Ugrás a tartalomhoz

Anabisetia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2019. november 22., 19:53-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Fordítás)
Anabisetia
Evolúciós időszak: késő kréta 95–92 Ma
Az Anabisetia rekonstrukciója

Az Anabisetia rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Madármedencéjűek (Ornithischia)
Alrend: Ornithopoda
Alrendág: Iguanodontia
Nem: Anabisetia
Coria & Calvo, 2002
Fajok
  • A. saldiviai Coria & Calvo, 2002 (típus)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Anabisetia témájú kategóriát.

Az Anabisetia az ornithopoda dinoszauruszok egyik neme, amely a késő kréta korban élt a dél-amerikai Patagónia területén. Kisméretű, majdnem 2 méter hosszú két lábon járó növényevő volt.

Az Anabisetiát két argentin őslénykutató, Rodolfo Coria és Jorge Calvo nevezte el 2002-ben. A nem neve a fosszília lelőhelyeként szolgáló Neuquén tartomány jelentős archeológusára, Ana Bisetre utal. Egyetlen ismert faja az A. saldiviai, melyet a fosszíliát 1993-ban felfedező helyi farmer, Roberto Saldivia tiszteletére neveztek el.

Az Anabisetia rekonstruált csontváza

Négy példány vált ismertté, melyeket az eredeti, 2002-es leírás felsorol. A holotípus a legteljesebb példány a négy közül. A részét képezi egy töredékes koponya, amihez az agykoponya egy darabja és az alsó állcsont két fele tartozik, egy teljes mellső láb a válltól a kézig, egy teljes hátsó láb és lábfej, valamint több csigolya a gerincoszlop minden területéről.

A további három példány kevésbé teljes, de tartalmaznak a holotípusnál hiányzó részeket, például több csigolyát, egy teljes csípőt és egy majdnem hiánytalan, széttagolt farkat. Mind a négy példányt egybevéve a csontváz, a koponyát leszámítva többé-kevésbé teljes. Ezek a példányok az argentínai Plaza Huinculban levő Museo Carmen Funes gyűjteményében találhatók.

Mind a négy példányt a Neuquén tartománybeli Plaza Huincultól délre, egy Cerro Bayo Mesa nevű területen fedezték fel. Ez a lelőhely a Neuquén-csoport Rio Limay alcsoportjának részét képező Cerro Lisandro-formációban található. A formáció üledékei egy késő cenoman–kora turon alkorszak idején, körülbelül 95–92 millió évvel ezelőtt létezett mocsárból származnak.[1]

Az elképzelés szerint ez a dinoszaurusz közeli rokonságban állt egy másik patagóniai ornithopodával, a Gasparinisaurával, bár a koponya darabjainak hiánya megnehezíti a taxon pontos elhelyezését. Az eredeti leírás elkészültekor a Gasparinisaurát és az Anabisetiát a Tenontosaurusnál fejlettebb bazális iguanodontiáknak vélték. Egy Coria és szerzőtársai által elvégzett újabb keletű kladisztikus elemzés azonban az jelzi, hogy a Gasparinisaura valójában az Iguanodontia csoporton kívül, a Thescelosaurushoz és a Parksosaurushoz hasonló észak-amerikai ornithopodákhoz közel helyezkedik el.[2] Az Anabisetia valószínűleg hasonló pozíciót foglal el.

Jegyzetek

  1. Leanza, H.A., Apesteguia, S., Novas, F.E., & de la Fuente, M.S. (2004). „Cretaceous terrestrial beds from the Neuquén Basin (Argentina) and their tetrapod assemblages”. Cretaceous Research 25 (1), 61–87. o.  
  2. Norman, D.B., Sues, H-D., Witmer, L.M., & Coria, R.A..szerk.: Weishampel, D.A., Dodson, P., & Osmolska, H.: Basal Ornithopoda, The Dinosauria, 2nd Edition, Berkeley: University of California Press, 393–412. o. (2004) 

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Anabisetia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • Coria, R.A. & Calvo, J.O. (2002). „A new iguanodontian ornithopod from Neuquen Basin, Patagonia, Argentina”. Journal of Vertebrate Paleontology 22 (3), 503–509. o.