Balogsemjén nemzetség
(Balog-Semjén, Bolok-Symian, Bolok Simián, Semyen)
A száznyolc ősi nemzetség egyikének számító Balog-Semjén nemzetség tagjainak birtokai a mai Kállósemjén (Kálló-Semjén) körül és a Szamos alsó folyásánál voltak találhatók.
E nemzetségből származik a Semjéni, ill. Kállay, Biry és Domahidy család.
Az első, oklevélben említett, a honfoglaló Balog-Semjéntől leszármazó, Ubul (1202)
Három fia született:
Egyed (Comes de Zabolch), Mihály (Comes de Kállay) és Gergely (Comes de Biry)
Kállay család
A Kállay család (Nagykállói) egyike legrégibb nemesi családainknak, amelyik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a család nevét és előnevét adó Nagykálló (Nagy-Kálló) mezővárost minden oklevél szerint és valószínűleg azon is túl az államalapítás vagy a honfoglalás óta birtokolja. 13. századi oklevelek tanúsítják, hogy a Balogsemjén nemzetségből ered.
- Balogsenjén nembeli Ubul II. András király korában
- Kállay János lásd: mohácsi csata
- Kállay Miklós miniszterelnök.
- Kállay Béni Osztrák–Magyar Monarchia közös pénzügyminisztere
- Kállay Tibor pénzügyminiszter
- Dusan Kállay Andersen díjas (1988) könyvillusztrátor
Domahidy család
A Domahidy ág ősi fészke Domahida helység, mely az 1730-as évek végén a Kraszna (folyó) jobb partján állott, hol egykor megyei gyűléseket is tartottak. 1738-ban azonban birtokosa, Domahidy István a folyó bal partjára, az Ecsedi-láp szélére telepítette át, Nagykároly és Szatmár közé.
Az 1800-as években még teljes egészében Szatmár megyében élő család többi birtoka nagyrészt a Szamos folyó két oldalán Angyaloson (Szamosangyalos), Sályiban (Szamossályi, valamint Pátyodon, Kisnaményban, Orosziban (Vámosoroszi), és az Érmelléken, Endréden volt.
Források
- Szirmay Antal: Szatmár vármegye
- Karácsonyi János: Magyar nemzetségek
- Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868.