Antoine Furetière

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Antoine Furetière
Antoine Furetière.png
Született 1619. december 28.
Párizs, Franciaország
Elhunyt 1688. május 14. (68 évesen)
Párizs, Franciaország
Nemzetisége francia francia
Foglalkozása jogász, író, lexikográfus
Fontosabb munkái Le Roman bourgeois (1666)
Essay d’un dictionnaire universel (1684)
A Saint-Germain-des-Prés apátság temploma

Antoine Furetière (Párizs, 1619. december 28.Párizs, 1688. május 14.) jogász, francia költő, mese- és regényíró, lexikográfus.

Leghíresebb regénye a Le Roman bourgeois (1666) (magyarul: A polgárregény). Híres és még ma is kézikönyv az ő szótára, a Dictionnaire Universel (1684, 1687, posztumusz 1690, magyarul: Egyetemes szótár).

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Párizsi középpolgári család gyermekeként látta meg a napvilágot. Atyja a király szobájának, majd a király fogasának volt a titkára. Manapság ez igen furcsának tűnhet, de a 17. századi Franciaországban ezen vásárolt tisztségek jó jövedelmet biztosítottak egy-egy családnak, így a Furetière családnak is.

A továbbtanulás Furetière számára biztosított volt, szülei jogászi pályára szánták. A kollégiumban már 17 éves korában megismerkedett La Fontaine-nel egy Kerek asztal nevű fiatal írói csoportban, amely szívesen élcelődött a nevetséges kényeskedőkön, azokon a polgárokon, akik az előkelő arisztokraták stílusát utánozták, később Molière eleveníti meg kitűnően az ő alakjaikat Nevetséges kényeskedők c. vígjátékában.

Furetière érdeklődése egyre inkább az antik irodalom és a keleti nyelvek felé fordult, de mindemellett szülei kívánságát teljesítette, befejezte jogi tanulmányait. A kamara ügyvédnek nyilvánította. Ezek után Furetière tisztséget vásárolt, 1645-től a Saint-Germain-des-Prés Apátság jogi tanácsadója, majd 1652-től az apátsági igazságszolgáltatás főnöke lett, de még ugyanebben az esztendőben egy befolyásosabb riválisát nevezték ki helyette. Furetière erre belépett az egyházi rendbe, s már 1662 végén Chalivoly apátja lett a bourges-i egyházmegyében, majd ezt a helyet a chuisines-i perjeli állásra cserélte Eure-et-Loir egyházmegyében.

Az említett egyházi tisztségek lehetővé tették számára, hogy tehetsége és ideje nagy részét az irodalomnak szentelje. Regényei, meséi, versei jelentek meg, már 1662-ben bekerült a „halhatatlanok” közé, a Francia Akadémia tagja lett, hamarosan ő köszöntötte műveinek felolvasásával az akadémia újabb tagját, Racine-t. Racine, La Fontaine mellett Nicolas Boileau barátságát is bírta.

Le Dictionnaire (A Szótár)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Francia Akadémia épülete
A polgárregény
(Párizs,1666)
(reprint)

Furetière akadémiai pályafutása Colbert-hez kapcsolódott, kancellárja lett az akadémiának 1675-ben, majd igazgatója 1680-ban, Colbert halálakor ő szervezte a gyászszertartásokat. Colbert halála után összeütközésbe került akadémikus társaival, igen elégedetlen volt azzal, hogy a még Richelieu bíboros által kért francia akadémiai értelmező szótár (Dictionnaire de l'Académie française) még mindig nincs kész, holott az akadémikusok elsődleges feladata a szótárkészítés, s ők döntik el, mely szavak használhatók, s melyek nem, mintegy a francia nyelv őrei.

Furetière előjogot kért a királytól saját szótárának kiadására, a király megadta az engedélyt, s 1684-ben Essais d'un dictionnaire Universel (Egyetemes szótár kísérlete) címmel meg is jelent a szótár. Ebből lett aztán a nagy botrány, mert látták az akadémikusok, hogy Furetière a köznapi szavakat is felvette a szótárába, holott az, hogy mi kerülhet be egy francia szótárba, kizárólag az akadémia privilégiuma eldönteni. Racine kivételével minden akadémikus megszavazta Furetière kizárását a tagok sorából, 1685. január 22-én kizárták a Francia Akadémiából, még ugyanebben az évben a szótár betiltását is elérték. Egy év múlva azonban a király ismét előjogot adott Furetière-nek a szótár kiadására. Furetière 1688-ban halt meg, szótára majd újból megjelent 1690-ben most már Dictionnaire Universel címmel Pierre Bayle előszavával, s aztán nagyon sokáig ez volt a legkeresettebb szótár Franciaországban, azóta is a francia és az európai szellemi kultúra szerves része.

A Le Dictionnaire 1684-es első kiadásától fogva 1732-ig tíz kiadást ért meg, a "mindent tudás" kézi szótára lett, hagyományt teremtett, utat tört a francia enciklopédia-kiadásoknak, melyek közül majd a legnevezetesebb Voltaire, Rousseau, Diderot, Montesquieu stb. francia szerzők Nagy Francia Enciklopédiája a 18. századi Franciaországban.

Jelentősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Antoine Furetière lexikográfusi tevékenységének jelentősége ma már történelmi tény. Az irodalmi művei viszont gyakran mintha teljesen "Csipkerózsika" álmukba merülnének, aztán meg, kivált a 20. század végén és a 21. század elején újra "felfedezik" honfitársai[1], a németországiak[2], s végre a magyarországiak is. Kivált A polgárregény került előtérbe, s teljes joggal, mert a 17. században kibontakozó polgári társadalomról annyit tudott, amennyit sokan ma sem. Szociográfus szemmel jeleníti meg a születő újat annak minden nyűgével. Antoine Furetière-nek nemcsak múltja van, s szerepe az elmúlt francia irodalom történetben, itt áll előtte a jövő. S még stílusában is, a mese, a legenda, a naturális valóság mellé bekerül a kollázs, például egy éppen meghalt író nyomorúságos hagyatékának leltárát simán beemeli A polgárregénybe.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nyelvtan és a stílus allegóriája, feltehetően Furetière rajza

Irodalmi alkotásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • L'Énéide travestie (1648-1653)
  • Poésies diverses (1655)
  • Nouvelle allégorique ou Histoire des derniers troubles arrivés au royaume d'Éloquence (1659)
  • Le Voyage de Mercure (1659)
  • Le Roman bourgeois (A polgárregény) (1666)
  • Collaboration à la rédaction des Plaideurs de Racine (1668)
  • Couches de l'Académie, factum satirique (Amsterdam, 1687)

Irodalmi alkotásai magyarul[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A polgárregény magyarul
(2009).
Illusztráció A polgárregényhez

A polgárregény. Ford., előszót írta Újfalusi Németh Jenő. Budapest : Eötvös József Kiadó, 2009. 172 o. ill. (Eötvös Klasszikusok Sorozat; 93. köt.) ISBN 9789637338939

A szótár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Essay d’un dictionnaire universel, recueilli et compilé par messire Antoine Furetière, s. l., 1684. (Reprint kiadás, Slatkine, Genève, 1970.)
  • 2. kiadás, Amsterdam, 1685.
  • 3. kiadás, Amsterdam, 1687.
  • Dictionnaire universel contenant généralement tous les mots françois tant vieux que modernes, & les Termes de toutes les Sciences et des Arts, sçavoir …Le tout eqxtrait des plus excellens Auteurs anciens & modernes. Recueilli & compilé par feu Messire Antoine FURETIERE, Abbé de Chalivoy, de l’Academie Françoise, Préface de Pierre Bayle, La Haye et Rotterdam, 1690.

Reprint kiadása: SLN-Le Robert, Paris, 1978. Inroduction par Alain REY, p. 7-95 Le troisième volume de cette reproduction contient une bibliographie très complète.

Reprint kiadás, Slatkine, Genève, 1970.

  • Dictionnaire universel contenant généralement tous les mots françois tant vieux que modernes […], 2e édition, revue, corrigée et augmentée par M. BASNAGE DE BAUVAL, La Haye et Rotterdam, Leers, 3 vol., 1701.
  • Id., Ibid., 1702.
  • Id., Ibid., 1708.
  • Id., […], revu par M. Butel de la Rivière, La Haye, Husson, 4 vol., 1727.
  • Id., […] françois et latin […], nouvelle éd., Paris, 5 vol., 1732.[3]

Társasági tagság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Újfalusi Németh Jenő: Antoine Furetière és a polgárregény. In Antoine Furetiere: A polgárregény. Budapest : Eötvös József Kiadó, 2009. 5-10. o. ISBN 9789637338939
  • Jenő Újfalusi Németh: La configuration actantielle du Roman bourgeois d'Antoine Furetiere. In Acta Romanica, tomus 23. Szeged, JATEPress, 2004. 149-157. ISSN 0567-8099, franciául

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Antoine Furetière témájú médiaállományokat.
  1. Antoine Furetière: Le roman bourgeois. Paris : Gallimard (Editions), 2006. (Folio Classique) ISBN 2-07-037277-4
  2. Antoine Furetière, Wolfgang Tschöke (Übers., Hrsg.): Der Bürgerroman. Stroemfeld/Roter Stern, Basel; Frankfurt/M. 1992, ISBN 3-87877-243-2. dort Verz. der frz. Ausgaben
  3. LES DICTIONNAIRES

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]