Nahicseván

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 39° 19′ 41″, k. h. 45° 30′ 28″

Nahicseván Autonóm Köztársaság
Naxçıvan Muxtar Respublikası
 Nahicseván zászlaja
Nahicseván zászlaja
Nakhchivan Autonomous Republic in Azerbaijan.svg

Fővárosa Nahicseván
é. sz. 39° 13′, k. h. 45° 25′
Államforma köztársaság
...
Hivatalos nyelv azeri
Ország  Azerbajdzsán
...
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Főbb etnikumok azeriek
Földrajzi adatok
Terület 5363 km²
Közlekedés iránya jobb oldali

Nahicseván szovjet közigazgatási térképe
Nahicseván szovjet közigazgatási térképe

A Nahicseván Autonóm Köztársaság (azeri nyelven Naxçıvan Muxtar Respublikası) Azerbajdzsán 5363 km² területű, s mintegy félmilliós lakosságú exklávéja, melyet északról és keletről Örményország, délről és nyugatról Irán, északnyugatról pedig kis részben Törökország határol. Székhelye Nahicseván.

Nahicseván neve örményül annyit tesz: „az alászállás helye”, mivel itt szálltak alá a szomszédos Ararát hegyén megfeneklett bárkából Noé és fiai a Föld minden állatával.[1]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nahicseváni panoráma

Az Örmény-felföldön fekszik, az Araksz völgyében, ami nyugaton és délen határfolyó is. Keletről a Zangezur-hegység határolja. Az exklávé saját kis exklávéja északon Kiarki.

Az Araksz folyó völgye az iráni határon, Jolfa közelében

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai Nahicseván területének történelme többnyire az örmény történelem részét képezi. Az arab befolyás és az ezzel összefüggő muszlim térhódítás azonban már korán megjelent, így a cári Oroszország 20. század eleji terjeszkedése már egy többségében azeri népességű hercegséget talált itt. Az azeri és örmény lakosság legendásan rossz viszonya Nahicsevánt is érintette, a szovjet uralom idejére egyre több örmény hagyta el a területet, s így nem volt kérdéses hogy az Azeri SZSZK része legyen.

A Szovjetunión belül megvalósuló egység idején nem volt nagy jelentősége a köztársasági belső határoknak, így az sem okozott zavart, amikor a Nahicsevánt az azeri területekkel összekötő korridort az Örmény SZSZK-hoz csatolták.

A szovjet rendszer összeomlása után lett Nahicseván igazi exklávé, az ellenséges örmény–azeri viszony miatt megközelítése csak harmadik országon – Iránon – keresztül lehetséges.

Lakossága mára már csaknem homogén azeri, az örmények gyakorlatilag egésze elvándorolt.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nahcseván 7 kerületre (rajon) és a fővárosra oszlik.

Nahicseván megyéi
  1. Babek (Babək)
  2. Julfa (Culfa)
  3. Kangarli (Kəngərli)
  4. Nahicseván város (Naxçıvan Şəhər)
  5. Ordubad
  6. Szadarak (Sədərək)
  7. Sakhbuz (Şahbuz)
  8. Sarur (Şərur)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Julfa, örmény temető – Wangfolyo.blogspot.hu, 2009. július 2.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nahicseván témájú médiaállományokat.