Nahicseván
Koordináták: é. sz. 39° 19′ 41″, k. h. 45° 30′ 28″
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Nahicseván Autonóm Köztársaság | |||
| Naxçıvan Muxtar Respublikası | |||
|
|||
 |
|||
|
|
|||
| Fővárosa | Nahicseván | ||
| é. sz. 39° 13′, k. h. 45° 25′ | |||
| Államforma | köztársaság | ||
| ... | |||
| Hivatalos nyelv | azeri | ||
| Ország |  Azerbajdzsán |
||
| ... | |||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | ismeretlen +/- | ||
| Főbb etnikumok | azeriek | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 5363 km² | ||
| Közlekedés iránya | jobb oldali | ||
|
|
|||
 |
|||
A Nahicseván Autonóm Köztársaság (azeri nyelven Naxçıvan Muxtar Respublikası) Azerbajdzsán 5363 km² területű, s mintegy félmilliós lakosságú exklávéja, melyet északról és keletről Örményország, délről és nyugatról Irán, északnyugatról pedig kis részben Törökország határol. Székhelye Nahicseván.
Nahicseván neve örményül annyit tesz: „az alászállás helye”, mivel itt szálltak alá a szomszédos Ararát hegyén megfeneklett bárkából Noé és fiai a Föld minden állatával.[1]
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
Az Örmény-felföldön fekszik, az Araksz völgyében, ami nyugaton és délen határfolyó is. Keletről a Zangezur-hegység határolja. Az exklávé saját kis exklávéja északon Kiarki.
Története [szerkesztés]
A mai Nahicseván területének történelme többnyire az örmény történelem részét képezi. Az arab befolyás és az ezzel összefüggő muszlim térhódítás azonban már korán megjelent, így a cári Oroszország 20. század eleji terjeszkedése már egy többségében azeri népességű hercegséget talált itt. Az azeri és örmény lakosság legendásan rossz viszonya Nahicsevánt is érintette, a szovjet uralom idejére egyre több örmény hagyta el a területet, s így nem volt kérdéses hogy az Azeri SZSZK része legyen.
A Szovjetunión belül megvalósuló egység idején nem volt nagy jelentősége a köztársasági belső határoknak, így az sem okozott zavart, amikor a Nahicsevánt az azeri területekkel összekötő korridort az Örmény SZSZK-hoz csatolták.
A szovjet rendszer összeomlása után lett Nahicseván igazi exklávé, az ellenséges örmény–azeri viszony miatt megközelítése csak harmadik országon – Iránon – keresztül lehetséges.
Lakossága mára már csaknem homogén azeri, az örmények gyakorlatilag egésze elvándorolt.
Közigazgatás [szerkesztés]
Nahcseván 7 kerületre (rajon) és a fővárosra oszlik.
 |
|
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Julfa, örmény temető – Wangfolyo.blogspot.hu, 2009. július 2.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
