Altaji nyelvcsalád
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja. Elterjedési területe Belső-Ázsia, Észak-Ázsia és Kelet-Európa.
Besorolásuk (különösen a kis lélekszámú, visszamaradott vidékeken élő népek esetében) nem tudományos érvek, hanem politikai érdekek által meghatározott. Mindaddig, amíg a belső-ázsiai török nyelveket és nyelvjárásokat tudományos alapossággal nem hasonlítják össze, az érdeklődő nem lehet meggyőződve a következő (2005 októberében készült) struktúra kifogástalansága felől.[forrás?]
Egyes nyelvészek megkérdőjelezik, hogy az altaji nyelvcsalád valóban nyelvcsalád, mivel szerintük lehetséges, hogy három fő ága nem közös őstől származik.[1][2][3][4][5] Ezen nyelvészek szerint helyesebb lenne három független, azaz török, mongol és mandzsu-tunguz nyelvcsaládról beszélni. Más nyelvészek viszont az altajinál nagyobb csoportok közös eredetét is bizonyítottnak látják: így pl. az 1960-as évekig széles körben elfogadott kategória volt az urál-altaji nyelvcsalád, ma ezt felváltotta a még tágabb eurázsiai makrocsalád, valamint a nosztratikus makrocsalád.[6][7][8] A makrocsaládok elméletének helyességét a közelmúltban statisztikai módszerekkel is sikerült alátámasztani.[9][10]
A családhoz tartozó nyelvek
- Török nyelvek (türk nyelvek)
- Ótörök nyelv (türk, orkhoni)
- Köztörök ág
- Délnyugati köztörök: Oguz nyelvek (oghuz)
- azeri
- gagauz
- török (oszmán-török nyelv, törökországi török)
- türkmén
- Északnyugati köztörök: Kipcsak nyelvek (kipchak, kypchak)
- baskír
- besenyő (vagy pecseneg, kihalt)
- karacsáj-balkár
- karaim
- karakalpak
- kazak
- kirgiz
- krími tatár
- kumik
- kun (kihalt)
- nogaj
- tatár
- Délkeleti köztörök: Ujgur nyelvek (turki)
- csagatáj (kihalt)
- sárga ujgur
- szalár
- ujgur
- üzbég (özbeg)
- Északkeleti köztörök: Szibéria török nyelvek
- Délnyugati köztörök: Oguz nyelvek (oghuz)
- Ogur nyelvek (oghur vagy Lir-török, r-török; "csuvas nyelvek")
- bolgártörök (kihalt)
- csuvas
- kazár (kihalt; bár csak néhány személynévből ismert, egyes feltételezések szerint csuvas nyelv lehetett)
- hun (kihalt)
- avar (kihalt)
- Mongol nyelvek
- Mandzsu-tunguz nyelvek
- Déli (mandzsu) csoport
- Északi (tunguz) csoport
- japán (vitatott hovatartozású, a legtöbb forrás ide sorolja)
- koreai (vitatott hovatartozású, a legtöbb forrás ide sorolja)
Kapcsolódó szócikkek
Források
Jegyzetek
- ↑ Johanna Nichols, Linguistic Diversity in Space and Time (1992, Chicago), pg. 4.
- ↑ R.M.W. Dixon, The Rise and Fall of Languages (1997, Cambridge), pg. 32.
- ↑ In: ROBBEETS, Martine Irma: Is Japanese Related to Korean, Tungusic, Mongolic and Turkic? 2005. p. 18-19.
- ↑ Lyle Campbell & Mauricio J. Mixco, A Glossary of Historical Linguistics (2007, University of Utah Press), pg. 7.
- ↑ Asya Pereltsvaig, Languages of the World, An Introduction (2012, Cambridge), pp. 211-216.
- ↑ Greenberg, Joseph H.. Indo-European and Its Closest Relatives: The Eurasiatic Language Family. Stanford: Stanford University Press (2000)
- ↑ Bomhard, Allan R. (2008). Reconstructing Proto-Nostratic: Comparative Phonology, Morphology, and Vocabulary, 2 volumes. Leiden: Brill. ISBN 978-90-04-16853-4
- ↑ Carl J. Becker: A Modern Theory of Language Evolution - Page 320, Publisher iUniverse (2004), ISBN 9780595327102
- ↑ Pagel M., Atkinson Q.D., Calude A.S., Meadea A.: Ultraconserved words point to deep language ancestry across Eurasia. PNAS, 110, 21: 8471–8476, doi: 10.1073/pnas.1218726110
- ↑ Jäger G.: Support for linguistic macrofamilies from weighted sequence alignment. PNAS, 112, 41: 12752–12757, doi: 10.1073/pnas.1500331112
További információk
|
Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |