Apostoli Palota
| Apostoli Palota | |
 | |
| Település | Vatikán |
| Cím | Szent Péter tér |
| Építési stílus | reneszánsz építészet |
| Építész(ek) | Bramante |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület |
|
| Tulajdonos | |
| Elhelyezkedése | |
 Apostoli Palota
Pozíció Vatikán térképén
| |
 é. sz. 41° 54′ 13″, k. h. 12° 27′ 23″Koordináták: é. sz. 41° 54′ 13″, k. h. 12° 27′ 23″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Apostoli Palota témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Apostoli Palota (latinul: Palatium Apostolicum; olaszul: Palazzo Apostolico) néven a múltban a római pápa számos lakhelye volt ismert, ma ezen a néven illetik (de nem kizárólagosan) azt a hivatalos lakóhelyét, amely Vatikánban található. Úgy is ismert, mint a pápai paloták vagy vatikáni palotaegyüttes. Maga a Vatikán V. Szixtusz palotájaként emlegeti az épületet, V. Szixtusz pápa tiszteletére, aki a palota mai formájának nagy részét építette. [1]
A hatalmas kiterjedésű palotaegyüttes 162 ezer m²-es területtel rendelkezik,[2] amely magába foglal pápai lakosztályokat, a katolikus egyház és a Szentszék különféle irodáit, magán- és nyilvános kápolnákat, a Vatikáni Múzeumokat és a Vatikáni Könyvtárat, beleértve a Sixtus-kápolnát, továbbá a Rafael-szobákat és a Borgia-lakosztályokat.
A látogató turista vagy zarándok láthatja a palota bizonyos, pl. hátsó részeit, de más részek, például a Sala Regia és a Cappella Paolina többnyire zárva vannak a nyilvánosság előtt. [3]
A palota főbejárata a Szent Péter téri jobb oldali kolonnádból, a Bernini alkotta oszlopcsarnok végéből nyílik a bronzkapun (Portone di Bronzo) át. Belül a Svájci Gárda tagjai állnak őrséget. A széles folyosó végében innen lépcső vezet (Scala Regia) a pápai palota emeletére.[4]
Történelem
A 14. századi "avignoni fogság" idejéig a pápák jórészt a lateráni palotában laktak.
Az 5. században Szümmakhosz pápa a régi Szent Péter-bazilika közelében egy pápai palotát épített, amely a lateráni palotának alternatív rezidenciájaként szolgált. (Ez lett a mai, vatikáni palota elődje.)
A második erődített palota építésére évszázadokkal később, III. Jenő pápa alatt került sor, amelyet majd III. Ince pápa alatt alaposan átalakítottak. [5]
Az avignoni pápaság után a pápák más épületekben, pl. a Basilica di Santa Maria Maggiore-ban laktak. A Vatikáni Palota a karbantartás hiánya miatt leromlott és a Lateráni Palota 1307-ben és 1361-ben két pusztító tűzvészt szenvedett, amelyek helyrehozhatatlan kárt okoznak. [6]
1447-ben V. Miklós pápa megsemmisítette III. Jenő ősi, erődített palotáját, hogy egy új épületet, a jelenlegi Apostoli Palotát állíttassa fel.[7] Megbízta a reneszánsz kiváló építészét, Leon Battista Albertit, hogy építsen olyan "palotavárost", amelyben nemcsak a pápai rezidencia, az igazgatási hivatalok, hanem könyvtár, és a művészetet szolgáló műtermek stb. is helyet kapnak.[4] E nagy tervből akkor még kevés valósult meg, csupán a Cortile di S. Damaso, e díszudvar átellenes oldalán azon épületszárny, amelyet ma Borgia-lakosztálynak neveznek és föléje épített azon helyiségek, amelyeket később Raffaello falfestményekkel díszített. A pápa ezentúl - tekintettel a nyugtalan időkre - kis erődöt is emeltetett (Torrione di Nicolo V.), hogy palotáját megvédje.[4]
A palota kiegészítése és díszítése folytatódott a következő pápák uralkodása alatt. A mai pápai palota építése főként 1471 és 1605 között zajlott.
IV. Szixtusz pápa építtette a róla elnevezett kápolnát. Egyben ő létesítette a palota földszintjén a híres könyvtárat, a mai Belvedere-udvar felé néző szárnyban.[8]
Borgia VI. Sándor pápa spanyolos ízlésű pompával rendeztette be a lakosztályát, amelyet azóta is Appartamento Borgia-nak neveznek [4] és hozzáépítette a Torre Borgia lakóbástyát.[8]
VIII. Ince pápa mintegy 300 méterre ettől az épületcsoporttól, a vatikáni domb megerősített északi végénél külön kis palotát emeltetett, ez a Belvedere.[8]
II. Gyula pápa megbízta Bramantét, hogy a szétszórt palotákat egységes, nagy koncepcióban egyesítse. Így épült a régi tömb palotáit összefűző Cortile di S. Damaso emeletes loggiákkal szegélyezett udvara és az a két egymással párhuzamos, 300 m hosszú szárny, amely a Belvederét a régi palotákkal összeköti.[8]
III. Pál pápa a Sixtus-kápolna mellé építette nagy fogadótermét (Sala Regia), VIII. Kelemen pápa a Belvedere nagy udvarát kettéosztó könyvtári épületet, VII. Sándor pápa Berninivel a Sala Regia-hoz vezető "királyi lépcsőt" (Scala Regia).[8]
A palota barokk fénykorszaka V. Szixtusz pápa nevéhez fűződik. Ő tervezte a mai pápai rezidenciát és "vágta ketté" a Belvederét a Ferde Udvarral (ma a Könyvtár Sixtusi Termének székhelye).[9]
A 17. században VIII. Orbán pápa Bernini tervei alapján kezdte el építtetni a Királyi Lépcsőt, valamint a Könyvtár és az Archívum Pál-termeit.[9]
A 18. században XI. Kelemen pápa és VI. Piusz pápa alapították a róluk elnevezett Museo Pio-Clementino-t a Belvedere mellett.[8]
A 20. században XI. Pius pápa monumentális művészeti galériát építtetett.
Képgaléria
-
A palota modellje a Vatikáni Múzeumban -
A magasból -
A palota főbejárata, a bronzkapu -
A Rafael-szobák egyike -
Sala Regia (Királyi Terem) -
Scala Regia (Királyi Lépcső) -
Borgia-lakosztályok: Sala dei Misteri -
Szixtusz-kápolna -
Sala Ducale -
Az északi szárny II. emeleti loggia-ja -
Cortile di San Damaso -
Cortile della Pigna
.jpg)
Apostoli paloták
Az apostoli, illetve pápai palota néven ismert egyéb épületek, épületegyüttesek:
Rómában:
- Lateráni palota
- Palazzo al Quirinale
- Palazzo di San Marco az azonos nevű bazilikánál a Campidoglio-n, ma Palazzo Venezia
- Palazzo ai Santi Apostoli
- A Santa Maria Maggiore vagy Liberiano-palota
- Palazzo di San Callisto vagy S. Maria Trasteverében
- Santa Maria-palota Cosmedinben
- Palazzo di Santa Maria ad Martyres
- Aracoeli-palota
- Santa Prassede-palota
- Santa Pudenziana-palota
- A Santi Quattro Coronati palotája
- Santa Sabina-palota
Rómán kívül:
- Castel Gandolfo-palota
- Palazzo d'Assisi a Szent kolostorban és a S. Francesco-bazilikában
- Loreto palota a Basilica della Santa Casa-ban
- Az avignoni-palota
Jegyzetek
- ↑ Vatican Press Office guide – buildings of the Vatican Archiválva 2010. május 29-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ Glenday, Craig. Guinness Book of World Records, 155. o. (2013). ISBN 978-1-908843-15-9
- ↑ Vatican's Apostolic Palace Tour. Viator.com. [2020. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 2.)
- ↑ a b c d Ürögdi György: Róma
- ↑ Le Palais du Vatican (francia nyelven). Rome Découverte. [2013. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 14.)
- ↑ Pedro Tafur, Andanças e viaje (spanyolul)
- ↑ Müntz, Eugène. Les arts à la cour des Papes pendant le XVe et le XVIe siècle (french nyelven). Georg Olms Verlag (1878). ISBN 9783487413006. Hozzáférés ideje: 2013. augusztus 14.
- ↑ a b c d e f Fajth Tibor: Itália
- ↑ a b Róma aranykönyve, Bonechi, 1992.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Apostolic Palace című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.