”