Bőröndhalfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Bőröndhalfélék
Evolúciós időszak: Késő paleocén - jelenkor
Pettyes bőröndhal (Ostracion meleagris)
Pettyes bőröndhal (Ostracion meleagris)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Gömbhalalakúak (Tetraodontiformes)
Alrend: Tetraodontoidei
Család: Bőröndhalfélék (Ostraciidae)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Bőröndhalfélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bőröndhalfélék témájú kategóriát.

Eolactoria sorbinii rekonstrukciója
Oligolactoria bubiki rekonstrukciója

A bőröndhalfélék (Ostraciidae) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának és a gömbhalalakúak (Tetraodontiformes) rendjének egyik családja.

A családba 26 élő és 2 fosszilis faj tartozik.

Előfordulásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bőröndhalfélék előfordulási területei az Indiai-, az Atlanti- és a Csendes-óceánok. Általában a trópusokon élnek, de a Lactophrys trigonus, amely Florida környékén él, megtalálható északon, a massachusettsi Cape Codnál is.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezek a halak általában kistestűek, de az Acanthostracion quadricornis 50 centiméteresre is megnőhet. Alakúk és színezetük igen változatos, de a legtöbbjükön hatszög alakú mintázat található. A hatszög alakú pikkelyek összeforrtak, emiatt a halak nehézkesen mozognak. A bőrönszerű testből, csak a száj, a farok és az úszók nyúlnak ki. Egyes fajnak „szarva” is van. Amikor támadás éri, a Lactophrys-fajok, bőrükön keresztül méreganyagokat termelnek. Habár a felnőtt állatok teste „négyszögletű”, a fiatalok inkább gömbalakúak, és színesebbek, mint szüleik.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A családba az alábbi 6 élő nem és 2 fosszilis nem tartozik:

Toxikusságuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A családba tartozó fajok képesek bőrükön keresztül az állat védelmét szolgáló kationos felületaktív anyagokat kiválasztani.[1]. Ennek egyik példája a pahutoxin, egy vízoldékony, kristályos toxin, amit az Ostracion lentiginosus és más fajok bőre alól stresszhelyzetben kiválasztódó nyálkában találtak meg.[2]. A pahutoxin a 3-acetoxi-palmitinsav kolinklorid-észtere[3], ami hasonlóan viselkedik, mint a tüskésbőrűekben található, szteroid hatású szaponinok.[2]. Amikor a méreganyagot tartalmazó nyálka elhagyja a hal testét, gyorsan feloldódik a környezetben, káros hatást fejtve ki a környező halakra. Figyelembe véve, hogy ez a toxin kémiailag mennyire hasonlít a tisztítószerekre, elképzelhető, hogy a tengervízbe kerülő mosószerek hatással vannak a tengeri élővilág receptor-vezérelt folyamataira.[4].

Rokon fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bőröndhalfélék legközelebbi rokonai a gömbhalfélék (Tetraodontidae) és a vérteshalfélék (Monacanthidae).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ITIS szerinti rendszerbesorolás
  • Froese, Rainer, and Daniel Pauly, eds. (2005). "Ostraciidae" in FishBase. November 2005 version.
  • Zim, Herbert, and Shomemaker, Hurst. Fishes. Golden Press, New York (1955).

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ostraciidae című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Abdulhaqq, A.J. and Shier, W.T. (1991) Icthyocrinotoxins and their potential use as shark repellents. Journal of Toxicology-Toxin Reviews, 10(3): 289-320
  2. ^ a b Boylan, D. B. and Scheuer, P. J. (1967) Pahutoxin: A Fish Poison. American Association for the Advancement of Science, 155(3758): 52-56
  3. [1]
  4. Kalmanzon, E., Aknin-Herrman, R., Rahamim, Y., Carmeli, S., Barenholz, Y. and Zlotkin, E. (2001) Cooperative cocktail in a chemical defence mechanism of a trunkfish. Cellular & Molecular Biology Letters, 6: 971-984