Az Amerikai Egyesült Államok Képviselőháza
| Az Amerikai Egyesült Államok politikai élete |
|---|
 |
| Szövetségi kormány |
| Az Amerikai Egyesült Államok választási rendszere |
| Politikai pártok |
| Tagállamok kormányzata |
Az Amerikai Egyesült Államok Képviselőháza az Amerikai Egyesült Államok törvényhozási szerve, a kongresszus alsóháza. Az alsóház megnevezés az Egyesült Államok helyzetében félrevezető lehet, mert a képviselőháznak és a szenátusnak megvannak a maga privilégiumai, amely egyenlővé teszi a két házat.
A képviselőház felépítése
A képviselőház felépítését és tagjainak számát elsőként az 1787. július 16-án megkötött Connecticuti Nagy Egyezmény határozta meg. Eszerint az államok lakosságának számaránya alapján kell meghatározni, hogy melyik állam hány képviselőt küldhet a képviselőházba, de minden tagállamnak legalább egy képviselője van. A képviselőház létszáma 1929 óta 435 fő – ezt egy törvényben a kongresszus határozta meg.[1]
A képviselői helyek tagállamok közötti megosztását a tízévente megtartott országos népszámlálás eredményei alapján rendszeresen felülvizsgálják. A 2010-es népszámlálás alapján például Kaliforniának 53 képviselője lett, Alaszkának, Delawarenek, Montanának, Észak-Dakotának, Dél-Dakotának, Vermontnak és Wyomingnak viszont csak egy-egy. A népszámlálás alapján Texas képviselői helyeinek száma növekedett a legjobban (négy fővel 36-ra) és New York illetve Ohio képviselőcsoportja csökkent a leginkább (két-két fővel, 27-re illetve 16-ra).[2][1]
A képviselők megválasztása
A képviselőket kétévente (minden páros évben), tehát kétéves időtartamra választják meg. A képviselőház tehát teljes egészében megújul az elnökválasztással egy időben, illetve a két elnökválasztás közötti félidős választások során is. A választáson szavazásra jogosult minden személy, aki az adott tagállamban választójoggal rendelkezik.[1]
A képviselőház privilégiumai
A képviselőház két privilégiummal rendelkezik: A költségvetési törvényjavaslatok innen indulhatnak és csak a képviselőháznak van joga az elnököt közjogi felelősségre vonás céljából vád alá helyezni (impeachment). Ha ez megtörténik, maga a képviselőház lesz a bírói testület.
A 2020-as választás után
.svg)
A Demokrata Párt 221 míg a Republikánus 211 helyet tudhatott magának.
| Párt | Összes | Betöltetlen | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Demokrata | Független | Egyéb | Republikánus | |||
| Előző Kongresszus vége | 233 | 1 | 1 | 195 | 430 | 5 |
| Kezdete (2021. január 3.) | 222 | 0 | 0 | 211 | 433 | 2 |
| 2021. január 15. | 221 | 432 | 3 | |||
| Szavazatok eloszlása | 51.2% | 0.0% | 0.0% | 48.8% | ||
| Nem-szavazó tagok | 3 | 1 | 0 | 2 | 6 | 0 |
Jegyzetek
Források
- Andor László: Amerikai politika a 20. században (Változó Világ 21., Budapest, 1999)
- ↑ Rubicon, Képes György: Képes György: Az amerikai állammodell. Az Egyesült Államok alkotmányának alapelvei. Rubicon (folyóirat). [2018. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 6.)
- ↑ NYT, 2010.12.21.: Matt Bloch, Matthew Ericson, Kevin Quealy: Census 2010: Gains and Losses in Congress (angol nyelven). The New York Times, 2010. december 21. [2018. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 6.)
|
Ez a politikával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |