Alosa sapidissima

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Alosa sapidissima
Kifogott Alosa sapidissima
Kifogott Alosa sapidissima
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Clupeomorpha
Rend: Heringalakúak (Clupeiformes)
Család: Heringfélék (Clupeidae)
Alcsalád: Alosinae
Nem: Alózák (Alosa)
H. F. Linck, 1790
Faj: A. sapidissima
Tudományos név
Alosa sapidissima
(A. Wilson, 1811)
Szinonimák
  • Alosa praestabilis DeKay, 1842
  • Clupea indigena Mitchill, 1814
  • Clupea sapidissima Wilson, 1811
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Alosa sapidissima témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Alosa sapidissima témájú kategóriát.

Az Alosa sapidissima a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a heringalakúak (Clupeiformes) rendjébe, ezen belül a heringfélék (Clupeidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alosa sapidissima elterjedési területe az Atlanti-óceán nyugati része és Észak-Amerika folyói és tavai. A hal megtalálható az Új-Fundland-i Szent Lőrinc-folyótól és Új-Skóciától Florida középső részéig. Mivel betelepítették a Sacramento- és Columbia folyókba, ez a halfaj,manapság fellelhető az alaszkai Cook Inlettől (a Csendes-óceánnak a Seward-félsziget és a szárazföld közötti keskeny öble) a mexikói Alsó-Kaliforniáig (Baja California). Ezenkívül még betelepítették, az Oroszországhoz tartozó Kamcsatka-félszigetre is.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rajz a halról

Ez a halfaj általában 50 centiméter hosszú. A legnagyobb nőstények elérhetik a 61,7 centiméteres hosszúságot, míg a hímek legfeljebb 76 centiméteresek is lehetnek. Súlya, legfeljebb 5500 gramm. 38-48,5 centiméteresen számít felnőttnek. A hal ezüstös színű; háta kék vagy fémezett kékeszöld színű. A vállán levő sötét foltot, több kisebb folt követi; egyes példánynak két sor foltja is lehet. Hasonlít az Alosa pseudoharengusra, és neki is nagy szemei vannak.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alosa sapidissima egyaránt megél a sós-, édes- és brakkvízben is. 250 méter mélybe is leúszik. Élete legnagyobb részét a tengerben tölti, az édesvízbe, csak ívni jön fel. A nem ívó felnőttek, tavasszal, nyáron és ősszel nagy rajokban úsznak a partok közelében és a brakkvizekben. Tápláléka plankton, evezőlábú rákok (Copepoda), Mysidacea-fajok és kisebb halak. A halban buzogányfejű férgek (Acanthocephala), fonálférgek (Nematoda), evezőlábú rákok és Distomák élősködhetnek.

Legfeljebb 13 évig él.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez az Alosa-faj anadrom vándorhal (a tengerből az édesvízbe vonul ívni). Az ivadék a nyár alatt, szülőhelyén marad, de ősszel lejön a tengerekbe.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alosa sapidissimát ipari mértékben halásszák. Az ember frissen, füstölve vagy sózva fogyasztja, az ikrát gőzöli. A sporthorgászok is kedvelik.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]