Apostoli Palota

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Apostoli Palota
Watykan Plac sw Piora kolumnada Berniniego.JPG
Település Vatikán
Cím Szent Péter tér
Építési stílus reneszánsz építészet
Építész(ek) Bramante
Tulajdonos Apostoli Szentszék
Elhelyezkedése
Apostoli Palota (Vatikán)
Apostoli Palota
Apostoli Palota
Pozíció Vatikán térképén
é. sz. 41° 54′ 13″, k. h. 12° 27′ 23″Koordináták: é. sz. 41° 54′ 13″, k. h. 12° 27′ 23″
A Wikimédia Commons tartalmaz Apostoli Palota témájú médiaállományokat.

Az Apostoli Palota (latinul: Palatium Apostolicum; olaszul: Palazzo Apostolico) néven a múltban a római pápa számos lakhelye volt ismert, ma ezen a néven illetik (de nem kizárólagosan) azt a hivatalos lakóhelyét, amely Vatikánban található. Úgy is ismert, mint a pápai paloták vagy vatikáni palotaegyüttes. Maga a Vatikán V. Szixtusz palotájaként emlegeti az épületet, V. Szixtusz pápa tiszteletére, aki a palota mai formájának nagy részét építette. [1]

A hatalmas kiterjedésű palotaegyüttes 162 ezer m²-es területtel rendelkezik,[2] amely magába foglal pápai lakosztályokat, a katolikus egyház és a Szentszék különféle irodáit, magán- és nyilvános kápolnákat, a Vatikáni Múzeumokat és a Vatikáni Könyvtárat, beleértve a Sixtus-kápolnát, továbbá a Rafael-szobákat és a Borgia-lakosztályokat.

A látogató turista vagy zarándok láthatja a palota bizonyos, pl. hátsó részeit, de más részek, például a Sala Regia és a Cappella Paolina többnyire zárva vannak a nyilvánosság előtt. [3]

A palota főbejárata a Szent Péter téri jobb oldali kolonnádból, a Bernini alkotta oszlopcsarnok végéből nyílik a bronzkapun (Portone di Bronzo) át. Belül a Svájci Gárda tagjai állnak őrséget. A széles folyosó végében innen lépcső vezet (Scala Regia) a pápai palota emeletére.[4]

Történelem[szerkesztés]

A Vatikán angol nyelvű térképe

A 14. századi "avignoni fogság" idejéig a pápák jórészt a lateráni palotában laktak.

Az 5. században Szümmakhosz pápa a régi Szent Péter-bazilika közelében egy pápai palotát épített, amely a lateráni palotának alternatív rezidenciájaként szolgált. (Ez lett a mai, vatikáni palota elődje.)

A második erődített palota építésére évszázadokkal később, III. Jenő pápa alatt került sor, amelyet majd III. Ince pápa alatt alaposan átalakítottak. [5]

Az avignoni pápaság után a pápák más épületekben, pl. a Basilica di Santa Maria Maggiore-ban laktak. A Vatikáni Palota a karbantartás hiánya miatt leromlott és a Lateráni Palota 1307-ben és 1361-ben két pusztító tűzvészt szenvedett, amelyek helyrehozhatatlan kárt okoznak. [6]

1447-ben V. Miklós pápa megsemmisítette III. Jenő ősi, erődített palotáját, hogy egy új épületet, a jelenlegi Apostoli Palotát állíttassa fel.[7] Megbízta a reneszánsz kiváló építészét, Leon Battista Albertit, hogy építsen olyan "palotavárost", amelyben nemcsak a pápai rezidencia, az igazgatási hivatalok, hanem könyvtár, és a művészetet szolgáló műtermek stb. is helyet kapnak.[4] E nagy tervből akkor még kevés valósult meg, csupán a Cortile di S. Damaso, e díszudvar átellenes oldalán azon épületszárny, amelyet ma Borgia-lakosztálynak neveznek és föléje épített azon helyiségek, amelyeket később Raffaello falfestményekkel díszített. A pápa ezentúl - tekintettel a nyugtalan időkre - kis erődöt is emeltetett (Torrione di Nicolo V.), hogy palotáját megvédje.[4]

A palota kiegészítése és díszítése folytatódott a következő pápák uralkodása alatt. A mai pápai palota építése főként 1471 és 1605 között zajlott.

IV. Szixtusz pápa építtette a róla elnevezett kápolnát. Egyben ő létesítette a palota földszintjén a híres könyvtárat, a mai Belvedere-udvar felé néző szárnyban.[8]

Borgia VI. Sándor pápa spanyolos ízlésű pompával rendeztette be a lakosztályát, amelyet azóta is Appartamento Borgia-nak neveznek [4] és hozzáépítette a Torre Borgia lakóbástyát.[8]

VIII. Ince pápa mintegy 300 méterre ettől az épületcsoporttól, a vatikáni domb megerősített északi végénél külön kis palotát emeltetett, ez a Belvedere.[8]

II. Gyula pápa megbízta Bramantét, hogy a szétszórt palotákat egységes, nagy koncepcióban egyesítse. Így épült a régi tömb palotáit összefűző Cortile di S. Damaso emeletes loggiákkal szegélyezett udvara és az a két egymással párhuzamos, 300 m hosszú szárny, amely a Belvederét a régi palotákkal összeköti.[8]

III. Pál pápa a Sixtus-kápolna mellé építette nagy fogadótermét (Sala Regia), VIII. Kelemen pápa a Belvedere nagy udvarát kettéosztó könyvtári épületet, VII. Sándor pápa Berninivel a Sala Regia-hoz vezető "királyi lépcsőt" (Scala Regia).[8]

A palota barokk fénykorszaka V. Szixtusz pápa nevéhez fűződik. Ő tervezte a mai pápai rezidenciát és "vágta ketté" a Belvederét a Ferde Udvarral (ma a Könyvtár Sixtusi Termének székhelye).[9]

A 17. században VIII. Orbán pápa Bernini tervei alapján kezdte el építtetni a Királyi Lépcsőt, valamint a Könyvtár és az Archívum Pál-termeit.[9]

A 18. században XI. Kelemen pápa és VI. Piusz pápa alapították a róluk elnevezett Museo Pio-Clementino-t a Belvedere mellett.[8]

A 20. században XI. Pius pápa monumentális művészeti galériát építtetett.

Képgaléria[szerkesztés]

Apostoli paloták[szerkesztés]

Az apostoli, illetve pápai palota néven ismert egyéb épületek, épületegyüttesek:

Rómában:

  • Lateráni palota
  • Palazzo al Quirinale
  • Palazzo di San Marco az azonos nevű bazilikánál a Campidoglio-n, ma Palazzo Venezia
  • Palazzo ai Santi Apostoli
  • A Santa Maria Maggiore vagy Liberiano-palota
  • Palazzo di San Callisto vagy S. Maria Trasteverében
  • Santa Maria-palota Cosmedinben
  • Palazzo di Santa Maria ad Martyres
  • Aracoeli-palota
  • Santa Prassede-palota
  • Santa Pudenziana-palota
  • A Santi Quattro Coronati palotája
  • Santa Sabina-palota

Rómán kívül:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vatican Press Office guide – buildings of the Vatican Archiválva 2010. május 29-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  2. Glenday, Craig. Guinness Book of World Records, 155. o. (2013). ISBN 978-1-908843-15-9 
  3. Vatican's Apostolic Palace Tour. Viator.com. (Hozzáférés: 2019. október 2.)
  4. a b c d Ürögdi György: Róma
  5. Le Palais du Vatican (francia nyelven). Rome Découverte. [2013. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 14.)
  6. Pedro Tafur, Andanças e viaje (spanyolul)
  7. Müntz, Eugène. Les arts à la cour des Papes pendant le XVe et le XVIe siècle (French nyelven). Georg Olms Verlag (1878). ISBN 9783487413006. Hozzáférés ideje: 2013. augusztus 14. 
  8. a b c d e f Fajth Tibor: Itália
  9. a b Róma aranykönyve, Bonechi, 1992. 

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Apostolic Palace című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.