Nahicseván

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 39° 19′ 41″, k. h. 45° 30′ 28″

Nahicseván Autonóm Köztársaság
Naxçıvan Muxtar Respublikası
Nahicseván Autonóm Köztársaság zászlaja
Nahicseván Autonóm Köztársaság zászlaja
Nahicseván Autonóm Köztársaság címere
Nahicseván Autonóm Köztársaság címere
Nakhchivan Autonomous Republic in Azerbaijan.svg

Fővárosa Nahicseván
é. sz. 39° 13′, k. h. 45° 25′
Államforma köztársaság
...
Hivatalos nyelv azeri
Ország  Azerbajdzsán
...
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Főbb etnikumok azeriek
Földrajzi adatok
Terület 5363 km²
Közlekedés iránya jobb oldali

Nahicseván szovjet közigazgatási térképe
Nahicseván szovjet közigazgatási térképe

A Nahicseván Autonóm Köztársaság (azeri nyelven Naxçıvan Muxtar Respublikası) Azerbajdzsán 5363 km² területű, s mintegy félmilliós lakosságú exklávéja, melyet északról és keletről Örményország, délről és nyugatról Irán, északnyugatról pedig kis részben Törökország határol. Székhelye Nahicseván.

Nahicseván neve örményül annyit tesz: „az alászállás helye”, mivel itt szálltak alá a szomszédos Ararát hegyén megfeneklett bárkából Noé és fiai a Föld minden állatával.[1]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nahicseváni panoráma

Az Örmény-felföldön fekszik, az Araksz völgyében, ami nyugaton és délen határfolyó is. Keletről a Zangezur-hegység határolja. Az exklávé saját kis exklávéja északon Kiarki.

Az Araksz folyó völgye az iráni határon, Jolfa közelében

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai Nahicseván területének történelme többnyire az örmény történelem részét képezi. Az arab befolyás és az ezzel összefüggő muszlim térhódítás azonban már korán megjelent, így a cári Oroszország 20. század eleji terjeszkedése már egy többségében azeri népességű hercegséget talált itt. Az azeri és örmény lakosság legendásan rossz viszonya Nahicsevánt is érintette, a szovjet uralom idejére egyre több örmény hagyta el a területet, s így nem volt kérdéses hogy az Azeri SZSZK része legyen.

A Szovjetunión belül megvalósuló egység idején nem volt nagy jelentősége a köztársasági belső határoknak, így az sem okozott zavart, amikor a Nahicsevánt az azeri területekkel összekötő korridort az Örmény SZSZK-hoz csatolták.

A szovjet rendszer összeomlása után lett Nahicseván igazi exklávé, az ellenséges örmény–azeri viszony miatt megközelítése csak harmadik országon – Iránon – keresztül lehetséges.

Lakossága mára már csaknem homogén azeri, az örmények gyakorlatilag egésze elvándorolt.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nahcseván 7 kerületre (rajon) és a fővárosra oszlik.

Nahicseván megyéi
  1. Babek (Babək)
  2. Julfa (Culfa)
  3. Kangarli (Kəngərli)
  4. Nahicseván város (Naxçıvan Şəhər)
  5. Ordubad
  6. Szadarak (Sədərək)
  7. Sakhbuz (Şahbuz)
  8. Sarur (Şərur)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Julfa, örmény temető – Wangfolyo.blogspot.hu, 2009. július 2.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nahicseván témájú médiaállományokat.