Bərdə mauzóleum
| Bərdə mauzóleum | |
| Barda Mausoleum | |
 | |
| Bərdə mauzóleum déli oldala | |
| Ország | Azerbajdzsán |
| Település | Bərdə |
| Hely | Bərdə járás,  Azerbajdzsán |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1322 |
| Rekonstrukciók évei | 1960-as évek, 2012-2018, |
| Típus | mauzóleum |
| Tervező | Ahmad Nahcsivani |
| Építész(ek) | Ahmad Nakhchivani |
| Alapadatok | |
| Magassága | 14 m |
| Elhelyezkedése | |
 Bərdə mauzóleum
Pozíció Azerbajdzsán térképén
| |
 é. sz. 40° 22′ 59″, k. h. 47° 07′ 40″Koordináták: é. sz. 40° 22′ 59″, k. h. 47° 07′ 40″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bərdə mauzóleum témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bərdə mauzóleum (azeriül: Bərdə türbəsi, "Allah-Allah" türbəsi) vagy türbe, egy 14. századi síremlék, Bərdəi járás központjában, Azerbajdzsánban. A toronymauzóleumon fennmaradt feliratok alapján tervezője és építésze Amali Ahmad bin Ayyub al-Hafiz Albannayi an-Nakhchivani, azaz Hafiz Ayyub fia, Ahmed építész Nahicsevánból. Feltételezések szerint az Ilhanída-dinasztia egyik tagjának tiszteletére építették.[1]
Az épület leírása[szerkesztés]
A Bərdə mauzóleum 10 méter átmérőjű, 14 méter magas henger alakú sírtorony. Külső felületét Allah neve borítja – a vízszintesen rakott vörös téglák és a függőlegesen elhelyezett kékeszöld mázas téglák szőtteshez hasonlító láncmintázatában, 45 fokos szögben elforgatva, több mint 200 alkalommal megismétlődik a szó. A torony felső részét széles, négy övből álló mázas kerámia fríz díszíti, majd a gazdagon tagolt és díszített sztalaktit (cseppkő vagy mukarnasz) párkányzatot kúp alakú kupola fedi. A fríz központi sávján a Korán második, Al-Baqarah szúra egyik verse látható. Az egy méter széles sávban körbefutó tejfehér betűk türkiz növényi motívumokkal keverednek.
A mauzóleumnak a meridián mentén – az északi és déli oldalon – két, szépen díszített bejárata van. Különösen az északi portál ragadja meg a látogatót impozáns méretével, különleges fény-árnyék hatásaival. Az iszlám építészetre jellemző mukarnasz díszítéssel gazdagított boltíves kapumélyedést geometrikus és virágmintázatú kerámiamozaik színesíti. A mauzóleum déli bejáratának felirata őrizte az építkezés dátumát:„Savvál (a Hold alapú iszlám naptár tizedik hónapja) második és huszonhét és hétszáz év”, azaz 1322 vagy 722 AH. A tervező neve az északi bejárat felett volt olvasható: Ahmed bin al-Hafiz Ayyub Nahcsivani.[2][3][4]
-
A Bərdə mauzóleum rekonstrukció után -
A díszes fríz -
Az északi portál díszei -
Azeri bélyeg
A mauzóleum belső tere két részből áll – egy földalatti sírkamrából és egy dekagonális, azaz szabályos tízszög alaprajzú belső cellából.[5] A torony, akár egy finoman szövött sátor emelkedik a padlószint alatt található sír fölé, követve a muszlim sírépítészet egyik alaptípusát. A zárt terű, félgömb kupolával fedett alsó kamra fölé emelt poligonális alaprajzú felső tér, azt a sátrat szimbolizálja, ahol a látogatók tiszteletüket tehetik az elhunytra emlékezve. A torony pedig egy „mennyországba vezető létraként” – a mennyország szimbolikus megjelenítéseként – értelmezhető.[6] Hasonló tornyokat találunk mind a szeldzsuk, majd oszmán területeken, mind pedig a belső-ázsiai timurida (15. század eleji) mauzóleumépítészetben.[7]
A tölcséres kupolával fedett Bərdə mauzóleum belső falai dísztelenek. Az egyszerű vakolt falat tíz, dupla osztású, lándzsás ívvel záruló sekély fülke tagolja, ami hengeres gyűrűben zárul, fölötte három sor sztalaktitboltozat[8] szűkíti a mennyezetet. A padló közepén egy kör alakú nyílás ad betekintést a sírkamrába, és a középen álló márványkoporsóra.
A föld alatti boltozatos sírkamra három fő építészeti szerkezetből áll: az egyenlő szárú kereszt formájú kövezett talapzatból, a boltozatos kamrából és a négy pilléren álló félköríves kupolából, amit számos iráni legenda paradicsomi szimbólumként említ.[9] A korábban beomlott kupolát újjáépítették, a sír belső falain türkiz, kék, és fehér kerámiadíszítések láthatóak. A sírnak egy bejárata van észak felől.
Rekonstrukció[szerkesztés]
A mauzóleum első helyreállítási munkálatai az 1960-as években folytak, ám gondatlanságból változtattak a mauzóleum eredeti megjelenésén - az arab nyelvű feliratokat törölték, az eredeti téglakupolát pedig betonnal helyettesítették, ami repedéseket okozott az épületen. Az ismételt rekonstrukció 2012. és 2018. között folyt. A betontetőt teljesen lebontották és az eredeti állapot szerint téglával burkolták. Körülbelül 427 m²-es felületen restaurálták és pótolták a díszes kerámiaelemeket. A sír falainak feliratait a 14. századi kufi ábécé betűivel rekonstruálták, valamint a fal repedéseit a téglák és csempék közötti habarcs-illesztések megtisztítása után speciális iszapkeverékkel töltötték fel. Ezzel a falon található repedések teljesen helyreálltak. A lépcsőket és a sírkamra bejáratát üvegburkolattal borították. A helyreállítási munkákat az azerbajdzsáni Kulturális Örökségvédelmi, Fejlesztési és Rehabilitációs Szolgálat végezte. A Bərdə mauzóleum megnyitójára 2018. március 25-én került sor.[10][11]
Története[szerkesztés]
Bərdə fontos város volt a 10. században, majd később az Ilhanida uralkodók kedvelt üdülőhelyévé vált.
Eredetileg két torony alakú síremlék épült itt a 14. században, de csak egy maradt fenn, amelyet a helyiek Ahmad Zocheybana mauzóleumának is neveznek. Az épület két portálja fölött arab feliratok jelezték, hogy a sírt 1323-ban (722 AH) emelték, építője pedig Ahmad bin Ayyub al-Hafiz, Nahicsevánból.
Különleges stílusának köszönhetően a mauzóleum a Dél-Kaukázus orosz inváziója után felkeltette a kutatók figyelmét, így a híres orientalista B. A. Dorn 1861-ben, kaukázusi utazása során tanulmányozta. Feljegyezte, hogy a főhomlokzaton kufikus feliratok láthatóak, valamint a mauzóleum bejáratánál normál kézírású arab feliratok. Rajzot is készített az emlékműről és díszítőelemeiről, kifejezetten az utókornak ajánlva azzal a megjegyzéssel, hogy „a tudatlan lakosok széthordják az épület tégláit”.[12] A mauzóleum feliratai rendkívül értékesek, mert megerősítik, hogy a 14. században Nahicseván építészeit más városokba is meghívták a fontos épületek tervezéséhez és építéséhez.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Prezident Bərdə türbəsi və Torpaqqala kompleksində
- ↑ AḤMAD B. AYYŪB
- ↑ Barda mausoleum
- ↑ Grove Encyclopedia of Islamic Art & Architecture: Three-Volume Set. Jonathan Bloom, Sheila S. Blair, Sheila. Page 267.
- ↑ К.М. Мамед-заде. Строительное Искусство Азербайджана( с древнейших времен до XIX в.). Baku: Элм (1983)
- ↑ DANESHVARI, A .. Medieval Tomb Towers of Iran. Lexington Baku: Mazda Publishers, 15. o. (1986)
- ↑ Kovács Máté Gergő: Magyarországi és oszmán-török építészeti kapcsolatok - memoriális építészet a hódoltság területén, PhD értekezés, 2019. [2020. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ A mukarnasz, vagy sztalaktitboltozat az egyik legjellemzőbb megnyilvánulása az iszlám építőművészet geometrikus felületképző-díszítőművészete és a térbeli-szerkezeti megoldás harmonikus kapcsolatának. A sokszög alaprajzú tér kupolával fedése esetén, a falazat és térlefedő szerkezet közti mező kialakításának egyik lehetséges megoldása ez a formai átmeneti módszer. Alapvetően gömbfelületek és síkfelületek, valamint különféle kötőelemek alkotta háromdimenziós felület, mely mind vízszintesen (sok esetben egy, vagy több középpont köré centrálisan), mind függőlegesen (lépcsőzetesen) sorolódik. Mukarnasz előfordulhat belső térben – konvex formákkal, illetve külső térben – konkáv formákkal. Legaprólékosabb és legszínesebb példái a timurida Belső-Ázsia (Szamarkand, Buhara, Khiva, Shahrisabz), illetve az anatóliai félsziget Szeldzsuk-építészete.
- ↑ DANESHVARI, A .. Medieval Tomb Towers of Iran. Lexington Baku: Mazda Publishers, 23. o. (1986)
- ↑ Ilham Aliyev reviewed ongoing repair work at Barda Mausoleum.
- ↑ President Ilham Aliyev viewed newly-reconstructed Barda Mausoleum, Torpaggala Complex.
- ↑ B. A. Dorn: Jelentés a Kaukázusba és a Kaszpi-tenger déli partjára irányuló tudományos utazásról. - 1861. , 1. fejezet 24.
Források[szerkesztés]
- Kovács Máté Gergő: Magyarországi és oszmán-török építészeti kapcsolatok – memoriális építészet a hódoltság területén, PhD értekezés, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Csonka Pál Doktori Iskola, Építészettörténeti és Műemléki Tanszék, 2019
- Aslanapa, Oktay. 1979. Kirim ve Azerbaycan'da Türk Eserleri. Isztambul: Baha Matbaasi, 93-97.
- Wilder, Donald N. 1969. Az iszlám iráni építészet: az Il-Khanid-korszak. New York: Greenwood Press, 159.
- Bosworth, CE 1983. "Barda'a". Az iszlám enciklopédia. Leiden: EJ Brill, I, 779-780.
- B. A. Dorn. Jelentés a Kaukázusba és a Kaszpi-tenger déli partjára irányuló tudományos utazásról. - 1861.