Apátkút-völgyi-barlang

Apátkút-völgyi-barlang
Hossz	körülbelül 40 m
Mélység	? m
Magasság	? m
Függőleges kiterjedés	0,5 m
Tengerszint feletti magasság	? m
Ország	Magyarország
Település	Visegrád
Földrajzi táj	Visegrádi-hegység
Típus	vízeróziós eredetű, elpusztult barlang
Barlangkataszteri szám	nincs

Az Apátkút-völgyi-barlang egy nem létező barlang a Visegrádi-hegységben. Andezit és andezittufa határán alakult ki. Felfedezése az 1930-as években történt. Az 1990-es években történt keresésekor nem találták meg. Jelenleg a hegység negyedik leghosszabb barlangja lenne.

Leírás

Visegrád központjától délre, az Apát-kúti-völgyben, a lerobbantott Ördögmalom-vízesés utáni kőfejtő felett, a patak bal partján, 70 méter relatív magasságban volt a bejárata. A régi turistatérképek jelölték bejáratának a helyét. A fél méter magas, boltozatos bejárata egy szűk, körülbelül 40 méter hosszúságú csőszerű járatba, egy rókalyukba vezetett. A csatornaszerű járat hason csúszva volt járható. Andezit és andezittufa határán a víz eróziója hozta létre, majd a bejáratát mesterségesen tágították. Jelenleg a hegység negyedik leghosszabb barlangja lenne a Bölcső-hegyi-barlang, a Disznós-árki-barlang és a Vasas-szakadéki 1. sz. barlang után.

Előfordul irodalmában Apátkuti rókalyuk (Kadić 1952), Apátkut-völgyi-barlang (Bertalan, Schőnviszky 1973–1974), Apátkutvölgyi barlang (Bertalan 1958), Apát-kut-völgyi-barlang (Eszterhás 1993), Apátkúti-rókalyuk (Kordos 1984), Apát-kúti-rókalyuk (Eszterhás 1989), Apátkúti rókalyuk (Bertalan 1976), Apátkúti-völgyi-barlang (Dénes 1991), Apátkútvölgyi barlang (Schőnviszky 1937) és Apát-kút-völgyi-barlang (Eszterhás 1989) neveken is. 1967-ben volt először Apátkút-völgyi-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában, a Pilis útikalauz című könyvben, amelynek barlangokról szóló részét Dénes György írta.

Kutatástörténet

A barlangot Kessler Hubert fedezte fel és először, 1937-ben Schőnviszky László írta le Apátkútvölgyi barlang néven, a Pilis és a Visegrádi-hegység többi barlangjával együtt. A tanulmány szerint bejárata fél méter magas, a barlang 40 méter hosszú volt, andezit és andezittufa határán keletkezett a víz eróziós munkája következtében és akkoriban a két hegységet általánosan Pilisnek nevezték. Kadić Ottokár 1952-es kéziratában leírta a Visegrádon található barlangot Apátkuti rókalyuk néven, Schőnviszky László tanulmányának felhasználásával. Az 1956-ban megjelent Barlang-e a Saskövi-barlang? című publikációban barlangnév nélkül Schőnviszky László említette. Ekkor azt írta, hogy andezitben jött létre és Kessler Hubert volt az, aki a víz eróziós munkájával hozta kapcsolatba keletkezését. Az 1958. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóba Bertalan Károly írta le Schőnviszky László leírása alapján, két irodalmi hivatkozással, Apátkutvölgyi barlang néven és ekkor megkérdőjelezte az eróziós eredetét.

Az 1967-ben kiadott Pilis útikalauzban, amelynek barlangokról szóló részét Dénes György írta, a Visegrádi-hegység barlangjai között van leírva Apátkút-völgyi-barlang néven az 1937-es tanulmány alapján, de szerinte kialakulása a víz mállasztó munkájának következménye. Az 1973–1974. évi Karszt- és Barlangkutatásban megjelent Bibliographia spelaeologica hungarica barlangnévmutatójában szerepel a Pilis hegységben lévő barlang Apátkut-völgyi-barlang néven és a barlangnévmutató szerint 1 publikáció foglalkozott vele.

Az 1974-ben kiadott Pilis útikalauz című könyv barlangleírása megegyezik az 1967-ben kiadott útikalauz leírásával. Az 1976-ban befejezett Magyarország barlangleltára című kéziratában Bertalan Károly 2 irodalmi mű alapján írta le Apátkútvölgyi barlang néven és ekkor szerepelt a barlang irodalmában először az Apátkúti rókalyuk név. A Visegrádi-hegységben és a Pilis hegységben, Visegrádon, az Apátkúti-völgyben, a lerobbantott Ördögmalom-vízesés után következő kőfejtő fölött, a patak bal oldalán, 70 m magasan van a 0,5 m magas és boltozatos bejárata. A barlang kőzethatáron létrejött szűk rókalyuk és 40 m hosszú. Mesterséges tágítás nyomai láthatók benne.

Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Apátkút-völgyi-barlang néven Apátkúti-rókalyuk névváltozattal a Szentendre–Visegrádi-hegység barlangjai között és térképen van feltüntetve helye. Eszterhás István Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája című kéziratában szerepel a 4900-as barlangkataszteri területen lévő, ismeretlen méretű Apát-kút-völgyi-barlang, amelynek Apát-kúti-rókalyuk a névváltozata. Szentendre három nemkarsztos barlangja közül az egyik és a Visegrádi-hegység 16 nemkarsztos barlangja közül az egyik. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 a barlang és 17 a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 nemkarsztos barlang van felsorolva.

A Kárpát József által írt 1991-es összeállításban meg van említve, hogy az Apátkút-völgyi-barlang (Visegrád) 40 m hosszú és nincs mélysége. Az 1991-ben kiadott A Pilis és a Visegrádi-hegység című könyvbe Dénes György Apátkúti-völgyi-barlang néven írta le. A leírás körülbelül megegyezik az 1967-ben általa leírtakkal, de ekkor már szerinte nem biztos, hogy létrejötte a víz mállasztó munkájának következménye. A Visegrádi-hegység barlangjai című és a Troglonauta Barlangkutató Csoport 1993. évi jelentésében közzétett összefoglaló ismerteti három irodalmi hivatkozás alapján, de nem jártak a körülbelül 40 méter hosszúnak leírt barlangban.

Az Eszterhás István által írt Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című kéziratban szerepel a Visegrádi-hegység 38 nemkarsztos objektuma között, amelyek közül 33 a barlang és öt a mesterséges üreg, Apát-kut-völgyi-barlang néven, 40 méteres hosszúsággal, fél méteres magassággal és a felsorolás szerint Szentendre két barlangja közül az egyik. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 a barlang és 42 a mesterséges üreg. Az 1994-ben megjelent Lychnis. Szemelvények a vulkáni kőzetekben keletkezett barlangok kutatásáról című kiadvány szerint az 1994. nyári állapot alapján Magyarország 12. leghosszabb vulkanikus kőzetben kialakult barlangja az Apát-kut-völgyi-barlang (Szentendre), amely andezitben és andezittufában alakult ki, 40 m hosszú és 1 m magas.

Az 1995-ben írt Pseudokarstische Höhlen in Ungarn című összeállítás szerint, amelyet Eszterhás István írt és az 1995. végi helyzetet tükrözi Magyarország 12. leghosszabb pszeudokarsztos barlangja és csak andezittufában jött létre. 1996-ban Eszterhás Istvánék próbálták megtalálni a térkép által jelzett helyen, de nem jártak sikerrel. A jelzett környéken, körülbelül 10 méterrel a patak szintje felett csupán egy 3×1,8 méteres kőkunyhót találtak, egy kis mesterséges katlanban. Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1996 című kézirat szerint Visegrádon található, mesterséges és fél méter magas. Az évkönyvben le van írva Schőnviszky László tanulmánya alapján, de az ismertetés szerint a hosszúsága körülbelül 40 méter. 1996. október 31-én Magyarország 15. és a Visegrádi-hegység harmadik leghosszabb pszeudokarsztos barlangja volt. Magyarországon ekkor 661, a Visegrádi-hegységben 55 pszeudokarsztos barlang volt ismert. 1997. július 6-án a XIII. Vulkánszpeleológiai Tábor során keresték a barlangot eredménytelenül, mert valószínűleg beomlott bejárata.

A 2001. november 12-én készült Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel Apátkút-völgyi-barlang néven, az Apátkúti-rókalyuk névváltozat feltüntetésével és a barlanggal foglalkozó 14 írás megjelölésével. A 2014. évi Karsztfejlődésben megjelent tanulmányban az olvasható, hogy a Visegrádi-hegység 5. leghosszabb barlangja a körülbelül 40 méter hosszú és 0,5 méter magas barlang. Sok tektonikus barlang és tektonikailag előre jelzett barlang ismert a hegységben, mint például az Apátkút-völgyi-barlang. A Visegrádi-hegység 101 barlangjának egyike a visegrádi barlang. A publikációhoz mellékelt a Visegrádi-hegység 10 métert meghaladó barlangjainak elhelyezkedését bemutató ábrán látható helye.

Irodalom

• Bertalan Károly: Magyarország nem karsztos eredetű barlangjai. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1958. január–június. 20. old.
• Bertalan Károly – Schőnviszky László: Bibliographia spelaeologica hungarica. Register (Mutatók). 1931–1945. Karszt- és Barlangkutatás, 1973–1974. (Megjelent 1976-ban.) 8. köt. 173. old.
• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat. Budapest, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Dely Károly – Mezei Iván: Pilis útikalauz. Sport, Budapest, 1974. 19., 37. old. (A Pilis-hegység barlangjai című fejezetet, a 19–37. oldalakat Dénes György írta.)
• Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája. In: Sivó Zsuzsanna – Zentai Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1989. Kézirat. 155. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1993. Kézirat. 52. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjai. In: Eszterhás István szerk.: Lychnis. Szemelvények a vulkáni kőzetekben keletkezett barlangok kutatásáról. Kapolcs, 1994. 62. old.
• Eszterhás István: Pseudokarstische Höhlen in Ungarn. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1995. Kézirat. 58. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Eszterhás István: Magyarország pszeudokarsztos barlangjai. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1996. Kézirat. 162. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Eszterhás István – Szabó Géza – Szilvay Péter – Tinn József: A Visegrádi-hegység barlangjai. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1996. Kézirat. 59., 67., 138., 141. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Eszterhás István – Gönczöl Imre – Szenti Tamás: A Visegrádi-hegység barlangjai. II. rész. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1997. Kézirat. 113. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Eszterhás István: A Visegrádi-hegység barlangjai. Karsztfejlődés, 2014. (19. köt.) 245., 246., 248., 258. old.
• Ézsiás György: A Visegrádi-hegység barlangjai. In: Ézsiás György szerk.: TUNGSRAM SC Természetbarát Szakosztály Troglonauta Barlangkutató Csoport jelentése 1993-ban végzett munkájáról. Kézirat, 1994. január. 70–71. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kadić Ottokár: A Kárpáti medence barlangjai. 1. rész. Kézirat. Budapest, 1952. 324. old.
• Kárpát József: A Pilis-hegység területén levő barlangok jegyzéke. Kézirat. 1991. október. 1. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984. 277., 296. old.
• Mezei Iván szerk.: Pilis útikalauz. Budapest, 1967. 35. old. (A Pilis és a Visegrádi-hegység barlangjai című fejezetet, a 22–36. oldalakat Dénes György írta.)
• Miczek György szerk.: A Pilis és a Visegrádi-hegység. Budapest, Sport, 1991. 46. old. (A Pilis és a Visegrádi-hegység barlangjai című fejezetet, a 26–46. oldalakat Dénes György írta.)
• Schőnviszky László: A Pilis-hegység barlangjai. Turisták Lapja, 1937. (49. évf.) 4. sz. 148. old.
• Szenti Tamás – Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke. Kézirat, 2001. november 12. 79. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.) (A 364. és a 498. sorszámú irodalom nem említi, a 363. és a 497. sorszámú említi.)
• Vastagh Gábor – Schőnviszky László: Barlang-e a Saskövi-barlang? Természetjárás, 1956. (2. évf.) 2. sz. (február) 7. old.

További irodalom

• Eszterhás István: Vulkánszpeleológia. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tanfolyami jegyzete. Budapest, 1994. 49 old.
• Eszterhás István: Pseudokarstische Höhlen in Ungarn. Proceedings of 6th International Symposium on Pseudokarst. Galyatető, 1997. 163–165. old.

További információ

• A Visegrádi-hegység nemkarsztos barlangjai